Hol található a gyomor és mi a szerepe az emésztésben?

Nagyjából mindenki tudja, hogy a gyomor hol helyezkedik el, hiszen gyakorta érezhetjük, hogy korog, ha éhesek vagyunk. A hasunk felső részén található a májunk alatt és a lép mellett, bár a pontos helyzete személyenként eltérő lehet. Úgyszintén eltérő lehet a mérete is hiszen nem csak a bevitt táplálék mennyisége, de még a légzésünk is befolyásolhatja.

A gyomor anatómiája

A gyomor négy fő részből áll. A cardia a bejárata, ahol a nyelőcső a szervbe torkollik. Itt egy izmos gyűrű szabályozza a táplálék gyomorba jutását. A fundus a gyomor nyelőcső feletti és rekeszizom alatti, kikerekedő része ami gyakran gázzal van tele. A corpus vagy test a szerv középső, legnagyobb része. Itt történik a táplálék emésztése, pontosabban emésztésre történő előkészítése és összekeverése. Utolsó szakasza a pylorus, ami a patkóbélbe vezet. Itt is található egy izmos gyűrű, ami szelepként szabályozza a táplálék útját és megakadályozza, hogy a patkóbél tartalma visszakerüljön a gyomorba.

A gyomor belső felülete a mucosa. Amikor a gyomrunk üres, bordázott a felülete, de ahogy étel kerül bele, ezek a bordák kisimulnak. Ez a réteg különleges sejteket és mirigyeket tartalmaz amik emésztőenzimeket és sósavat termelnek, ami a táplálék lebontását szolgálja. Kérdezhetnénk ilyenkor, hogy ha az emésztésre szolgáló szervünk sósavat termel, akkor hogyhogy nem emészti meg önmagát?

A válasz az, hogy egyrészt valóban képes önmagát is megemészteni, de normál, egészséges működés mellett ezt a gyomor elején illetve végén lévő sejtek által kiválasztott enzimek megakadályozzák. Normál esetben a mucosa ezen részei egy védőréteget képeznek a szerv belső felületén a savval szemben, így az csak az ételt bontja le.

A gyomor szerepe

• A táplálék tárolása ami nagyjából 2 vagy több óráig tart
• A táplálék homogén masszává formálása
• Az étel emésztése

A gyomor ezek után az izomzat összehúzódásával keltett mozgásával a félig-meddig lebontott és enzimekkel, – pl. pepszinnel ami egy fehérje-emésztő enzim – összekevert ételt a belekbe üríti ahol az felszívódik és további emésztésen megy keresztül.

Gyomor leggyakoribb megbetegedései

Mivel a szervben igen összetett kémiai folyamatok zajlanak, így kulcsfontosságú, hogy ezek egyensúlya ne boruljon fel, ugyanis ha ez megtörténik az számos problémát eredményezhet. Ilyenek lehetnek többek között a:

• Diszpepszia: A diszpepszia tulajdonképpen egy szakmaibb kifejezés a hasfájásra. Egy emésztési zavar, aminek a hátterében különféle okok húzódhatnak. A tünetek a nevéből adódóan a hasi fájdalom, puffadás, émelygés, teltségérzet, hányás.

• Gastroparesis: A gastroparesis-ről akkor beszélünk amikor az étel több időn át marad a gyomorban mint kellene. A leggyakoribb oka a cukorbetegség, de a pajzsmirigy által termelt hormonok alacsony szintje is kiválthatja. Ha a táplálék megáll a gyomorban, megszilárdulhat és így még nehezebb lesz folytatnia az útját, amellett, hogyha ott bomlásnak indul az bakteriális fertőzésekhez is vezethet. Tünetei a hasi fájdalom, étvágytalanság és a nehezen kontrollálható vércukorszint. Kezelése történhet gyógyszerekkel vagy egy megfelelőbb étrendre való átállással, de súlyosabb esetekben akár szükség lehet egy közvetlenül a belekbe vezető cső beültetésére. Ez esetben az „evés” úgy néz ki, hogy a csőbe tesszük az ételt és az közvetlenül a belekbe megy.

• Zollinger-Ellison Szindróma (ZES): Ennél a betegségnél a hasnyálmirigyen és a patkóbélen gasztrinómáknak nevezett tumorok jelennek meg, amik egy gasztrin nevű hormont termelnek. Ez a hormon megnövekedett savtermelésre készteti a gyomrot ami végül fekélyesedéshez vezet. Kezelése gyógyszerekkel történik.

• Egyéb gyomorbántalmak: A daganaton kívül, ami szerencsére nem túl gyakori, a legtöbb gyomorproblémát a fekélyesedés vagy a reflux okozza, amikről korábban már írtunk részletesebben.

A gyomor vizsgálata

A gyomor vizsgálata is hasonlóan zajlik, mint a beleké. Az egyik módszer az endoszkópia, amely során egy rugalmas csőre szerelt kamerát vezetnek le a nyelőcsövön és azzal vizsgálják a gyomrot. Elérhető továbbá a röntgen, CT vagy az MRI vizsgálat is. Emellett, lehet vizsgálni a szerv pH értékét (mennyire savas). Ez úgy történik, hogy az orrunkon keresztül a nyelőcsövünkbe vezetnek egy csövet ami a savasságot vizsgálja.

Ez a módszer segíthet a reflux diagnosztizálásban vagy a kezelése javításában. Szintén egy módszer a különböző jelölővegyszerek pl. bárium gyomorba juttatása. Ezeknek a követésével az orvosok képet kaphatnak többek között arról, hogy milyen gyorsan ürül a táplálék, ami pl. a ZES-nál igencsak lényeges kérdés. Végül, de nem utolsó sorban a biopszia is egy opció, amikor szövetmintát vesznek a gyomorból, s az kerül elemzésre.

Betegségkezelés

Fontos kérdés a megfelelő terápia meghatározásánál a sav mennyisége. Nem csoda hát, hogy a legtöbb gyógyszer és kezelés a sav optimális szinten tartására fókuszál. Ilyenek gyógyszerek lehetnek pl a hisztamingátlók. A hisztamin növeli a savtermelést ami fekélyekhez vezethet. A hisztamingátló készítmények ezáltal segíthetnek a savszint szabályozásában.

Hasonlóan a savakra hatnak az ún. proton pumpa gátló készítmények is. Ezek kifejezetten a gyomor savat termelő részeit veszik célba. Fontos, hogy amennyiben ilyet ír fel az orvosunk, naponta szedjük, mivel csak így fog használni. Harmadik opcióként vannak olyan gyógyszerek amik nem gátolják vagy csökkentik a savtermelést, csak a hatásait mérséklik anélkül, hogy az emésztőrendszerben baktériumoknak ártanának.

Mit együnk gyomrunk egészségének megőrzése érdekében?

A gyomor esetében, mint ahogy a betegségeinél is látszik, a sav szint a legfontosabb tényező. Ezért ahhoz, hogy kialakítsuk a magunk számára megfelelő étrendet, tudnunk kell, hogy a savszintünk inkább alacsony vagy magas és ennek függvényében érdemes megválasztanunk, hogy mit eszünk.

• Ha magas a savunk:

Savcsökkentő hatású ételek lehetnek a zab, babfélék, brokkoli, spárga, karfiol, burgonya és az uborka. Hasznos lehet emellett még kipróbálnunk a gyömbérteát is, mivel természetes gyulladáscsökkentő. Fontos hogy lehetőleg kerüljük a citrusféléket, mivel ezeknek magasabb a savtartalma.

• Ha alacsony a savunk:

A gyomor a sósavat cink segítségével állítja elő. Azonban ha nem áll rendelkezésre elegendő mennyiségű cink, a savtermelés is az egészséges szint alatt maradhat ezért fontos, hogy gondoskodjunk a megfelelő cinkbevitelről. A húsok, a kagyló, a hüvelyesek, a magvak és a tojás mind kiváló cink források. Emellett az erjesztett zöldségek, pl. kovászosuborka, savanyúkáposzta szintén segíthetnek a savtermelésben.

https://www.hormone.org/your-health-and-hormones/glands-and-hormones-a-to-z/hormones/gastrin
https://my.clevelandclinic.org/health/drugs/21223-antihistamines
https://www.healthline.com/health/gerd/proton-pump-inhibitors