Útifű-maghéj őrlemény (Psyllium rost) – Plantago ovata

Az útifű (Plantago ovata) egy Nyugat-Ázsia, a Mediterrán vidék és India területén őshonos növény, melyet évszázadok óta használnak gyógyászati célokra. A növény legértékesebb része a magja, ezen belül is a mag héja, mely rendkívül gazdag élelmi rostban.

Gyógyhatásai

A gyógynövények jelentős részének gyógyhatása több összetevőből ered. Többségük tartalmaz vitaminokat, értékes ásványi anyagokat, flavonoidokat és egyéb vegyületeket, melyek valamilyen módon pozitív hatást gyakorolnak az emberi szervezet működésére. Az útifű e tekintetben kissé kivételesnek mondható, ugyanis ezt a növényt leginkább egy összetevő okán használják a gyógyászatban, ez pedig a rost. Az útifű tulajdonképpen egy dologban jó, de ebben az egyben nagyon. Természetesen tartalmaz még értékes tápanyagokat, például 17.4 %-ban fehérjét, valamint zsírsavakat, de a rosttartalma az ami miatt stabilan jelen van a gyógynövények között.

Magas rosttartalmának köszönhetően évszázadok óta használják mind a székrekedés mind a hasmenés kezelésére. A rostok ugyanis a bélben teleszívják magukat vízzel melynek hatására egy csúszós, nyálkás, gélszerű anyag lesz belőlük. Ez az anyag jóval könnyebbé teszi az egyébként kemény széklet bélben való tovább haladását, csakúgy mint a székelést. A rostokból kialakuló gél egyfajta gépzsírként teszi könnyebbé, olajozottabbá a bélmozgást. Fontos megemlíteni, hogy sok hashajtóval szemben a rostoknak nincsen mellékhatása, teljesen természetes anyagok és a hashajtókkal ellentétben függőséghez sem vezetnek.

A rostok a székrekedés mellett ugyanakkor a hasmenést is hatékonyan képesek kezelni. A hasmenésnél a túlságosan vizes, híg széklet a probléma, mely nem képes összeállni a bélben. A rostok egyfajta kötőanyagként is funkcionálnak, szerkezetet, szilárdságot kölcsönözve a székletnek. Nem a legjobb példa, de érdemes a vályog téglákra gondolni, ahol az egyébként képlékeny sarat a növényi törmelék segítségével teszik szilárdabbá. Hasonlóképpen a rostok is képesek megszilárdítani a híg székletet anélkül, hogy székrekedést okoznának, így a hasmenésre is kiváló megoldást jelentenek.

A székrekedés és a hasmenés két nagyon gyakori emésztési probléma, azonban a rostok gyógyhatásai jóval túlmutatnak ezek kezelésén. Fogyasztásukkal ugyanis csökkenthető a vércukorszint. A vízben oldódó rostok lelassítják az étel tápanyagainak felszívódását a szervezetbe, mely által sokkal kontrolláltabbá válik a vérbe kerülő cukor mennyisége is. Ahelyett, hogy evés után megugrana a cukorszint, szépen fokozatosan növekszik, így a szervezetnek is van ideje reagálni rá.

A vércukor mellett a koleszterinszintre is jó hatással vannak az útifű rostjai. A rostok megkötik a zsírokat és az epe savjait, melyek aztán a széklettel távoznak. Ahhoz, hogy az epe újratermelődjön, a májnak koleszterinre van szüksége, melyet a vérből fog elvonni, ami által csökkenni fog a vér koleszterinszintje. Mindemellett az útifű képes növelni a vérben található HDL vagyis a jó koleszterin szintjét.

Az útifű rostjai jó hatással vannak a szív- és érrendszer egészségére, nem pusztán a vércukorral és a koleszterinnel szemben nyújtott védelem miatt, hanem a vérnyomás csökkentésének köszönhetően is. A vízben oldódó rostok ugyanis képesek csökkenteni a magas vérnyomást, csökkentve ezzel az infarktus és az agyvérzés kockázatát.

A rostok a fogyásban is segítenek, hiszen növelik a teltségérzetet. Csökkentik a gyomor ürítésének sebességét, illetve a fentebb említett módon a tápanyagok felszívódásának sebességét is ami által csökkenni fog az éhségérzet. Éhségérzet hiányában pedig a nassolás, a nem kívánt kalóriabevitel szintén jó eséllyel csökkenni fog, így jóval könnyebben lesz tartható a fogyókúra által előírt étrend.

A rostok nem csupán közvetlenül, de közvetett módon is jó hatással vannak az emberi szervezetre. Bár számunkra nem emészthetők, mégis a rostok táplálékot jelentenek a bélben élő probiotikus baktériumok számára. Ezek a baktériumok megfelelő táplálék jelenlétében elszaporodnak és kiszorítják a káros baktériumokat, például az E. coli-t, mellyel sok fertőzést előzhetnek meg. A probiotikus baktériumok továbbá óriási segítséget jelentenek az emberi immunrendszer számára, ugyanis az általuk termelt különféle vegyületek segítenek a helyes és hatásos immunválasz kialakításában. Rostok fogyasztásával tehát, ha közvetett módon is de megerősítjük az immunrendszert.

Emésztési problémák közül gyakori még az IBS (irritábilis bél szindróma), valamint a vastagbélgyulladás és a Crohn betegség, melyekre szintén jó hatással vannak a rostok. Bár ezen beteségek okai nem ismertek, végleges gyógymód sem ismert rájuk egyelőre, mégis a helyes, rostokban gazdag táplálkozás jelentős mértékben képes javítani a betegség lefolyásán, csökkentve a kellemetlen tüneteket.

Mit mond a tudomány?

Egy a California-i Egyetemen végzett kutatás az útifű hatását vizsgálta 2-es típusú cukorbetegek esetében. A kutatás szerint napi 10.2 gramm útifű rost fogyasztás csökkentette a vércukorszintet.

Egy másik kutatás, melynek alanyai szintén cukorbetegek voltak, megerősítette, hogy koleszterinszintre ugyancsak jó hatással van az útifű maghéj fogyasztása. A 8 héten át tartó kezelés eredményeképpen az útifüvet kapó pácienseknél jelentős javulás volt tapasztalható a vérben mérhető HDL/LDL koleszterin arányában.

Felhasználása

Az útifű maghéjat hagyományosan a székrekedés és a hasmenés enyhítésére használják. Székrekedés esetén megkönnyíti a széklet haladását a bélben, hasmenés során pedig segít megszilárdítani azt. Rosttartalmának köszönhetően enyhítheti a komolyabb betegségek, pl. IBS, Crohn betegség vagy a vastagbélgyulladás tüneteit.

A rostok ezen felül szabályozzák a vércukor- és a koleszterinszintet, valamint a tápanyagok felszívódásának lassítása által csökkentik az éhségérzetet. Ennek köszönhetően fogyókúra során rendkívül hasznos tud lenni az útifű.

Az útifű rostjai segítenek belülről tisztítani a beleket, a méreganyagok megkötése és eltávolítása által, így a méregtelenítés, béltisztítás elhanyagolhatatlan összetevője az útifű maghéj.

A bélflóra egészségére szintén nagyon jó hatással van, ugyanis táplálja a bélben élő probiotikus baktériumokat. Ezek a baktériumok pedig hatalmas segítséget jelentenek az immunrendszernek. Közvetett módon tehát az útifű egyfajta immunerősítőként is funkcionál.

Hivatkozások

https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/20959501/

https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/16154305/

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5413815/

https://academic.oup.com/ajcn/article/102/6/1604/4555168

https://www.cerealsgrains.org/publications/cc/2006/July/Pages/83_4_358.aspx