arrow-leftarrow-rightchevron-downchevron-leftchevron-rightchevron-upenvelopefacebook-altfacebookfilterhamburgerinfoinstagrampackagephone-callpinterestplay-circlequotesearchsettingsshopping-carttiktoktruckuseryoutube
Sztearinsav

Sztearinsav

A sztearinsav egyike a hasznos telített zsírsavaknak. Megtalálható a növényi olajakban, vajakban és állati zsírokban. Természetes anyag, melyet a szervezet más zsírsavakra bont, majd energiaként hasznosítja.

  1. Szív- és érrendszer

A sztearinsav nem emeli számottevően az LDL-koleszterinszintet, szemben sok más telített zsírsavval.

Mérsékelt fogyasztás mellett a sztearinsav általában semleges vagy kedvezőbb kardiovaszkuláris hatásúnak számít, mint a palmitinsav vagy a transzzsírok.

  1. Vérkeringés és véralvadás

Egyes vizsgálatok szerint a sztearinsav csökkentheti bizonyos véralvadási faktorok (FVIIc) szintjét. Más eredmények enyhe fibrinogén-szint emelkedést jeleznek – ami emeli az alvadási hajlamot.

  1. Máj és anyagcsere

Kis mennyiségben előfordulhat májvédő, gyulladáscsökkentő hatás. Nagy dózisban viszont bizonyos tanulmányok oxidatív stresszt és sejtkárosodást írtak le laboratóriumi környezetben.

  1. Bőr

Kozmetikumokban használva a sztearinsav biztonságosnak számít, segít megtartani az emulziók állagát, és bőrpuhító tulajdonságú. Tiszta formájában azonban bőrirritációt válthat ki érzékeny embereknél.

A következő kutatások bemutatják, hogyan értékeli a modern tudomány a sztearinsav szerepét a szív- és érrendszerben, a véralvadásban, a máj- és sejtműködésben, valamint a bőrápolásban.

  1. Kardiovaszkuláris kockázat

A sztearinsav és a szív-érrendszeri betegségek kapcsolatát elsősorban összehasonlító vizsgálatok és szisztematikus áttekintések elemezték. Ezek célja annak feltárása, hogy vajon a sztearinsav is ugyanolyan mértékben növeli-e az LDL-koleszterint, mint más telített zsírsavak.

A sztearinsav szignifikánsan kevésbé emeli az LDL-koleszterinszintet, mint a palmitinsav — ez a leggyakoribb telített zsírsav az élelmiszerekben. A vizsgálatok alapján a sztearinsav szív-érrendszeri kockázata közelebb áll a semlegeshez, némely esetben pedig hasonlónak találták a telítetlen zsírsavakéhoz. A szervezet részben olajsavvá (egyszeresen telítetlen zsírsavvá) alakítja át, ami kedvezőbb lipidprofilt eredményezhet.A jelenlegi bizonyítékok alapján a sztearinsav nem tekinthető egyformán károsnak más telített zsírokkal. Ésszerű mennyiségben fogyasztva nem növeli érdemben a szív-érrendszeri kockázatot.

  1. Véralvadás – humán vizsgálat

A sztearinsav véralvadásra gyakorolt hatása azért különösen fontos, mert a fokozott alvadékonyság növeli a trombózis és szívroham kockázatát.

Amikor a résztvevők sztearinsavban gazdag étrendet fogyasztottak, a vérükben az VII-es véralvadási faktor (FVIIc) szintje 13%-kal csökkent. Kontrollként palmitinsav-dús étrendet használtak, amely nem csökkentette, sőt több esetben növelte ezt a kockázati tényezőt. Az FVII magas szintje összefügg a vérrögképződéssel, ezért a csökkenés elméletileg kedvező, vagy legalábbis nem veszélyes. A vizsgálat alapján a sztearinsav nem fokozza a véralvadási kockázatot, sőt bizonyos tényezőket kedvezően befolyásolhat — ellentétben néhány más telített zsírsavval.

  1. Máj, sejtműködés, gyulladás

A modern kutatások egyre részletesebben vizsgálják, hogyan hat a sztearinsav a sejtek anyagcseréjére, a gyulladásos folyamatokra és a máj működésére. Ezek a hatások erősen dózisfüggők.

Átfogó, újabb szakirodalom szerint  alacsony vagy közepes dózisban a sztearinsav csökkentheti a máj gyulladását, gátolhatja a kötőszövet-felszaporodást (fibrosis), javíthatja a sejtek membránműködését. Magas koncentrációban, izolált formában viszont: fokozza az oxidatív stresszt, sejthalált (apoptózist) okozhat in vitro vagy állatmodellekben.

  1. Bőrápolás – dermatológiai hatások

A sztearinsav a kozmetikumipar egyik leggyakrabban használt zsírsava. A kutatók azt vizsgálják, milyen hatással van a bőrre, és miért alkalmas krémek, balzsamok vagy szappanok stabilizálására.

A sztearinsav a bőr védőrétegének (skin barrier) működését támogatja, mivel a bőr természetes lipidjei között is megtalálható. Javítja a hidratáltságot azáltal, hogy lassítja a vízvesztést. Emulziókban stabilizáló szerepe van, így segít „krémesebb”, tartósabb állagot kialakítani. Ritkán ugyan, de előfordulhat irritáció, főleg nagyon érzékeny bőrű egyéneknél vagy tiszta, nagy koncentrációjú formában.

Kozmetika – Krémekben, testápolókban, szappanokban emulzióstabilizáló és bőrpuhító összetevő. Segít megőrizni a krémek állagát és vastagságát.

Élelmiszerek – Természetes formában megtalálható kakaóvajban, sheavajban, állati zsírokban. Az élelmiszeripar csomósodás gátló anyagként alkalmazza. Megtalálható rágógumikban, édességekben, vajban, kenőkben és egyes pékárukban is. Nincs ismert mellékhatása, ezért maximum beviteli mennyisége nincs meghatározva.

Gyertyagyártás – Magas olvadáspontja miatt keményítő, stabilabban égő gyertyák készítéséhez használják.

Gyógyszeripar – Származékai (pl. magnézium-sztearát) tabletták segédanyagai, nem aktív hatóanyagok.