Narancshéj – Citrus aurantium

A narancsban ásványi anyagok közül a kálium és a kalcium fordulnak elő jelentősebb mennyiségben, vitaminok közül pedig az A-, B-, és C vitaminok. Főbb hatóanyagai a flavonoidok, limonoidok, a terpén, lutein, béta-karotinok és antocianinok.

Magas C-vitamin tartalmának hála növelhető vele az immunrendszer védekezőképessége, valamint a C-vitamin segít a reumatoid arthritisz és az oszteoarthritis tüneteinek enyhítésében. Emellett kiváló antioxidáns, mely a szabad gyökök megkötése által fiatalosan tartja a bőrt és gátolja a daganat kialakulását. A C-vitamin a vas felszívódásában is segít, ami többek között az új vörösvérsejtek képződésében fontos így a narancs a vérképzést is támogatja, ha csak közvetve is.

A narancs magas rosttartalma segíti a belek méregtelenítését, eltávolítva a lerakódott salakanyagokat. A rostok mérséklik a vér koleszterinszintjét és táplálékot biztosítanak a belekben élő probiotikus baktériumok számára, amely baktériumok szerves részét képezik az immunrendszerünknek. Aki esetleg székrekedéssel küzd, a narancs annak is jó választás, hiszen a rostok a megfelelő állagú széklet képzésében is elengedhetetlen szerepet játszanak, valamint a rostok enyhítik az IBS (irritábilis bél szindróma) tüneteit is.

Ha már emésztés, a narancsban található B vitaminok stimulálják az emésztést és éhségérzetet keltenek, a narancs héjában található terpén pedig gátolja a vastagbélrák, a végbélrák és a mellrák kialakulását.

A szív- és érrendszer számára is hasznos a narancs fogyasztása, ugyanis a benne található kálium csökkenti a magas vérnyomást, valamint a héjában található heszperidin a vérnyomás csökkentése mellett a koleszterinszintet is képes mérsékelni. A narancs fogyasztása segíti a kollagéntermelést és az érfalak rugalmasságának megőrzését, ami megint csak nem elhanyagolható tényező a szív- és érrendszer egészsége szempontjából. A benne található kalcium pedig a csontok és fogak erősítése mellett a szívizomra megint csak jó hatással van.

A narancsban található egyéb anyagok a legkülönbözőbb helyeken fejtik ki a hatásukat. A béta-kriptoxantin például a tüdőrák ellen hatásos, míg a lutein a szem egészségének megőrzésében játszik fontos szerepet, a béta-karotinok pedig gyulladáscsökkentők, valamint antibakteriális, gombaölő hatásúak.

Aki gyomorfekélytől szenved annak érdemes kipróbálnia egy kis narancslével kezelnie magát. A narancs leve ugyanis képes elpusztítani a Heliobacter pylori baktériumot, ami a gyomorfekélyes esetek jelentős százalékáért felelős.

Francia kutatók egy tanulmány során a narancs héjában található heszperidin hatását vizsgálták. A kísérlet során 50-65 év közötti alanyoknak adtak narancslevet, illetve sima heszperidin kapszulát. A narancslé az eredmények alapján hatékonyabban volt képes csökkenteni a vérnyomást, mint a sima heszperidin kapszula. A kísérlet eredményei alapján szintén megállapítható volt, hogy a narancslé valóban jó hatással volt az érfalak rugalmasságára.

Magas C-vitamintartalma okán a narancs fogyasztása segít a reumatoid arthritisz és az oszteoarthritis tüneteinek enyhítésében amihez hozzájárul még kollagénképző hatása is, hiszen a kollagén elengedhetetlen összetevője az egészséges porcoknak.

Szív és érvédő, mely csökkenti a magas vérnyomást és a koleszterint, valamint támogatja a vérkeringést az érfalak rugalmasságának növelése által.

A narancs rostjai enyhíthetik az IBS tüneteit, megszüntetik a székrekedést és méregtelenítik a szervezetet a belekben lerakódott salakanyagok kipucolása által. Gyomorfekély esetén szintén segíthet a narancslé, amennyiben a Heliobacter pylori baktérium áll a hátterében.

A narancsban található antioxidánsok, flavonoidok és egyéb vegyületek pedig a rák megelőzésében játszanak szerepet. A benne található lutein vigyáz a szem egészségére, a narancslé fogyasztása pedig véd a vesekő ellen.

Fong CH, Hasegawa S, Herman Z, Ou P. Limonoid glucosides in commercial citrus juices. J Food Sci 1990;54:1505–6.

Galati EM, Monforte MT, Kirjavainen S, et al. Biological effects of hesperidin, a citrus flavonoid. (Note I): antiinflammatory and analgesic activity. Farmaco 1994 Nov;40(11):709-12. 1994. PMID:13070.

Aschoff JK, Kaufmann S, Kalkan O, Neidhart S, Carle R, Schweiggert RM (2015). „In Vitro Bioaccessibility of Carotenoids, Flavonoids, and Vitamin C from Differently Processed Oranges and Orange Juices [Citrus sinensis (L.) Osbeck]”. J Agric Food Chem. in press, Jan 8: 578–87.

Simon JA, Hudes ES, Perez-Perez GI. Relation of serum ascorbic acid to Helicobacter pylori serology in US adults: the Third National Health and Nutrition Examination Survey. J Am Coll Nutr. Aug;22(4):283-9. 2003. PMID:12897042.

Perez-Cacho PR, Rouseff RL (2008). „Fresh squeezed orange juice odor: a review”. Crit Rev Food Sci Nutr 48 (7): 681–95.

Charleux JL. Beta-carotene, vitamin C, and vitamin E: the protective micronutrients. Nutr Rev 1996;54:S109–14.

Kurowska EM, Manthey JA. Hypolipidemic effects and absorption of citrus polymethoxylated flavones in hamsters with diet-induced hypercholesterolemia. J Agric Food Chem. 2004 May 19;52(10):2879-86. 2004. PMID:15137829.

Kurowska EM, Hasegawa S, Manners GD. Regulation of apo B production in HepG2 cells by citrus limonoids. In: Berhow EM, Hasegawa S, Manners GD, eds. Citrus limonoids: functional chemicals in agriculture and foods. Washington, DC: American Chemical

Society, 2000:175–84. (ACS Symposium Series 758.)

Rapisarda P, Tomaino A, Lo Cascio R, et al. Antioxidant effectiveness as influenced by phenolic content of fresh orange juices. J Agric Food Chem 1999 Nov;47(11):4718-23. 1999. PMID:13080.

Sinclair, Walton B.; Bartholomew, E.T. and Raamsey, R. C. (1945). „Analysis of the organic acids of orange juice”. Plant Physiology 20 (1): 3–18.