arrow-leftarrow-rightchevron-downchevron-leftchevron-rightchevron-upenvelopeequalsfacebook-altfacebookfilterhamburgerinfoinstagramminuspackagephone-callpinterestplay-circleplusquotesearchsettingsshopping-carttiktoktrucktrustindexuseryoutube

Ingyenes szállítás már 15 000 Ft felett

A gyomorhurut (gasztritisz) kezelése házilag

Gyomorhurut, gasztritisz

A gyomorhurut, más néven gasztritisz a gyomor gyulladásos megbetegedése, pontosabban az az állapot, amikor a gyomor belső falának nyálkahártyája begyullad. A gyomorhurut sokkal inkább tünet, mint betegség, hiszen a gasztritisz, vagyis a gyomor nyálkahártyájának gyulladása több különböző tényező miatt is kialakulhat. Sok embernél magától elmúlik, a kevésbé szerencséseknél azonban akut megbetegedés helyett hosszan tartó, krónikus gasztritisz alakul ki.

Mik a gasztritisz tünetei?

A gyomorhurut tünetei több más emésztőrendszeri betegség tüneteivel is megegyeznek. A leggyakoribb tünet a gyomor felső részén jelentkező égő, szúró érzés, fájdalom, amely étkezés után javul vagy éppen rosszabbodik. Ezt kísérheti hányinger és hányás, gyakori tünet továbbá az evés utáni teltségérzet. Ez utóbbi bizonyos mértékig természetes is, hiszen evés után nyilvánvalóan teltebbnek érezzük magunkat, de ha a többi tünettel együtt jelentkezik, jó esély van rá, hogy a gasztritisz áll a háttérben.

Mitől alakul ki a gyomorhurut, és miért veszélyes?

Több különböző ok is állhat a háttérben. Az egyik leggyakoribb bűnös a Helicobacter pylori nevű baktérium, amely a fekély mellett gyomorhurutot is okozhat. Hogy pontosan hogyan okozza a nyálkahártya gyulladását, az a tudomány számára is részben rejtély, fontos azonban kiemelni, hogy a baktérium jelenléte önmagában még nem feltétlenül okoz gondot.

A H. pylori sok esetben a gyomorfekély kialakulásáért is felelős, „megnyugtató” tény viszont, hogy nagyjából az emberiség felének gyomrában megtalálható anélkül, hogy komoly problémát okozna. Leginkább érintkezéssel, nyállal, széklettel és szennyezett ivóvízzel terjed, és statisztikailag igen nagy az esélye, hogy bennünk vagy valamelyik családtagunkban már ott van. A legtöbb embernél nem okoz betegséget, akinél viszont igen, ott gyomorfekély vagy gyomorhurut, illetve ezek akár életveszélyes szövődményei alakulhatnak ki.

A bakteriális fertőzésen kívül egy másik ok a gyógyszerszedés, azon belül is a nem szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID-ok). Az ibuprofént tartalmazó készítmények – például bizonyos fájdalomcsillapítók – károsíthatják a gyomor nyálkahártyáját, amely ennek következtében begyulladhat.

Az életmód hatása

A gyomorhurut kialakulásában az életmód is nagy szerepet játszik. A túlzott alkoholfogyasztás például károsítja a gyomor nyálkahártyáját, amely védőrétegként szolgál a gyomorsavval szemben. Ahol a nyálkahártya károsodik, a gyomorsav érintkezik a gyomor falával, és elkezdi szétmarni azt, ami bevérzésekhez és fekélyekhez vezet. Az alkoholfogyasztáshoz gyakran a dohányzás is társul, ami szintén árt a gyomornak. A nikotin ellazítja a nyelőcső záróizmát, így a gyomorsav visszafolyhat a nyelőcsőbe (reflux), és károsíthatja azt.

Szintén az életmódhoz köthető a túlzott stressz. A tartósan stresszes életmód nemcsak a gyomorhurut, hanem más betegségek, például az IBS vagy a gyomorégés kialakulásához is nagyban hozzájárul.

Mindezek mellett autoimmun betegség is állhat a háttérben. Autoimmun betegségeknél a szervezet valamilyen okból saját magát érzékeli ellenségként, és az immunrendszer támadást indít ellene – ebben az esetben a gyomor nyálkahártyája ellen, amely ennek következtében begyullad. Ha más autoimmun betegségünk is van, jó esély van rá, hogy a gasztritisz is ilyen eredetű. Az autoimmun eredet mellett azonban a paraziták, a lisztérzékenység vagy a Crohn-betegség okozta gyomorhurut sem zárható ki.

Tény, hogy a gyomorhurut néha magától is elmúlik, sőt az is előfordul, hogy tünetmentes, a kezeletlen gasztritisz azonban magában hordozza a gyomorfekély kockázatát. A gyulladt nyálkahártya nem tud megfelelő védelmet nyújtani a savas gyomortartalommal szemben, így a gyomor saját magát kezdi emészteni, és kifekélyesedik. A fekélyek pedig növelik a gyomorrák kockázatát.

Diagnózis és kezelés

A diagnózis során az orvos először azt vizsgálja meg, fennáll-e H. pylori-fertőzés, hiszen ez a gyomorhurut egyik leggyakoribb kiváltó oka. Ez többnyire székletteszttel történik, de a baktérium jelenléte a kilélegzett levegőből is kimutatható.

További lehetőség az endoszkópos vizsgálat, amelynek során az orvos egy vékony csövet vezet a gyomorba, és ezen keresztül szemrevételezéssel állapítja meg, van-e gyulladás. Szükség esetén biopszia, vagyis szövettani vizsgálat is szóba jöhet, amellyel a H. pylori-fertőzés is kimutatható. Az endoszkópia mellett röntgenvizsgálat is lehetséges, amely bárium segítségével jobban láthatóvá teszi a fekélyeket.

A kezelés nagyban függ a kiváltó októl. Ha valamilyen gyógyszer okozta a gyulladást, abba kell hagyni az adott készítmény szedését. Alkohol vagy stressz okozta gyomorhurut esetén szintén a mértékletesség és az életmódváltás a megoldás. H. pylori-fertőzés esetén a legtöbbször antibiotikumos kezelés a bevett gyakorlat.

Emellett a gyomorsav mérséklése is lehetőség, savlekötőkkel vagy savtermelést gátló gyógyszerekkel. A savlekötőknél komoly probléma, hogy hosszú távon jelentősen növelik a demencia kialakulásának esélyét. Az antibiotikumok pedig, ha enyhítik is a gasztritisz tüneteit, az emésztőrendszer más részein, például a belekben komoly gondot okozhatnak, hiszen a bélflórát is károsítják.

Otthon is kezelhető?

Ha a tünetek alapján okunk van azt gondolni, hogy gyomorhurut áll a háttérben, mindenképpen érdemes szakorvoshoz fordulni. Fontos azonban kiemelni, hogy mi magunk is sokat tehetünk a megelőzéséért és a tünetek mérsékléséért.

Az alkoholfogyasztás mérséklése mellett érdemes könnyebb ételeket fogyasztani, amelyek nem terhelik meg a gyomrot. A zsíros, nehéz, fűszeres ételek emésztése nagyobb feladat, ezért ezeket mértékkel fogyasszuk. Mivel mindenki más, nehéz konkrét ételeket említeni: a legjobb, ha megfigyeljük, mely ételeknél jelentkeznek a tünetek, és kerüljük őket.

Mivel az esetek jelentős részében bakteriális fertőzés áll a gyomorhurut hátterében, érdemes ezen a téren is tenni valamit. A H. pylori-fertőzést többnyire antibiotikumokkal kezelik, de nem ez az egyetlen lehetőség. A probiotikumok, vagyis a jótékony baktériumok, azon belül is a Lactobacillus-fajok szintén visszaszoríthatják a fertőzést, miközben az antibiotikumokkal ellentétben nem károsítják a bélflórát, hiszen maguk is annak részei. (1)

Egyes élelmiszerek és élelmiszer-eredetű termékek, köztük gyógynövények is hatásosnak bizonyultak. A fokhagyma segíthet a baktérium elleni küzdelemben, a fekete és a zöld tea pedig enyhítheti a gyomorhurut tüneteit, ezért fogyasztásuk mindenképp ajánlott. (2)

Ha már fekélyek is kialakultak, ezek kezelésére kiváló megoldás lehet az U-vitamin. A káposztában és a káposztalében megtalálható anyag a gyomorfekéllyel küzdő betegeknél négyszer gyorsabb gyógyulást eredményezett, mint a gyógyszeres kezelés.

Bár a gyomorhurut kezelésére vannak otthoni lehetőségek, ezek nem helyettesítik a szakorvosi vizsgálatot. Az étrendi változtatások és a probiotikumok rendkívül hasznosak lehetnek, de csak az orvosi vizsgálat alapján állapítható meg pontosan a probléma gyökere és a szükséges kezelés, ezért első körben mindenképp ez javasolt.

Tudományos háttér:

  1. https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC11761556/
  2. https://www.tandfonline.com/doi/full/10.1080/10408398.2021.2024131