Nincsenek termékek a kosárban.
Bár az U-vitamint hivatalosan nem sorolják a vitaminok közé, gyakran “U-vitaminként” emlegetik, mivel lehetséges jótékony hatással bír a gyomor-bél traktus (GI) nyálkahártyájának megfelelő működésére. Az U-vitamin az S-metil-metionin-szulfónium (MMS) néven ismert vegyület, amely a metionin aminosav származéka, s a nyers káposzta levében található meg a legnagyobb koncentrációban. Az “U” betű a “fekélyek” (ulceris) szót idézi, mert az MMS szerepe fontos lehet a gyomorfekéllyel küzdő betegeknél.
A peptikus fekélyek nyílt sebek, amelyek a gyomorfalon (gyomorfekély) vagy a nyombélben (nyombélfekély) alakulhatnak ki. A peptikus fekélyek legfőbb okai közé tartoznak a Helicobacter pylori fertőzés és bizonyos gyógyszerek hosszan tartó használata. A peptikus fekély különböző tüneteket okozhat, közéjük tartozik a gyomorfájdalom, teltségérzet, puffadás, zsíros ételek emésztési problémái, gyomorégés és hányinger.
Az MMS sokféle potenciális előnnyel szolgálhat a GI nyálkahártyájának védelmében. Kísérleti modellekben sikeresen igazolták, hogy fokozza a gyomornyálka termelődését, és antioxidáns jellemzőket is mutat. Az MMS emellett különböző kémiai reakciók során metil donorként is funkcionálhat.
Dr. Garnett Cheney kutatásai már az 1940-es évek végén felfigyeltek a peptikus fekélyek gyógyulásának javulására azok körében, akik nyers káposztalevet fogyasztottak. Ekkor az MMS-t még nem ismerték fel, és “a nyers káposzta levében lévő zöld növényi anyagnak” nevezték. Az említett kutató 1952-ben és 1956-ban két további humán klinikai vizsgálatot is végzett, mindkettő megerősítette a nyers káposztalé lehetséges klinikai jelentőségét (valószínűleg az U-vitamin miatt) a gyomorfekéllyel küzdő beteg emberek gyógyulásának és fájdalom reakcióik támogatásában.
Egy 2023-as tanulmányban a szakemberek vizsgálták az MMS hatása az életminőségre és a dyspepsiára hat hónapon át, krónikus gastritisben szenvedő pácienseknél. A 37 résztvevő (35-60 éves) naponta 300 mg MMS-kloridot kapott. A klinikai eredményeket három és hat hónap elteltével mérték, amelyeket a Gastrointestinal Symptom Rating Scale (GSRS) alapján, 15 pontos skálán, illetve az életminőséget az SF-36 kérdőívvel tesztelték.
A kísérlet harmadik hónapjára a GSRS összpontszámban szignifikáns csökkenés volt megfigyelhető. Az átlagos eredmény 9 pont volt (p < 0,05) minden vizsgált egyén esetében. A hatodik hónapra a teljes GSRS pontszám átlagosan 5,5 pontra csökkent (p < 0,05). Az életminőséget tekintve a páciensek fizikai aktivitásának, fájdalmának és szociális kölcsönhatásának javulását tapasztalták a harmadik hónap folyamán. A hatodik hónap végére egyéb mutatóik is javultak, mint a mentális jólét, az egészség általános megítélése és az életképesség.
Míg a nyers káposzta jelentős U-vitamin-forrást jelent, ez a vegyület több más táplálékban is fellelhető, különösen a keresztesvirágú zöldségek között. Annak ellenére, hogy több klinikai kutatásra van szükség a U-vitamin alkalmazásával és a gyomor- és bélrendszer egészségére gyakorolt hatásává kapcsolatban, azt azonban már most elmondhatjuk, hogy ígéretesnek tűnik a felső GI egészségének támogatásában.
Az U-vitamin további kutatása segíthet a gyomor- és bélpanaszok kezelésében, és hozzájárulhat a jövőbeli egészségügyi ajánlásokhoz is. Az eddigi eredmények alapján egyre nagyobb figyelmet kap a nyers káposzta és hasonló élelmiszerek szerepe a gyomor-bélrendszeri egészség javításában, ami új lehetőségeket nyújt a terápiás megközelítések terén. Az orvostudomány egyre inkább érdeklődik azon vegyületek iránt, amelyek természetes módon támogathatják a gyomor-bél traktust, és az U-vitamin kiemelt szerepet játszhat ebben a kutatásban. A peptikus fekélyek (beleértve a nyombélfekélyt is) kezelése modern terápiás koncepciót követ és többkomponensű gyógyszeres kezelést is tartalmaz. A protonpumpa-gátlók mellett az étrendi ajánlások betartása, a gasztro-citoprotektorok alkalmazása, beleértve a természetes eredetűeket is, és a beteg egyéni megközelítése minden esetben szükséges a gyógykezelés során. Fontos megemlíteni, hogy a legújabb kutatások szerint a különböző protonpumpa-gátlók és savlekötő készítmények hosszútávú alkalmazása többek közt növelheti a demencia kialakulásának kockázatát.
Az Amerikai Neurológiai Akadémia szaklapjában megjelent kutatás szerint azok esetében, akik bizonyos savlekötőket, reflux elleni készítményeket szednek, nagyobb eséllyel jelentkeznek a demencia tünetei, mint akik nem használnak ilyen gyógyszereket. A reflux Magyarországon népbetegségnek számít, hiszen a leggyakoribb emésztőrendszeri megbetegedésként tartják számon. A kutatók az eredmények kiértékelése során arra jutottak, hogy akik 4,4 évnél tovább szedik ezeket a típusú gyógyszereket, esetükben 33 százalékkal megnő az esély, hogy megjelenjen náluk a demencia, összehasonlítva azokkal, akik nem élnek ezekkel a szerekkel. Az U vitamin természetes anyagként megoldást jelenthet, hiszen a fekélyekkel küzdők nagy része reflux betegségben is szenved és az U vitamin alkalmazása során a reflux kellemetlen tüneteinek enyhüléséről számoltak be. További kutatásokra van szükség, hogy feltárják az U vitamin felhasználhatóságának lehetőségeit a gyomor- és bélrendszer egészségének megőrzésében és betegségeinek gyógyításában.
