arrow-leftarrow-rightchevron-downchevron-leftchevron-rightchevron-upenvelopefacebook-altfacebookfilterhamburgerinfoinstagrampackagephone-callpinterestplay-circlequotesearchsettingsshopping-carttiktoktruckuseryoutube

Toxinok hatása a szervezetre

A toxinok olyan szerves vagy szervetlen eredetű anyagok, amelyek negatív hatást gyakorolhatnak a szervezetünkre, valamint a sejtek egészséges működésére. A testünkben fellelhető toxinok problémát okoznak a szomszédos sejtekben, valamint blokkolhatják a test természetes kommunikációs folyamatait, útvonalait. Nem beszélve arról, hogy maguk is különféle mennyiségű káros dezinformációt bocsáthatnak ki a testünkbe. A káros lerakódások a szervezetünkre és a pszichés állapotunkra is hatással lehet. Hogy milyen formában?

Mik a toxinok?

A toxinok olyan mérgező anyagok, amelyek természetes vagy mesterséges úton kerülhetnek a szervezetünkbe, és káros hatást gyakorolhatnak az egészségünkre.(1) Ezek a vegyületek lehetnek mikroorganizmusok által termelt mérgek (például baktériumok, gombák), növényi eredetű mérgek, állati mérgek, valamint ipari tevékenységek során keletkező szintetikus vegyi anyagok. A toxinok jelenléte a szervezetben különböző betegségek kialakulásához vezethet, és befolyásolhatja a szervek működését.

Mitől függ az emberi toxinterhelés?

A testünk a toxinterhelését számos tényező befolyásolhatja. A feldolgozott élelmiszerek, a növényvédő szerekkel kezelt zöldségek és gyümölcsök, valamint a hormonokkal és antibiotikumokkal kezelt húsok fogyasztása növelheti a toxinterhelést. Emellett a nagyvárosok szennyezett levegője, a vízminőség, valamint a munkahelyi vegyi anyagokkal való érintkezés mind hozzájárulhatnak a toxinok felhalmozódásához a szervezetben. De ott vannak a mikotoxinok a gyümölcsökben, amelyek szintén károsan hatnak a szerveink működésére.(2)

Muszáj szót ejteni továbbá a dohányzásról, az alkoholfogyasztásról, a stresszről, valamint a mozgásszegény életmódról, amelyek szintén ronthatják az állapotunkat, növelhetik a toxinok mennyiségét a szervezetünkbe. A stressz pedig hatással van az immunrendszerre, ami ha legyengül, akkor krónikus betegségekkel nézhetünk szembe. A nem megfelelően működő kiválasztó szervek, mint a máj vagy a vese, szintén csökkenthetik a testünk méregtelenítő képességét.

A leggyakrabban előforduló toxinok

Számos toxin létezik, amelyek közül néhány különösen gyakori és veszélyes ránk nézve. Ide sorolhatjuk a nehézfémeket, mint az ólom, a higany, a kadmium, valamint az arzén, amelyek ha felhalmozódnak bennünk, akkor hosszú távon súlyos egészségkárosodást okozhatnak. Ami a mikotoxinokat illeti, ezeket a penészgombák terhelik, és gyakran megtalálhatóak gabonafélékben, diófélékben és egyéb élelmiszerekben. A fuzárium toxinok például súlyos megbetegedéseket okozhatnak.

A leggyakrabban előforduló toxinok közé tartoznak továbbá a peszticidek, a herbicidek, illetve a biszfenol A (BPA). Előbbi kettő a mezőgazdaságban használt növényvédő szerek maradványai, amelyek az élelmiszereken keresztül juthatnak a szervezetünkbe. A BPA pedig egy műanyagipari vegyület, ami hormonális zavarokat okozhat, és gyakran megtalálható műanyag palackokban és élelmiszer-tároló edényekben.

De ne feledkezzünk meg a radioaktív anyagokról, a háztartási- és egyéb vegyszerekről, az idegen fehérjékről a természeti környezetben, az emésztés során keletkezett toxikus anyagokról, a drogokról, a gyógyszerekről, a biogén sókról sem.

Hol rakódhatnak le a toxinok?

A toxinok a szervezet különböző részeiben rakódhatnak le. Ilyen a zsírszövet, hiszen sok toxin zsírban oldódik, így túlsúly esetén nagyobb az esélye a felhalmozódásnak. De veszélyben van a májunk is, amely a méregtelenítés fő szerveként dolgozik, gyakran a toxinfelhalmozódásnak a legfőbb helye.

Végül a vese, a csontok és az idegrendszer. A kiválasztásban résztvevő vese szintén érintett lehet a toxinok lerakódásában, ha nem tud megfelelően működni. Ami a csontokat illeti, egyes nehézfémek, mint az ólom, itt halmozódik fel a legkönnyebben. Ezzel szemben például a higany, az idegrendszert veszi célba, ami miatt túlzott mennyiségben neurológiai problémákat okozhat.

Mi tartalmazhat toxinokat?

Számos forrásból kerülhetnek toxinok a szervezetünkbe. Ide sorolhatjuk az élelmiszereket, a nem megfelelően tárolt vagy feldolgozott alapanyagok penészgombákat és azok toxinjait tartalmazhatják. A szennyezett ivóvíz szintén sok helyen vegyi anyagokban és nehézfémekben gazdag. Ha pedig víz, akkor a levegő is, hiszen a légszennyezés révén különféle káros anyagokat lélegezhetünk be a tüdőnkbe, ami onnan tulajdonképpen bárhová eljuthat.

Bizonyos tisztítószerek, kozmetikumok és műanyag termékek mérgező vegyületeket tartalmazhatnak. De meg kell említeni a munkahelyi környezetet is. Egyes iparágakban dolgozók rendszeresen érintkezhetnek vegyi anyagokkal és nehézfémekkel.

Érzelmi toxinok

Fontos megemlíteni az érzelmeinkhez kapcsolatos toxinokat is. Az elnyomott, megbetegítő érzéseink, traumák, az érzelmi sebek, a betokosodott érzelmek, a régóta, mélyen eltemetett érzelmek, valamint a stressz terhelés mind hatással van a túlzott toxinfelhalmozódásra. Nem tudunk védekezni ellenük, és ha tele vagyunk velük, akkor az hatással lesz mind a hangulatunkra, mind pedig a stressztűrő képességünkre.

Az élelmiszerekben előforduló toxinok

Az élelmiszerekben található toxinok közül kiemelkednek a mikotoxinok, amelyeket penészgombák termelnek. Ezek közé tartozik az aflatoxin, a deoxinivalenol (DON) és a zearalenon.(3) Ezek a toxinok gabonafélékben, diófélékben és egyéb élelmiszerekben fordulhatnak elő, és fogyasztásuk súlyos egészségkárosodást okozhat.

Meglepő lehet, de a magvak és a gyümölcsök héja tartalmazza a legtöbb szennyező anyagot. A toxinok, vegyszerek nagy része a héjon és abban gyűlik össze. A magvakban szintén fellelhető belső és külső toxinfertőzöttség. A toxinok a hő hatására és a sütésre sem bomlanak le, tehát hiába a hőkezelés. A megfelelő növényvédelmi technológia alkalmazása mellett hazánkban a határérték feletti szermaradék alig pár százalék, de tudjuk, hogy nem csak magyar zöldséget és gyümölcsöt fogyasztunk.

A kertben és a fákon is élnek olyan gombák, amik toxinokat termelnek. Akandak olyanok, amik nem a gabonán termelődnek. A penészgombák által termelt patulin például főleg a almában és az almakészítményekben fordul elő. Az ochratoxin pedig a hüvelyesekben, a szójában, a kávéban, a szőlőben, ezáltal a borban, a sörben, a kakaóban, valamint az aszalt gyümölcsökben és sok fűszerben. De nem maradhat el a belsőségekből, húsokból, sajtokból, de még az árpából sem.

Mikor jelentkezhetnek súlyos tünetek?

A toxinok mennyiségétől és típusától függően a tünetek enyhék vagy súlyosak is lehetnek. Krónikus fáradtság, fejfájás, emésztési problémák, hormonális zavarok, bőrkiütések és súlyos esetekben akár idegrendszeri károsodás is jelentkezhet. A toxinok hosszú távú jelenléte pedig krónikus gyulladásokat és daganatos megbetegedéseket is okozhatnak.

Az állandó székrekedés szintén számos betegségre utalhat, de arra is, hogy itt lenne az ideje tehermentesíteni a szervezetünket. Ha korábban sok olyan élelmiszert fogyasztottunk, amely nem képes megfelelően kiürülni a bélrendszerből, az hatással van az emésztésre. A székrekedés miatt jelentősen romolhat a bélperisztaltika, avagy a bélmozgás, amellyel a salakanyagok továbbítódhatnak a végbél felé. A bélfalra tapadt salakanyagok, toxinok pedig akár hangulatzavarokat vagy immunrendszeri gyengülést is okozhatnak.

Az arra fogékonyaknál további tünet lehet a fejfájás, a migrén, hiszen a környezetünkből, az ételeinkből származó toxinok irritálhatják az idegeket. Nem beszélve arról, hogy akár az agyi szövetek túlérzékenységét is okozhatják, aminek következménye a fejfájás.

A toxinok bőrre gyakorolt hatásai

A toxinok jelenléte gyakran bőrproblémákhoz vezethet, mint a pattanások, az ekcéma, valamint a kiütések. A méreganyagok eltávolításának egyik jele a bőrön jelentkező elváltozások lehetnek. Az említett tünetek mellet bőr viszketést, fokozott verejtékezést is okozhat az, ha a testünkben felhalmozódnak a toxinok. A bőr ugyanis a legnagyobb, és ezáltal a legfontosabb méregtelenítő szervünk is. Próbálja kisegíteni az elsődleges méregtelenítő szerv, a máj munkáját akkor, ha az valamilyen oknál fogva nem tudja ellátni a feladatait.

A bőrtünetek ennek a méregtelenítési folyamatnak a következményeként vannak jelen a testünkön. Sokszor pontosan azokkal a kozmetikai termékekkel rontunk a helyzeten, amiket pont ezek kezelésére és eltüntetésére próbálunk meg használni. A kozmetikumokban található káros anyagok ugyanis eltömíthetik a pórusokat, irritálhatják a bőrt, de sok esetben akár mikroszkópikus gyulladásokat is okozhatnak.

A toxinok hormonrendszerre gyakorolt hatásai

Bizonyos toxinok, mint például a BPA és a ftalátok, hormonális egyensúlyzavart okozhatnak, befolyásolva a pajzsmirigy és más belső elválasztású mirigyek működését. A testsúly növekedése például nagymértékben függ attól, hogy mit és mennyit eszünk, milyen gyakran mozgunk, de emellett számos egyéb bonyolult folyamat is szerepet játszik abban, hogy mennyire érezzük magunkat éhesen vagy éppen hogyan hasznosítjuk az elfogyasztott ételeket.

A méreganyagok a hormonrendszerre úgy hatnak, hogy anyag kellemetlen mellékhatása az anyagcsere lassulása, az éhségérzet növekedése. Emellett az egyéb folyamatokért felelős hormonokból túl kevés termelődik, aminek végül hízás lesz a következménye.

Természetes gyógynövények a toxinok ellen

Mindenki számára ismert tény, hogy a túlzott alkoholfogyasztás, a feldolgozott élelmiszerek, az egészségtelen táplálkozás, a környezetszennyezés károsan hathatnak az egészségünkre. Arról azonban ritkábban hallunk, hogy a különféle cukrozott italok, valamint a mesterséges adalékanyagok, az illat- és tisztítószerek, illetve a gyógyszerek, mint a fogamzásgátló tabletták károsan hatnak a májunkra.

A méregtelenítés elősegítésére számos gyógynövények használhatóak. Ilyen a máriatövis, amely májvédő és méregtelenítő hatású lehet. A koriander, amely a nehézfémek kivezetésében segíthet. A chlorella, ami támogathatja a szervezet méregtelenítését. Valamint a gyömbér, amiről köztudott, hogy gyulladáscsökkentő és méregtelenítő hatású. A rendszeres méregtelenítés és a természetes gyógynövények fogyasztása segíthet a szervezet toxinmentes állapotának fenntartásában.

Ott van továbbá a bojtorjángyökér, a borókabogyó, az articsóka, a gyermekláncfű, valamint az édeskömény. Előbbi serkentheti a máj működését és az epefunkciókat. A borókabogyó kiváló vizelethajtó, támogathatja a vese és az epe működését. Az articsóka ismert májtámogató hatásáról, epehajtó és hozzájárulhat a zsírok lebontásához. A gyermekláncfű pedig szintén vizelethajtó tulajdonságáról ismert, emellett remek vértisztító gyógynövény. Az édeskömény vízhajtó, antibakteriális, javíthatja az emésztést.

Tudományos háttér:

  1. https://journals.lww.com/annalsofian/fulltext/2022/25001/environmental_toxins_and_brain__life_on_earth_is.4.aspx
  2. https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0362028X22032367
  3. https://www.tandfonline.com/doi/abs/10.1080/19440049.2022.2132300