Nincsenek termékek a kosárban.
Publikálva 2022.05.12. napján
Tartalom
A gyomorhurut vagy más néven gasztritisz a gyomor gyulladásos megbetegedése. Ezen belül is az az állapot, amikor a gyomor belső falának nyálkahártyája gyullad be. A gyomorhurut sokkal inkább egy tünet mintsem betegség, hiszen több különböző tényező is kiválthathatja a gyomor nyálkahártyájának gyulladását. Sok embernél magától elmúlik, azonban vannak akik kevésbé szerencsések és hosszantartó lefolyású (krónikus gastritis) lesz a kór, akut megbetegedés helyett.
A gyomorhurut tünetei megegyeznek több más emésztőrendszeri betegség tüneteivel is. A leggyakoribb tünetek az égő, szúró érzés, fájdalom a gyomor felső részén amely étkezés után javul vagy éppen rosszabbodik. Ezt kísérheti hányinger, hányás, valamint gyakori tünet még az evés utáni teltségérzet. Utóbbi azért valamennyire természetes is, hiszen evés után nyilvánvalóan teltebbnek érezhetjük magunkat, azonban amennyiben ez a többi tünet kíséretében fordul elő, úgy jó esély van rá, hogy a gasztritisz a kiváltó oka.
Több különböző ok is állhat a háttérben. Az egyik leggyakoribb bűnös a Helicobacter pylori nevű baktérium, mely fekély mellett gyomorhurutot is okozhat. Hogy pontosan hogyan is okozza a nyálkahártya gyulladását az egyelőre a tudomány számára is rejtély, ugyanakkor fontos kiemelni, hogy e baktérium jelenléte még önmagában nem feltétlenül okoz gondot.
A H. pylori sok esetben felelős a gyomorfekély kialakulásáért is, viszont „megnyugtató” tény, hogy kb. az emberiség felének gyomrában megtalálható ez a baktérium anélkül, hogy komoly problémát okozna. Leginkább érintkezéssel, nyállal, széklettel, fertőzött ivóvízzel terjed és statisztikailag igen komoly esély van rá, hogy bennünk vagy valamelyik családtagunkban már ott van. A legtöbb ember esetében nem okoz semmilyen megbetegedést, akiknél viszont igen, ott esélyes a gyomorfekély vagy a gyomorhurut illetve ezek szövődményei melyek akár életveszélyesek is lehetnek.
A bakteriális fertőzésen kívül egy másik ok a gyógyszerek szedése. Ezen belül is a nem szteroid típusú gyógyszerek okozhatnak problémát. Az ibuprofén tartalmú készítmények – pl. bizonyos fájdalomcsillapítók rossz hatással lehetnek a gyomor nyálkahártyájára mely a károsodás következtében begyulladhat.
E kettőn kívül nagy szerepet játszik még az életmód is. A túlzott alkoholfogyasztás például károsítja a gyomor nyálkahártyáját, mely védőrétegül szolgál a gyomorsavval szemben. Ahol a nyálkahártya károsodik, a gyomorsav érintkezni fog a gyomor belső falával és elkezdi szétmarni azt, mely bevérzésekhez és fekélyekhez vezet. Az alkoholfogyasztáshoz általában szorosan kapcsolódik a dohányzás is, mely szintén káros a gyomor egészségére nézve. A nikotin ellazítja a nyelőcső záróizmait aminek köszönhetően a gyomorsav visszafolyhat (reflux) a nyelőcsőbe, károsítva azt.
Szintén az életmódhoz köthető a túlzott mértékű stressz is. A hosszantartó stresszes életmód nagyban hozzájárul nem csupán a gyomorhurut de más betegségek, mint pl. az IBS vagy a gyomorégés kialakulásához is.
Mindezek mellett állhat a háttérben autoimmun betegség is. Az autoimmun betegségek esetén a szervezet valamilyen okból kifolyólag önmagát érzékeli ellenségként és az immunrendszer támadást intéz ellene, jelen esetben a gyomor nyálkahártyája ellen, amely ennek következtében begyullad. Amennyiben vannak más autoimmun eredetű betegségeink is, úgy jó esély van rá, hogy a gasztritisz esetében is ez lesz a probléma forrása. Az autoimmun eredet mellett azonban nem zárható ki a paraziták, a lisztérzékenység vagy a Crohn betegség okozta gyomorhurut sem.
Tény, hogy a gyomorhurut némely esetben elmúlik magától is, sőt olyan is előfordul, hogy tünetmentes, azonban a kezeletlen gasztritisz magában hordozza a gyomorfekély kialakulásának kockázatát. A gyulladt nyálkahártya nem képes megfelelő védelmet nyújtani a savas gyomortartalommal szemben így a gyomor önmagát kezdi el felemészteni és kifekélyesedik. A fekélyek pedig növelik a gyomorrák kockázatát.
A diagnózis során az orvos megállapítja, hogy nem áll-e fenn H. pylori fertőzés, hiszen ez az egyik leggyakoribb kiváltó oka a gyomorhurutnak. Ez többnyire széklet teszt segítségével történik, de van rá mód, hogy a leheletből is megállapítható legyen a baktérium gyomorban való jelenléte.
További lehetőség az endoszkópos vizsgálat, mely során az orvos egy csövet juttat a gyomorba és azon keresztül vizuális úton próbálja megállapítani, hogy fennáll-e gyulladás. Szükség esetén a biopszia vagyis szövettani elemzés is szóba jöhet, amely során a H. pylori fertőzés is megállapítható. Az endoszkópia mellett van még lehetőség röntgen-re amely bárium segítségével láthatóbbá teszi a fekélyeket.
A kezelés nagyban függ a kiváltó okoktól. Amennyiben valamilyen gyógyszer okozta a gyulladást, úgy fel kell hagyni az adott készítmény szedésével. Alkohol vagy stressz okozta gyomorhurut esetén úgyszintén az önmérséklet és az életmódváltás lesz a megoldás. Amennyiben H. pylori fertőzés áll fenn, a legtöbb esetben antibiotikumos kezelés a bevett gyakorlat.
Ezek mellett egy másik lehetőség a gyomorsav mérséklése. Ez vagy savlekötőkkel, vagy savtermelést gátló gyógyszerekkel történik. A savlekötők esetén komoly probléma, hogy hosszú távon nagyban növelik a demencia kialakulásának esélyét. Az antibiotikumok pedig ha enyhítik is ugyan a gasztritisz tüneteit, az emésztőrendszer további részein, pl. a belekben komoly gondokat tudnak okozni hiszen károsítják a bélflórát is.
Mindenképpen érdemes szakorvos segítségét kérni ha a tünetek alapján okunk van azt hinni, hogy gyomorhurut áll a háttérben. Emellett ugyanakkor fontos kiemelni, hogy mi magunk is sokat tehetünk a probléma megelőzéséért illetve mérsékléséért.
Az alkoholfogyasztás mérséklése mellett érdemes, könnyebb ételeket fogyasztani amik nem terhelik meg a gyomrot. A zsíros, nehéz, fűszeres ételek emésztése nagyobb feladat ezért ezeket mértékkel fogyasszuk. Minden ember más ezért nehéz konkrét ételeket említeni. Legjobb ha figyeljük mely ételek esetén jelentkeznek a tünetek és kerüljük őket.
Mivel az esetek jelentős részében a bakteriális fertőzés áll a háttérben, érdemes e fronton is tenni valamit. A H. pylori fertőzés kezelése többnyire antibiotikumokkal történik, ám nem csak ez az egy megoldás lehetséges. A probiotikumok vagyis jó baktériumok, azon belül is a Lactobacillusok ugyanúgy visszaszoríthatják a fertőzést miközben az antibiotikumokkal szemben nem károsítják a bélflórát, hiszen ők maguk is részét képezik annak.
Ételek illetve italok közül a fokhagymakivonat illetve a zöld és fekete tea lehet még hatásos. A fokhagyma segíthet a H. pylori elleni küzdelemben a fekete és a zöld tea pedig enyhítheti a gyomorhurut tüneteit ezért fogyasztása mindenképp ajánlott.
Amennyiben kialakultak úgy a fekélyek kezelésére pedig kiváló megoldást jelent az U vitamin. Ez a káposztában illetve a káposztalében megtalálható anyag négyszer gyorsabb gyógyulást eredményezett gyomorfekéllyel küzdő pácienseknél mint a gyógyszeres kezelés.
Annak ellenére hogy a gyomorhurut kezelésére vannak otthoni lehetőségek, mégsem érdemes ezekre úgy tekinteni mint amikkel a szakorvosi vizsgálat kiváltható lenne. Az étrendbeli változtatások, a probiotikumok rendkívül hasznosak lehetnek, de az orvosi vizsgálat az amiből pontosan megállapítható a probléma gyökere és a szükséges terápia, így első körben mindenképp ez javasolt.
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC7037652/
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4130844/
https://www.nhs.uk/conditions/gastritis/