Nincsenek termékek a kosárban.
Publikálva 2022.04.06. napján
Tartalom
Az irritábilis bél szindróma azaz az IBS egy viszonylag gyakorinak mondható megbetegedés mely minden 5. ember életét megkeseríti. A nőknél ugyan gyakrabban fordul elő, de természetesen férfiaknál is kialakulhat. Tünetek szempontjából az esetek többsége nem nevezhető súlyosnak, amennyiben azonban komolyabbá válnának a tünetek a gyógyszeres kezelés a leggyakoribb megoldás.
Az IBS a vastagbelet érinti és hosszan, akár egész életen át tartó állapot. Kezdetét tekintve közel fiatal felnőtt korban, 20 – 30 éves kor tájékán alakul ki. De vajon milyen szövődményei lehetnek és érdemes-e tartani tőle, milyen hasznos tudnivalók vannak róla és legfőképpen hogyan lehet orvosolni?
Besorolását tekintve az IBS a tápcsatorna funkcionális megbetegedései közé tartozik. A belek mozgását ugyanúgy az agy irányítja az idegrendszeren keresztül, még ez nem is tudatosan történik. Ez a kommunikáció az ún. agy-bél tengely. Az agy-bél tengely nem megfelelő működése következtében a belek túlzottan érzékennyé vagyis irritábilissá válhatnak, ahogy a betegség neve is mutatja. Mivel az agy és a bél közötti kommunikáció nem megfelelő, a vastagbél izmai sem úgy fognak működni ahogyan normál esetben kellene. Az ebből fakadó helytelen bélmozgás pedig előidézi az IBS kellemetlen tüneteit.
Hogy mitől alakul ki az agy-bél kapcsolat zavara az egyelőre rejtély, csupán elméletek vannak arra nézve, hogy mi állhat a hátterében. Egyes feltételezések szerint a bélfal gyulladása okozhatja, mások szerint étkezi szokások állnak a háttérben. Megfigyelték azt is, hogy akik átestek valamilyen bélrendszeri fertőzésen, amelyet láz is kísért hajlamosabbak az IBS-re. Ezzel szoros összefüggésben a bélben élő baktériumok vagyis a bélflóra összetételének megváltozása vagy túlburjánzása is állhat a háttérben.
Egyes ételekre való érzékenység is ugyanúgy kiválthatja a belek részéről a túlzott idegi reakciót, azonban nem egészen tisztázott, hogy külső tényezők – például a bélflóra megváltozása vagy bizonyos ételek, étkezési szokások okozzák az IBS-t vagy éppen fordítva, az IBS következtében válunk érzékennyé egyes ételekre. Természetesen ezek mellett nem zárható ki a betegség örökletes mivolta sem.
Érdemes kiemelni ugyanakkor a pszichoszomatikus okokat. Sok bélrendszeri megbetegedés visszavezethető a helytelen táplálkozásra, ami részben az IBS-nél is igaz, azonban ennek a betegségnek a kialakulásában különösen fontos szerepet játszhat a folytonos stressz vagy egyéb érzelmi megrázkódtatás. Mivel az IBS tulajdonképpen egy idegi alapú rendellenesség így nem meglepő, hogy a stresszes életvitel vagy az érzelmi problémák mind elősegíthetik a kialakulását. A stressz más emésztőrendszeri betegségekért – például a gyomorégésért – is felelős lehet, így ha irritábilis bél szindrómával küzdünk ne érjük be pusztán a test vizsgálatával.
Az IBS tünetei általában nem súlyosak azonban kétségkívül megnehezítik a mindennapokat. Egyénenként változhat, hogy pontosan mely tünetek jönnek elő azonban ha az alábbi tüneteket fedezzük fel magunkon akkor gyanakodhatunk IBS -re.
Ezek a gyakori panaszok jól mutatják, hogy az IBS-t nem könnyű diagnosztizálni és az sem egyszerű kérdés hogy milyen szervi vagy másmilyen ok, esetleg fertőzés áll a háttérben. A fenti tünetek számos egyéb emésztőrendszeri megbetegedés tünetei is lehetnek, melyek a viszonylag egyszerűen orvosolhatótól a súlyosnak mondhatóig terjednek ezért érdemes ezt is komolyan venni.
Alapvetően három típusa van melyeket a tünetek alapján különböztetnek meg:
IBS D: A hasmenés angol megfelelőjéről a „diarrhea”-ról kapta a nevét. Értelemszerűen itt a hasmenés lesz a probléma.
IBS C: Az előbbihez hasonlóan itt az IBS székrekedéses (angolul constipation) panaszokat fog okozni.
IBS M: Végül van az IBS-nek egy kevert (mixed) fajtája is melynél mind hasmenés mind székrekedés is tapasztalható felváltva.
Mivel az irritábilis bél szindróma tünetei (pl. hasi fájdalom) nagyon hasonlítanak más bélrendszeri problémák tüneteihez, a diagnózis elsődleges feladata más, sokszor hasonló, esetenként krónikus betegségek kizárása. Éppen emiatt az IBS kicsit amolyan gyűjtőfogalom is, hiszen ha a vizsgálatok alapján másféle bélbetegség nem állapítható meg, az orvos valószínűsíthetően IBS-nek minősíti majd a tünetek összességét. A vizsgálatok során olyan betegségeket kell kizárni mint ételallergia vagy laktóz intolerancia, gyógyszerérzékenység, pl. savlekötőkre, enzimproblémák illetve olyan gyulladásos bélbetegségek mint a Crohn betegség vagy a colitis ulcerosa.
A többi bélbetegséghez hasonlóan itt is az ilyen esetekben megszokott módszerekkel történik a vizsgálat. A kolonoszkópia és a szigmoidoszkópia bevett módszerek a bélben található gyulladás kizárására, míg a vér és a székletminta vizsgálata segít kimutatni a fertőzést illetve hormonális zavarokat. Emellett a különböző allergén anyagokra való érzékenységet és a laktózérzékenységet mérő tesztek is szóba jöhetnek. A legfontosabb, hogy amennyiben a fenti tüneteket észleljük magunkon ne habozzunk orvoshoz fordulni. Az orvos válaszol minden kérdésünkre és személyre szabott terápiát tud nyújtani.
Sok bélrendszert érintő megbetegedésnél fennáll a súlyosbodás vagy egyes esetekben akár a halálos kimenetelű komplikációk lehetősége, amely eshetőségekre nem lehet elégszer felhívni a figyelmet. Ezek a betegségek többségében gyógyíthatók, azonban fontos hogy időben felismerve a megfelelő terápiát alkalmazzuk ellenük.
Az IBS szerencsére kivétel. A tudomány jelenlegi állása szerint nem növeli sem a rák, sem a colitis vagy a Crohn betegség kockázatát, nem fertőző és nem is halálos, így aki ebben szenved nincs életveszélyben. Gyógyítani ugyan nem lehet, de a tünetek kezelése és féken tartása lehetséges. Közvetlenül nem egy veszélyes betegségről van szó, azonban amellett, hogy a mindennapokat igencsak megkeseríti, azért mégis érdemes rá odafigyelni mert további problémákat okozhat.
Ha maga az IBS nem is, de a következtében kialakult és akár hosszabb időn át tartó, rendszeresen jelentkező szorulás vagy hasmenés ugyanis már rejthet magában jelentős veszélyeket amellett, hogy nagyban rontja az életminőséget.
A nehéz székelés közbeni erőlködés nem tesz jót a beleknek és az aranyéren kívül olyan további problémákkal is szembe találhatjuk magunkat mint a divertikulózis, vagyis a vastagbél falán megjelenő zsákszerű kidudorodások. Rosszabb esetben ezek nem csak begyulladhatnak de akár ki is szakadhatnak. A székrekedés enyhítésére szedett különféle hashajtó szer ugyan csökkenti a székrekedéses tünetek kialakulásának valószínűségét de ezek szedése következtében kialakulhat a hashajtófüggőség mivel a bél izmai ellustulnak és maguktól, önerőből már nem lesznek képesek a széklet mozgatására. Ebben a helyzetben végül már csak akkor fog rendesen menni a székelés ha tovább szedjük a hashajtókat.
Ugyanígy az IBS okozta hasmenésnél is fennáll a dehidratáció lehetősége mivel a híg széklettel sok vizet veszít a szervezet. A dehidratáció igen alattomos tud lenni, így jobb ha vigyázunk vele. Emellett a hasmenés következtében előfordulhat, hogy a beleknek egyszerűen nem jut idő elég tápanyagot felszívni a beléjük kerülő ételből, ebből következően pedig alultáplálttá válhatunk annak ellenére, hogy látszólag eleget eszünk.
Kétségkívül nem az első a veszélyek rangsorában, de az irritábilis bél szindróma okozta életminőség romlás következtében súlyosbodhat a stressz, a depresszió és a szorongás, hiszen folyton pánikolunk hogy odaérünk-e a WC-re időben. Ezzel el is érkeztünk az ördögi körhöz, ugyanis az IBS kialakulását gyakran tulajdonítják a stressznek, a szorongásnak illetve ezen folyamatok egymásra hatásának.
Tény, hogy maga az IBS nem olyan veszélyes vagy mindenesetre nem olyan értelemben az mint a diverticulitis vagy a colitis ulcerosa. Viszont mivel a tünetei nagyon hasonlítanak komolyabb megbetegedések tüneteihez, így a tünetek észlelése esetén mindenképp érdemes egy gasztroenterológus vagy orvos véleményét kikérni, hiszen nem tudhatjuk, hogy nem valami komolyabb betegségről van-e szó. A kivizsgálás feladata a daganatos és egyéb súlyosabb betegségek kizárása. Amennyiben IBS a diagnózis, úgy kis túlzással olcsón megúsztuk.
Mivel az IBS pontos okai tisztázatlanok, a kezelése is nehézkes. Táplálkozási szokások ugyanúgy okozhatják mint lelki eredetű problémák így mindkét területet hasznos alaposan szemügyre venni. Tekintve, hogy bizonyos ételek előhozhatják az IBS-es tünetek fellángolását az étrendbeli vagy életmód terén történő változtatás a legkézenfekvőbb kezelés. Erre többek között az ún. alacsony FODMAP diétát szokás a betegek számára javasolni, amelynek lényege a nehezen emészthető szénhidrátok kiiktatása az étrendünkből. Egyes szénhidrátok – pl. édesítőszerek – fokozhatják a gázképződést és hozzájárulhatnak a hasi fájdalmak kialakulásához. A laktóz, néhány magas fruktóztartalmú étel, egyes gyümölcsök és zöldségek (barack, dinnye, körte, alma, csicseriborsó, bab, lencse, brokkoli, karfiol) kerülendőek. Ezzel szemben a laktózmentes tej, hús, tojás, rizs, quinoa, narancs, málna és a szőlő fogyaszthatóak. Ezen utóbbi ételek közül némelyik akár egy jó reggeli része is lehet, így rögtön a nap elején gondoskodhatunk a belekről.
Általában a rostbevitelt érdemes fokozni viszont figyelni kell arra, hogy inkább a vízben oldható rostok legyenek túlsúlyban. Ezek hozzájárulnak a normál állagú, könnyen mozgatható széklet kialakulásához, míg a vízben oldhatatlan rostok ha túl nagy mennyiségben fogyasztjuk őket, úgy gyakrabban csak súlyosbítják az IBS-nél egyébként is fennálló székrekedést.
Mivel az irritábilis bél szindróma egyik fő kiváltó oka feltételezések szerint a károsodott bélflóra esetleg bélfertőzés, a probiotikus készítmények ígéretesek lehetnek a kezelésben. A probiotikumok a bélrendszerben természetesen előforduló baktériumtörzsek, melyek emésztés segítése és a bél nyálkahártyagyulladásának csökkentése mellett immuntámogató szerepet is betöltenek. A probiotikus készítmények ezeket a baktériumokat tartalmazzák és amolyan munícióként pótolják a belekben lévő esetlegesen megfogyatkozott baktériumokat. Több tanulmány és kísérlet is arra az eredményre jutott, hogy a probiotikumok csökkentették az IBS tüneteinek súlyosságát ami tulajdonképpen a kezelés lényege.
Az irritábilis bél szindróma elleni eddigi legígéretesebb jelöltek a Lactobacillus és a Bifidobacillus baktériumtörzsek. Mindkettő természetesen is megtalálható az emésztőrendszerben. Ugyan a bizonyítás érdekében tovább szükséges kutakodni a területen, de ez a két törzs hatékony megoldásnak tűnik több IBS-es beteg kezelésben. Emellett a lactobacillus még a candida ellen is hatásos lehet.
Forrás:
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4356930/
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC2886445/
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3785618/
