arrow-leftarrow-rightchevron-downchevron-leftchevron-rightchevron-upenvelopefacebook-altfacebookfilterhamburgerinfoinstagrampackagephone-callpinterestplay-circlequotesearchsettingsshopping-carttiktoktruckuseryoutube

Cellulóz

A cellulóz a Föld legnagyobb mennyiségben előforduló természetes poliszacharidja, amelyet a növények fotoszintézissel állítanak elő. Kémiai szerkezetét tekintve β-1,4 glükóz-egységekből felépülő lineáris makromolekula, amelynek stabilitását az összekapcsolódó hidrogénkötések adják. Ennek köszönhetően a cellulóz nagy szakítószilárdságú, ellenálló rostokat alkot, amelyek a növényi sejtfal elsődleges szerkezeti elemét képezik.

Mivel a szervezet a cellulózt nem tudja megemészteni, ebből kifolyólag gyakran alkalmazzák a kalóriaszegény élelmiszerekben, ahol teljesebb ízérzetet tud kialakítani, anélkül, hogy energiát vinne be a szervezetbe. A cellulóz ezen kívül szószokban, valamint tejszínes készítményekben stabilizátorként működik, a mélyfagyasztott termékekben pedig gátolja a jégkristály-képződést.

Milyen szerepe van az emberi szervezetben?

Bár az emberi emésztőrendszer nem tudja lebontani a cellulózt, rostként fontos funkciókat lát el:

  1. Segíti az emésztést: A cellulóz növeli a béltartalom tömegét, serkenti a bélmozgást és segít megelőzni a székrekedést.
  1. Támogatja az egészséges vércukorszintet: Mivel lassítja a szénhidrátok felszívódását, hozzájárulhat a vércukorszint stabilizálásához.
  1. Segít a teltségérzet kialakulásában: A rostok lassítják az emésztést, így tartósabb jóllakottságérzést adnak, ami az étvágy szabályozását is segítheti.
  1. Hozzájárul a megfelelő bélflórához: Bár nem fermentálódik olyan mértékben, mint más rostok, közvetetten segíti a bélrendszer egészséges működését.

Az emberi szervezet nem rendelkezik a cellulóz lebontásához szükséges enzimmel (cellulázzal), így a cellulóz emészthetetlen rostként halad át a bélrendszeren. Bár nem szolgál energiával, fiziológiai hatásai mégis jelentősek. A cellulóz növeli a béltartalom tömegét, javítja a bélmozgást, segíti a salakanyagok ürítését, és hozzájárul a bélrendszeri egészség fenntartásához. A rostbevitel emellett lassíthatja a szénhidrátok felszívódását, ezzel támogatva a stabil vércukorszint fenntartását.

A tudományos kutatások azt mutatják, hogy a cellulóz – más élelmi rostokkal együtt – szerepet játszik a bélmikrobiom optimális működésének fenntartásában, a teltségérzet kialakulásában, valamint közvetetten az anyagcsere-egyensúly támogatásában. Bár a cellulóz nem fermentálódik olyan mértékben, mint a vízoldékony rostok, térfogatnövelő tulajdonsága elősegíti a rendszeres bélműködést és a mechanikus tisztulást.

Ipari szempontból a cellulóz kiemelt jelentőségű, hiszen megújuló, természetes alapanyagként használják a papírgyártásban, a textiliparban (például a pamut fő alkotója), valamint a gyógyszer- és élelmiszeriparban is. Mikrokristályos formája (MCC) stabilizáló és töltőanyagként gyakori összetevője a tablettáknak, kapszuláknak és különböző élelmiszeripari termékeknek.

Összességében a cellulóz alapvető biológiai és ipari jelentőségű molekula, amely a növényi élet egyik alappillére, az emberi táplálkozás fontos rostforrása, valamint számos iparág fenntartható alapanyaga:

  • Papír-, csomagoló- és textilipar (pamut = közel 90% cellulóz)
  • Gyógyszeripar – tabletták töltőanyaga, kapszulák anyaga
  • Élelmiszeripar – sűrítőanyag, stabilizátor, térfogatnövelő (E460)
  • Biológiai alapú műanyagok
  • Szűrők, membránok, laboranyagok