Fokhagyma kivonat – Allium sativum

A fokhagyma főbb hatóanyagai az allicin, ajoén illetve egyéb kéntartalmú vegyületek, melynek jellegzetes, sokszor büdös szagát is köszönheti. Viszonylag gazdag olyan ásványi anyagokban mint a cink, foszfor, kálium és a magnézium, valamint tartalmaz C-, K-,és B-vitaminokat. Érdekesség, hogy az allicin önmagában nem található meg a fokhagymában, komponensei az alliin és az aliináz enzim viszont igen. Amikor a fokhagymát összetörjük, összedaraboljuk, ez a két anyag reakcióba lép egymással és ennek az eredménye az allicin.

Az allicin jó hatással van a szív- és érrendszer egészségére. Csökkenti a koleszterinszintet és higítja a vért mely által segít megelőzni a vérrögök kialakulását. A fokhagyma csökkenti a magas vérnyomást és segít a vércukorszint szabályzásában is. Növeli az inzulinra való érzékenységet így hasznos lehet a cukorbetegség kezelése során. Védi az érfalakat amely hozzájárul az optimális keringéshez és a szív- és érrendszer egészségének megőrzéséhez.

A fokhagyma jó hatással van a máj egészségére, hiszen segít enyhíteni a zsírmájat, valamint akik rendszeresen fogyasztanak fokhagymát, azoknál csökkenti a zsírmáj kialakulásának esélyét.

Nagyon jó antioxidáns, mely a szabad gyökök megkötése által csökkenti a daganatos megbetegedések kockázatát. Elsősorban vastagbélrák, tüdőrák, hasnyálmirigyrák ellen alkalmazható. Antioxidáns tulajdonsága a bőr fiatalságának megőrzésében ugyancsak nagy segítséget jelent, hiszen a szabad gyökök – sejtkárosító vegyületek – jelentős mértékben hozzájárulnak a bőr korral való degradációjához.

Jó hatással van az agy és az idegrendszer egészségére, antioxidánsai segítségével óv a demenciától és az Alzheimer kórtól.

Erős vírus-, baktérium- és gombaölő tulajdonságokkal is bír, melynek köszönhetően rendkívül jól fertőtlenít. Nem véletlenül használták az I. világháború katonái a sebek fertőtlenítésére. Segít a megfázás ellen, valamint képes elpusztítani a gyomorfekély kialakulásáért nagyban felelős H. pylori baktériumot. Segít a méregtelenítésben, ösztönzi a szervezet természetes méregtelenítő folyamatait valamint csökkenti a gyulladásokat. A sima hagymához hasonlóan a fokhagyma is hatásos paraziták ellen, mely célból a világ számos országában a mai napig alkalmazzák. A nyers fokhagyma amellett, hogy segíti az emésztést, kiűzi a parazitákat amik esetlegesen a belekben élősködnek.

Japán kutatók kísérletei alapján a fokhagyma kivonata segít a vastagbélrák megelőzésében. A fokhagyma kivonat gátolja az ún. adenómák kialakulását a bélben. Az adenómák daganatok, kisebb kinövések melyek nem feltétlenül rosszindulatúak, de azzá is válhatnak. A fokhagyma gátolta ezek növekedést, melyből következően a kutatás szerzői szerint a rák, vagyis a rosszindulatú daganatok ellen is hatásos lehet.

Más kutatások pedig a fokhagyma anti-parazitikus hatásait bizonyítják. Svájci kutatók különböző gombákon és parazitákon tesztelték a fokhagyma hatásait, és úgy találták, hogy az sikeresen elpusztította őket. A kutatók szerint a fokhagymában található kénvegyületek akadályozhatták a paraziták normál biokémiájának működését így azok elpusztultak.

A fokhagyma nagy előnye, hogy nem pusztán több probléma kezelésére alkalmas, de nagyon széleskörű felhasználhatósággal is rendelkezik. Sok étel összetevőjeként használhatjuk, ( pl. lángos) így viszonylag egyszerűen hozzáférhető gyógynövényről van szó.

C-vitamin tartalma hozzájárul az immunrendszer optimális működéséhez, amely antimikrobiális hatásaival kombinálva jó orvossággá teszi akár megfázásról akár bakteriális vagy vírusos eredetű fertőzések kezeléséről van szó.

Preventív jelleggel fogyasztható a szív- és érrendszer védelme érdekében, de magas koleszterinszint és vérnyomás esetén is megfontolandó a fogyasztása. Vérhigító hatású, így segít a trombózis megelőzésében. Antioxidánsai csökkentik a rák kialakulásának esélyeit és védik a bőrt az öregedéstől, de az agyi és idegrendszeri megbetegedésekkel – pl. Alzheimer kór, demencia – szemben is védelmet nyújtanak.

Segít beállítani a vércukorszintet illetve csökkenti a fejfájást. Fertőtlenít, csökkenti a gyulladást és méregtelenít, valamint segít a zsírmáj ellen.

Jó hatással van az emésztésre és segít a féregűzésben, a szervezetben lakó paraziták kiirtásában.

https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/16484573/

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC6023319/

https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S209050681100128X

https://www.tandfonline.com/doi/full/10.1080/1828051X.2019.1593058

Apitz-Castro R, Badimon JJ, Badimon L: A garlic derivative, ajoene, inhibits platelet deposition on severely damaged vessel wall in an in vivo porcine experimental model. Thromb Res, 75:243-249, 1994.

1998. M. Dirsch, A. K. Kiemer, H. Wagner, and A. M. Vollmar, “Effect of allicin and ajoene, two compounds of garlic, on inducible nitric oxide synthase,” Atherosclerosis, vol. 139, no. 2, pp. 333–339, 1998.

Woodward PW: Garlic and Friends: The History, Growth and Use of Edible Alliums. Hyland House, Melbourne, Australia, 2-22, 1996.

2009. Iciek, I. Kwiecień, and L. Włodek, “Biological properties of garlic and garlic-derived organosulfur compounds,” Environmental and Molecular Mutagenesis, vol. 50, no. 3, pp. 247–265, 2009.

Borek C: Antioxidant health effect of aged garlic extract. J Nutr, 131:1010S-1015S, 2001.

Warshafsky S, Kamer RS, Sivak SL: Effect of garlic on total serum cholesterol, A meta-analysis. Ann Intern Med, 119:599-605, 1993.

2006. Ariga and T. Seki, “Antithrombotic and anticancer effects of garlic-derived sulfur compounds: a review,” BioFactors, vol. 26, no. 2, pp. 93–103, 2006.
2007. Hodge, S. Hodge, and P. Han, “Allium sativum (garlic) suppresses leukocyte inflammatory cytokine production in vitro: potential therapeutic use in the treatment of inflammatory bowel disease,” Cytometry, vol. 48, no. 4, pp. 209–215, 2002

Yu-Yan Yeh, Liu L: Cholesterol lowering effect of garlic extracts and organosulfur compounds: Human and animal studies. J Nutr, 131:989S-993S, 2001.

2001. Kyo, N. Uda, S. Kasuga, and Y. Itakura, “Immunomodulatory effects of aged garlic extract,” Journal of Nutrition, vol. 131, no. 3, pp. 1075s–1079s, 2001.
2002. M. Chandrashekar and Y. P. Venkatesh, “Identification of the protein components displaying immunomodulatory activity in aged garlic extract,” Journal of Ethnopharmacology, vol. 124, no. 3, pp. 384–390, 2009.

Qidwai W, Qureshi R, Hasan SN, Azam SI: Effect of dietary garlic (Allium Sativum) on the blood pressure in humans – a pilot study. J Pak Med Assoc, 50(6):204-207, 2000.

2001. Ide and B. H. S. Lau, “Garlic compounds minimize intracellular oxidative stress and inhibit nuclear factor-κB activation,” Journal of Nutrition, vol. 131, no. 3, pp. 1020S–1026S, 2001.

Imai J, Ide N, Nagae S, Moriguchi T, Matsuura H, Itakura Y: Antioxidant and radical scavenging effects of aged garlic extract and its constituents. Planta Med, 60:417-420, 1994.

Breithaupt-Grogler K, Ling M, Boudoulas H, Belz GG: Protective effect of chronic garlic intake on elastic properties of aorta in the elderly. Circulation, 96:2649-2655, 1997.

2009. Keophiphath, F. Priem, I. Jacquemond-Collet, K. Clément, and D. Lacasa, “1,2-vinyldithiin from garlic inhibits differentiation and inflammation of human preadipocytes,” Journal of Nutrition, vol. 139, no. 11, pp. 2055–2060, 2009.