Nincsenek termékek a kosárban.
Az elmúlt évtizedekben megnövekedett az allergiás légúti megbetegedésekben (pl. szénanáthában és asztmában) szenvedők száma. Az allergia az egyén immunrendszerének túlzott védekező reakciója olyan anyagokkal szemben, amelyek normál körülmények között nem váltanának ki immunválaszt. Az allergiát leggyakrabban külső allergének (úgynevezett antigének) váltják ki, mint például fű vagy fa pollenjei, állati szőr vagy poratka [1,2]. Az allergiában szenvedő betegek gyakori tünetei a köhögés, orrdugulás, vizes orrfolyás, tüsszögés, könnyező szem, viszkető vagy vörös szem vagy viszkető orr [1,3].
Az ilyen típusú immunrendszeri rendellenességek számának gyors növekedése összefügg a környezetszennyezéssel és a bélrendszer korai mikrobiális kolonizációjának csökkenésével [4,5]. A bél a szervezetünk legnagyobb „immunszerve”. Immunrendszerünk összes antitest-termelő sejtjének körülbelül 80%-a bélben található [6,37]. A bélflóra a mikroorganizmusok legnagyobb képviselete a szervezetben, és részben stimulálja is az immunrendszert. Az egészséges bélben az immunrendszer képes egyensúlyt teremteni a nyálkahártya védőaktivitása és az allergénekre adott megfelelő válasz között. Immunhomeosztázis (azaz immunrendszeri egyensúlyi állapot) a bélben akkor alakul ki, ha az antigének és a bél mikroflórája, azaz a bélgát között kapcsolat jön létre [14]. A bélgátat a vastagbél egészséges mikroflórája, a bélnyálkahártya és a bélben található immunrendszer alkotja, és a szervezet védelmét szolgálja. A bélflóra fő szerepe a káros baktériumok szaporodásának visszaszorítása. Egyes baktériumok olyan anyagokat termelnek, amelyekkel képesek gátolni az idegen baktériumok szaporodását. A bél mikroflóra a bélnyálkahártya védőfunkciójának és a bél immunrendszerének szabályozásáért is felelős. A bélnyálkahártya sűrű szerkezetű, vastag nyálkaréteg veszi körül, amely megakadályozza a káros baktériumok bejutását [35]. A bél mikroflóra sajátos összetétele befolyásolhatja az allergiás megbetegedések kockázatát [7, 8, 9].
Az allergiás megbetegedések háttere nem teljesen tisztázott, de az ismert, hogy létrejöttükben mind genetikai, mind környezeti tényezők szerepet játszanak. A szervezet és az allergén közötti komplex kölcsönhatások befolyásolják az allergiás folyamatok kialakulását, melyben többek között a bél mikroflórája is szerepet játszik [10,11,12,13]. A bél mikrobiális megtelepedése közvetlenül a születés után kezdődik, amikor az újszülött steril belét fokozatosan elfoglalják a környezetből és az anya testéből származó különféle baktériumok [15, 16]. A bél mikroflóra összetételének korai életkorban bekövetkezett változása lehetővé teszi a Th1/Th2 citokinek egyensúlyának megváltozását [17]. A citokinek az immunrendszer sejtjei (neutrofilek, monociták, makrofágok, B- és T-limfociták) által termelt, rendkívül specializált fehérjék, melynek szerepe az immunválasz szabályozása [36]. A B-limfociták az immunrendszer sejtjei, amelyek elsősorban egy specifikus, antitest által közvetített immunválaszért felelősek. Születéskor a gyermek immunrendszere még nem fejlődött ki teljesen, és a Th2 immunválasz felé hajlik. A Th2 citokinek stimulálják a B-limfociták immunglobulin E (IgE) termelését, ezáltal növelik az allergiás reakciók kockázatát. Az IgE olyan antitest, amely segíti az immunrendszert az allergének felismerésében és eltávolításában [38]. A korai életkorban végzett mikrobiális stimuláció megfordítja a Th2 citokinek túlsúlyát, és serkenti a Th1 immunválasz kialakulását [18]. Ily módon együttes hatásuk a B-limfociták immunglobulin A termeléséhez vezet. Az IgA hozzájárul az allergének eliminációjához, és ezáltal csökkenti az immunrendszer antigéneknek való kitettségét. A Th1 immunválasz által termelt citokinek szintén csökkentik a gyulladást és serkentik a toleranciát a közönséges antigénekkel szemben [19].
Az allergiás megbetegedések pontos etiológiája máig tisztázatlan, és jobban meg kell érteni azokat a mechanizmusokat, amelyek révén a bél mikroflóra összetétele befolyásolja az allergiás betegségek kialakulását és súlyosságát. Létezik egy higiéniai hipotézis, mely szerint az allergiák és a kapcsolódó betegségek egyik oka, hogy a szervezet túl kevés baktériummal találkozik a környezetéből [20, 21, 22]. Ahogy fentebb leírtuk, az allergiás rendellenességek a Th1/Th2 citokin egyensúly megváltozásával járnak. A probiotikumok alkalmazása drámaian megváltoztatja a bél mikrokörnyezetét azáltal, hogy elősegíti a lokális mikroflóra változását és a citokinek szekrécióját [24]. A probiotikumok továbbá stimulálhatják a nyálkahártya IgA-szintjét, valamint az allergén- specifikus B- és T-limfocita válaszokat.
A probiotikus mikroorganizmusok általában tejsavbaktériumok, köztük a Lactobacillus acidophilus, Lactobacillus bulgaricus, Lactobacillus casei, Lactobacillus plantarum és Lactobacillus rhamnosus. A Lactobacillus fajok számos fontos szerepet töltenek be, mint például a bélhámsejtek védelme, a kórokozók megtelepedésének megakadályozása, a kompetitív növekedés vagy a kórokozók és nem patogének gátlására szolgáló metabolitok termelése [26]. A Lactobacillus (L.) baktériumok mennyisége jelentősen csökken az allergiás náthában vagy asztmában szenvedő egyének beleiben [27]. Így, egyes esetekben a Lactobacillus baktériumok bevitelével az allergiás nátha vagy asztma tünetei akár méréskelhetők is lehetnek. Tudományos bizonyítékok állnak rendelkezésre arról, hogy a Lactobacillus gasseri hogyan javította a tüneteket allergiás náthában szenvedő asztmás gyermekeknél [28]. A Lactobacillus reuteri egy fontos baktériumfaj az emberi bélrendszerben, amely csökkentheti a többszervi gyulladást [29, 30]. A légúti gyulladás csökkentésére való képesség asztmában nyilvánvalóbb a L. reuteri esetében, mint más Lactobacillus fajoknál [31]. Egy másik tanulmány szerint, ahol a probiotikumok hatását vizsgálták háziporatka-allergiában, a probiotikumok alkalmazása az allergiás náthában szenvedő gyermekeknél és felnőtteknél egyaránt csökkentette a tüneteket [33, 34]. Giovannini egy közelmúltbeli tanulmányában az L. casei DN-1 14 001 csökkentette a rhinitis-es epizódok számát 64 allergiás náthában szenvedő óvodáskorú gyermeknél [32].
Allergiás megbetegedések kezelése esetén érdemes tehát komplex módon gondolkodni és a gyógyszeres terápiát lehetőség szerint kiegészíteni – akár Lactobacillusokat tartalmazó probiotikumokkal is. A terápiás kiegészítés enyhítheti az allergiás tüneteket, illetve lerövidítheti a panaszos időszakokat. Ez a cikk áttekinti a jelenlegi tanulmányokat, és következtetéseket von le a Lactobacillus probiotikus törzseinek lehetséges terápiás használatával kapcsolatban.
