arrow-leftarrow-rightchevron-downchevron-leftchevron-rightchevron-upenvelopeequalsfacebook-altfacebookfilterhamburgerinfoinstagramminuspackagephone-callpinterestplay-circleplusquotesearchsettingsshopping-carttiktoktrucktrustindexuseryoutube

Ingyenes szállítás már 15 000 Ft felett

Gyomorfekély – megannyi emésztőrendszeri probléma okozója

Gyomorfekély

Meggyőződéssel állíthatjuk, hogy a gyomorfekély egyike napjaink leggyakoribb emésztőrendszeri rendellenességeinek. A kór sajnos nem válogat, kortól és nemtől függetlenül bárkit célba vehet. Ráadásul számos életmódbeli tényezővel mi magunk is elősegítjük, hogy ez a gyomor nyálkahártyáján fekély alakuljon ki. A mindennapos stressz, a helytelen táplálkozás, a dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás csupán néhány a hajlamosító tényezők közül. Lássuk, mi minden állhat még a betegség hátterében, és mit tehetünk azért, hogy megelőzzük, vagy enyhítsük a tüneteit!

Mi is az a gyomorfekély?

A gyomorfekély (ulcus ventriculi) olyan emésztőrendszeri betegség, amelynél a gyomornyálkahártya folytonossága legalább 5 milliméteres szakaszon megszakad. Ennek következtében a nyálkahártya hámsejtjeinek gyomorsavval szembeni védőrétege elpusztul, és a sejtpusztulás helyén sebek alakulnak ki.

A gyomorfekély a peptikus fekélybetegség egyik formája. A peptikus, más néven „emésztéses” fekély éles körvonalú, kerek vagy ovális sebet jelent, ahol a gyomor vagy a nyombél nyálkahártyáját kimarta a gyomorsav és az emésztőenzimek. Az állapot felületes változatát eróziónak nevezik. A gyomorsav és az emésztőenzimek az egészséges emésztőrendszerben egyébként nem tesznek kárt, mert bizonyos védőelemek – például a gyomornyálkahártya által termelt nyák és a hasnyálmirigyben termelődő, semlegesítő hatású hasnyál – megakadályozzák a gyomor belső falának sebesedését. Probléma leggyakrabban akkor lép fel, ha valamelyik védőréteg megsérül, és utat enged a károsító tényezőknek. (1)

A gyomorfekély jól gyógyítható betegség, fontos azonban a korai felismerése, mert kezelés nélkül a beteg állapota súlyosbodhat.

Gyomorfekély és nyombélfekély: egy és ugyanaz?

Röviden: nem. Maga a fájdalmas tüneteket okozó fekély (ulkusz) a gyomorban vagy a vékonybél kezdeti szakaszában, az úgynevezett nyombélben megjelenő, nehezen gyógyuló seb. A gyomor- és a nyombélfekélyt azonban sokszor egy lapon említjük, hiszen tüneteik, kialakulásuk okai és kezelési módjaik csaknem megegyeznek.

Nyombélfekély

A nyombél a vékonybél kezdeti szakasza, amelyen a táplálék közvetlenül a gyomor elhagyása után halad keresztül. A nyombélfekély tehát a nyombél nyálkahártyáján kialakult seb, amelyért a gyomorsav és az emésztőenzimek felelősek. Míg a gyomorfekélyben szenvedők aránya a fejlett országokban alig néhány százalék, és leginkább változókorban jellemző, a nyombélfekély e országok lakosságának körülbelül 10%-át érinti, és nem kötődik kifejezetten a középkorhoz.

A gyomorfekély okai

A betegség általában tavasszal és ősszel okoz komolyabb panaszokat, és a legtöbb új fekélyre is ebben a két évszakban derül fény. A nyár és a tél tehát kíméletesebb időszak a betegség szempontjából. A gyomorfekély kialakulásának hátterében döntően a következő tényezők állnak:

  • Egyes gyógyszerek mellékhatása: a gyomor- és nyombélfekély kialakulásának esélye megnőhet bizonyos szteroidtartalmú gyógyszerek szedésekor, amelyeket többek között allergiára vagy autoimmun betegségekre írnak fel. Emellett az úgynevezett NSAID-ok (nem szteroid gyulladáscsökkentők), vagyis bizonyos fájdalom- és gyulladáscsökkentő gyógyszerek is nagymértékben növelik a kockázatot, mivel sokan nem az orvosi előírásoknak megfelelően szedik őket.
  • Zollinger–Ellison-szindróma: ritka betegség, amelyben egy vagy több daganat alakul ki a hasnyálmirigyben vagy a nyombél kezdeti szakaszában. Ezek a gasztrinómának nevezett daganatok jelentős mennyiségű gasztrin hormont termelnek, amely túlzott savtermelésre serkenti a gyomrot. A savfelesleg idővel gyomorfekélyhez vezethet.
  • Sérülések és nagy stressz: a szervezetet érő hirtelen, nagy megterhelés (sokk, baleset, égés vagy fertőzés) néhány nap alatt is fekély kialakulásához vezethet. Ennek fő oka a védekezőrendszer sérülése és a megnövekedett savtermelés.
  • Alkoholfogyasztás: az alkohol irritálhatja és sérülékenyebbé teheti a gyomor nyálkahártyáját, emellett növeli a gyomorsav mennyiségét.
  • Fűszeres ételek: a nehéz, telített zsírsavakban gazdag ételek növelik a betegség kockázatát. Emellett az erős fűszerek, például a chili, az erős paprika vagy a torma is jelentős gyomorirritációt okozhatnak.

Helicobacter pylori: a több ezer éves bajkeverő

Gondolta volna, hogy a fekélybetegségek hátterében hozzávetőleg 70%-ban egy sokak szervezetében megtalálható baktérium, a Helicobacter pylori áll? A fejlett országok lakosságának közel 40%-ában jelen van, a fejlődő országokban pedig a népesség akár 90%-a is hordozhatja. A fertőzötteknek csupán 10–15%-ánál alakul ki élete során fekélybetegség. (2)

A kutatások továbbra sem tudják egyértelműen azonosítani a Helicobacter pylori terjedési útját. Egy azonban biztos: a baktérium több ezer éve jelen van az emberi szervezetben, és nyállal, valamint széklet-száj úton is terjedhet emberről emberre, leginkább a WC-használat utáni nem megfelelő vagy elmaradó kézmosás miatt.

A Helicobacter pylori gyakori baktérium, amely az emésztőrendszerben szaporodik, és hajlamos megtámadni a gyomor belső falát. Világszerte a felnőttek körülbelül 60%-ának gyomrában megtalálható. Bár általában ártalmatlan, a gyomor- és nyombélfekélyes betegek közül szinte mindenkinél kimutatják.

A kórokozó nevének első fele („helico”) spirált jelent, ami arra utal, hogy a baktériumok spirál alakúak. Jól alkalmazkodnak a gyomor savas környezetéhez: a H. pylori megváltoztatja a környezetét, és csökkenti annak savasságát, hogy fennmaradhasson. Spirális formája lehetővé teszi, hogy behatoljon a gyomor belső falába, ahol a nyálkahártya védelme alá kerül, így a szervezet immunsejtjei nem férnek hozzá. Ezek az alattomos kórokozók megzavarhatják az immunreakciót, ezzel biztosítva a túlélésüket. Ennek eredményeként különféle emésztőrendszeri problémák léphetnek fel.

A H. pylori önmagában nem okoz jellegzetes tüneteket, az általa okozott fekélynek azonban számos kellemetlen velejárója lehet.

A gyomorfekély tünetei

  • égő érzés vagy fájdalom a has középső részén, a mellkas és a köldök között; a fájdalom általában üres gyomornál erősebb, és néhány perctől akár órákig is tarthat,
  • tompa fájdalom a gyomorban,
  • hirtelen, nagymértékű fogyás,
  • a fájdalom miatti étvágytalanság,
  • hányinger vagy hányás,
  • puffadás,
  • teltségérzet már kevés étel után,
  • savas böfögés vagy reflux,
  • gyomorégés,
  • fájdalom, amely evéskor, folyadék fogyasztásakor vagy savlekötők szedésekor enyhül,
  • vérszegénység, amelynek gyakori tünete a fáradtság, a légszomj vagy a sápadt bőr,
  • sötét, kátrányszerű széklet,
  • véres vagy kávézaccszerű hányás.

Forduljon orvoshoz, ha a gyomorfekély bármely lehetséges tünetét észleli. Bár a panaszok enyhék lehetnek, kezelés nélkül a betegség súlyosbodhat, a vérző fekélyek pedig könnyen életveszélyessé válhatnak.

Nyelőcsőfekély

A gyomorfekély mellett érdemes megemlíteni a nyelőcsőfekélyt is. Ez a nyelőcsőben kialakuló hámhiány miatt jön létre, és legtöbbször a refluxbetegséghez köthető.

Lényegében arról van szó, hogy a nyelőcső alsó záróizma nem működik megfelelően, ezért a gyomor savas tartalma visszaáramlik a nyelőcsőbe, akár egészen a szájüregig.

Ennek hatására a nyelőcső nyálkahártyája súlyosan begyulladhat, hámrétegét a gyomorsav felsértheti, és krónikus hámhiány (fekély) is kialakulhat.

A nyelőcsőfekély egyrészt jellegzetes tünetek nélkül is kialakulhat. Másrészt az érintett tapasztalhat olyan típusos tüneteket, mint az égő érzés a nyelőcsőben, a reflux vagy a hasi panaszok, illetve nem típusos tüneteket, például asztmát, nyelési nehézséget, fokozott nyálelválasztást vagy köhögési rohamokat.

Emellett nyelőcsőfekély közvetlen irritáció, például vegyszermérgezés vagy a nyelőcsőben megakadó gyógyszerek miatt is kialakulhat.

A gyomorfekély kezelése

Ha Ön gyomorfekélyben szenved, a kezelés módja attól függ, mi okozza a tüneteit. A megfelelő diagnózissal és kezeléssel a betegség 1–2 hónapon belül hatékonyan gyógyítható.

Ha a gyomorfekélyt Helicobacter pylori okozza, a szakorvos minden bizonnyal antibiotikumkúrát vagy protonpumpagátló gyógyszert (PPI) fog felírni. Ez a módszer akkor is javasolt, ha a panaszokat a H. pylori mellett valószínűleg nem szteroid gyulladáscsökkentő is okozza.

Ha a diagnózis során kiderül, hogy a gyomorfekélyt kizárólag nem szteroid gyulladáscsökkentő okozta, a szakorvos protonpumpagátlót ír fel a tünetek megszüntetésére.

Ha az NSAID az Ön esetében nem alkalmazható, a kezelés más fájdalomcsillapítóval is megoldható.

A PPI-k helyett más típusú gyógyszer, úgynevezett H2-receptor-antagonista is szedhető. Kiegészítő kezelésként savlekötőkre (antacidokra) is szükség lehet.

A H2-blokkolók, a PPI-k és az antacidok mind olyan savlekötő gyógyszerek, amelyek vény nélkül is kaphatók a gyógyszertárakban.

Bár a gyógyszeres kezelés önmagában is hatásos lehet, érdemes néhány életmódbeli változtatást is bevezetni, hogy a tünetek elmúljanak, és a betegség ne újuljon ki. Igyekezzen csökkenteni a mindennapi stresszt, kerülje az alkoholt és a dohányzást, és mondjon nemet a nehéz, fűszeres ételekre.

U-vitamin: hatékony gyógyír gyomorfekély ellen

Az U-vitamin (más néven S-metil-metionin) tulajdonképpen nem minősül vitaminnak. Inkább az aminosavak családjába sorolható szerves ion, a metionin aktivált formája. Vízben oldódó vegyület, amelyet a szervezet nem tud raktározni. Neve az angol „ulcer”, vagyis fekély szó kezdőbetűjéből származik, jelezve, hogy fekély ellen ható anyagról van szó.

Mire jó az U-vitamin?

Elsősorban a nyálkahártya épségének megőrzéséhez járul hozzá. Elősegíti a gyomor-bél traktus nyálkahártyáján keletkezett sérülések gyógyulását, emellett gyulladáscsökkentőként is kiválóan megállja a helyét. Hatékonyan csökkenti a gyomorégés, a reflux és a gyomorfekély tüneteit is. Hiányában a szervezet jobban ki van téve az emésztőrendszeri fekélyek kockázatának. Nem mellesleg, ha nincs belőle elegendő a szervezetben, az emésztés hatékonysága is csökkenhet, és az immunrendszer ellenálló-képessége is gyengülhet.

Hogyan juthatok hozzá?

Az U-vitamin természetes formában leginkább a nyers kelkáposztában található meg, de a paradicsom, a spárga, a petrezselyem és a retek is tartalmazza. (3) Mivel főzéskor elillannak a jótékony hatóanyagai, ezeket az élelmiszereket ajánlott nyersen fogyasztani. Az U-vitamin étrend-kiegészítő formájában is bevihető.

Masztixgyanta: ősi csodaszer gyomorpanaszok ellen

Az U-vitamin mellett egy másik gyógyhatású anyagot is ki kell emelnünk a gyomorfekély elleni küzdelemben. A Görögországból származó masztixfából kivont, gyantaszerű anyagot már az ókorban is rágógumiként használták különféle emésztőrendszeri panaszok kezelésére. Kiemelkedő fertőtlenítő és antibakteriális tulajdonságának köszönhetően nemcsak a gyomorfekély, hanem a gyomorégés és a reflux kínzó tüneteit is hatékonyan mérsékelheti.

Sőt, a masztixgyanta egy további kedvező hatással is büszkélkedhet. Egy 2010-ben megjelent, kis létszámú vizsgálat szerint a rágógumi elpusztíthatja a Helicobacter pylori baktériumokat. A kutatók eredményei szerint a vizsgálatban részt vevő 52 emberből 19-nél mutattak ki H. pylori-mentességet kéthetes alkalmazás után. Azok a résztvevők, akik kiegészítésként antibiotikumot is szedtek, még jobb eredményt értek el.

Tudományos háttér:

  1. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/38885678/
  2. https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC6140150/
  3. https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC1643665/