Nincsenek termékek a kosárban.
Ha népi gyógyászatról van szó, szinte minden esetben a gyógynövényeké a főszerep. Nincs is ezzel baj, hiszen valóban rengeteg féle növény rendelkezik gyógyhatással de a természet bőkezűsége mégsem merül ki pusztán a növényekkel. A gombák között ugyanúgy akadnak olyanok, melyek segíthetnek egy-egy betegség vagy tünet enyhítésében és pozitív hatást gyakorolhatnak a szervezetre. Éppen ezért a gyógygombák a népi gyógyászat kedvelői számára jól ismertek. Azt viszont már kevesen tudják, hogy a gombák az emésztést, illetve közvetett módon az immunműködést is segíthetik, hiszen kiváló prebiotikumok.
Bár csak egy betű választja el őket egymástól, a prebiotikumok nem keverendők össze a probiotikumokkal. Míg a probiotikumok a bél jótékony hatású baktériumai, addig a prebiotikumok olyan anyagok melyek ezen baktériumok szaporodását segítik elő. A leggyakoribb prebiotikumok a laktóz, az inulin vagy a béta-glükánok. A prebiotikumokra nem vagy legalábbis kevésbé hatnak a szervezet által termelt emésztőenzimek, így viszonylag érintetlenül érhetik el a beleket, ahol a jótékony baktériumok élnek. Itt a baktériumok elkezdik erjeszteni ezeket az anyagokat. E folyamat eredményeként végül a szervezet számára hasznos anyagok keletkeznek, illetve a bélflóra baktériumai is „jóllaknak”.
A prebiotikumok fő forrásai a rostok. Bár nem minden rost számít prebiotikumnak, mégis a leggyakoribb rostos élelmiszerek mint pl. a zab kiváló forrásai a prebiotikumoknak.
A probiotikumok alkalmazása bizonyos emésztőrendszeri megbetegedések kezelésére igen népszerű a természtesebb megoldásokat kedvelők körében, azonban nem szabad elfeledkezni róla, hogy megfelelő táplálék – jelen esetben prebiotikumok – híján, egy nagy adag jótékony hatású baktérium elfogyasztása aligha lesz hasznos a szervezet számára, hiszen egész egyszerűen éhen fognak halni a belekben. Ha a probiotikumokat táplálékkiegészítő formájában szedjük, érdemes a szimbiotikumokat választani, hiszen ezek rögtön tartalmazzák is a baktériumok számára szükséges táplálékot.
A prebiotikumok természetes forrásai a teljes kiőrlésű gabonák, például az árpa vagy a zab, de a hüvelyesek illetve általában véve a zöldségek pl. hagyma vagy az articsóka is megfelelőek.
A zöldségek és a gyümölcsök ugyan kétségkívül a legkönnyebben elérhető forrásai a prebiotikumoknak azonban itt jönnek képbe
Ezek a gombák ugyanis amellett, hogy valamilyen gyógyhatással rendelkeznek, még az emésztést is segíthetik. A gyógygombák prebiotikus hatásai tekinthetők amolyan bónusznak, mégis azonban talán többről van szó.
Az a gondolat, miszerint a betegségek a bélben kezdődnek már az ókori görögök körében is ismert volt. Hippokratész, az orvostudomány egyik nagy alakja is ezt vallotta. Ő és kortársai még nem érthették egész pontosan ennek a mibenlétét, a modern eszközök és módszerek viszont alátámasztani látszanak ezt a megérzést. A mai modern orvostudomány számára már jól ismert tény, hogy a bélflóra vagyis a belekben élő baktériumok és mikroorganizmusok fontos szerepet töltenek be a szervezet immunműködésében.
Ezek a baktériumok meggátolják a káros társaik elszaporodását valamint működésük során olyan anyagokat termelnek amik a szervezet számára hasznosak és támogatják az egészséges immunműködést.
Ha a bélflóra valamilyen oknál fogva károsodik – például antibiotikumok szedése miatt – különböző emésztőrendszeri problémák alakulhatnak ki. Az olyan panaszok mint a hasmenés igen gyakoriak, de hosszabb távon akár komolyabb bajok is előjöhetnek, hiszen ezek a baktériumok nem csupán az emésztés minőségéért tesznek rengeteget, de az immunrendszer elengedhetetlen részét is képezik valamint némely vitamin termelésében is részt vesznek.
Így tehát egy-egy gyógygomba hatékonyságának a titka nem csupán abban keresendő, hogy a benne található anyag(ok) segítenek valamilyen specifikus panasz enyhítésében, hanem abban is, hogy maga a gomba prebiotikus hatásával megtámogatja a belekben élő baktériumokat, amik aztán az immunrendszer működését is javítani fogják.
Az egészséges immunrendszer jelenti a leghatékonyabb védelmet a betegségekkel, kórokozókkal szemben, hiszen normál esetben miután a szervezet miután felismerte és azonosította a fenyegetést, elkezd ellenanyagot termelni, hogy semlegesítse azt. A gyógynövények, probiotikumok és gyógygombák pedig abban segítenek, hogy ezt a természetes és hatékony védelmi mechanizmust karbantartsák, támogassák.
Jó hír, hogy a prebiotikus gombák nem valami eldugott, távoli őserdőben élnek ahonnan csak nagy nehézségek árán és természetesen jó sok pénzért lehetne hozzájutni. Itt van mindjárt a csiperkegomba vagy a laskagomba, amely az egyik leggyakoribb itthon is termő gombafaj. India kutatók kimutatták, hogy mindkét faj gazdag béta-glükánokban illetve inulinban, melyek fontos prebiotikumok. Kutatásaik során nem csak a prebiotikum tartalmat, de a gombák probiotikumokra gyakorolt hatásait is vizsgálták. Az eredmények alapján egyéb gombák mellett e két gombafaj jó hatással volt például a Lactobacillus plantarum, a Lactobacillus heveticus és az E. faecium baktériumokra. Ezek a probiotikumok pedig magas vérnyomás- illetve koleszterinszint csökkentő hatásokkal bírnak, így e a két gomba fogyasztása is csökkenti a szív és érrendszeri betegségek kockázatát. A csiperke és a laskagombában ezen kívül olyan ásványi anyagok is megtalálhatók amelyek a szervezet számára nélkülözhetetlenek, így már csak ezért is ajánlott e gombák fogyasztása.
A laska és a csiperke mellett a ritkább gyógygombák is kiváló forrásai a prebiotikumoknak. A shiitake gombában szintén megtalálható a fent említett béta glükán illetve az inulin. Egy indiai és kínai kutatók által jegyzett tanulmány szerint mind a shiitake, mind pedig a laskagomba jó hatással van az immunrendszer működésére mivel a bélflóra egyensúlyának helyreállításában illetve fenntartásában aktívan közreműködnek. A shiitake egyébként a daganatos megbetegedések kezelésében illetve a koleszterinszint javításában illetve az immunerősítő hatása miatt alkalmazott gombaféle, utóbbiban viszont még prebiotikus összetevői is segítik.
Egy másik gyógygomba a pecsétviaszgomba is kiváló prebiotikum. A pecsétviaszgomba egyébként a rák kezelésében illetve a vérkeringés javításában alkalmazott gyógygomba, valamint erős gyulladáscsökkentő is. Mindezek mellett viszont poliszacharid tartalmának köszönhetően hatékony prebiotikum is. Kínai kutatók eredményei alapján a pecsétviaszgombában található poliszacharidok jóval ellenállóbbnak bizonyultak a gyomorsavval illetve az emberi emésztőnedvekkel szemben mint az inulin, így „frissebben” érték el a vastagbélben található baktériumokat. A kutatások szerint a bélben található Lactobacillusok a pecsétviaszgombából származó oligoszacharidoknak köszönhetően jóval gyorsabban szaporodtak mint az inulintól.
Végül de nem utolsó sorban a bokrosgomba is alkalmazható prebiotikumként. Japán neve a maitake azt jelenti „táncoló gomba”. Persze nem azért, mert hallucinációt okozna mint egyes gombafajok, hanem mert akik megtalálták az erdőben azok táncra perdültek. Nem ok nélkül, hiszen a maitake gombát a középkori japánban fizetőeszközként is használták. A helyi nemesek a sógunoknál – akik egyfajta katonai diktátorok voltak – be tudták váltani a maitake gombát azonos súlyú ezüstre, így aki ilyen gombára bukkant annak valóban volt oka a táncra. A maitake ma már ezüstre nem, az egészség javítására viszont annál inkább használható, hiszen ez is gazdag béta-glükánokban. Egy kísérlet során a maitake kivonat hatásosnak prebiotikumnak bizonyult, mivel a különböző bélben található baktériumok szaporodására egyértelműen pozitív hatást gyakorolt.
Ha prebiotikumokban gondolkodunk, a gombákon kívül számos más megoldás is rendelkezésre áll. Többféle gyümölcs, zöldség vagy gabona alkalmas arra, hogy a bélflóra egészségét megőrizze. A gyógygombák alkalmazása ugyan nem kifejezetten az emésztés támogatását szolgálja, mindazonáltal nem szabad elfeledkezni erről az aspektusukról sem. Több gyógygomba azzal, hogy támogatja az immunrendszert és az emésztést valamint csökkenti a koleszterinszintet, ha többé-kevésbé közvetve is de nagy szolgálatot a szervezetnek, még ha eredetileg más célból is alkalmazzák őket.
https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0023643821022039
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5618583/
https://pubs.rsc.org/en/content/articlehtml/2020/ra/c9ra10798c
