Gyomorégés körkép: minden, amit a betegségről tudni érdemes

A gyomorégés jellegzetes, kellemetlen tüneteit már bizonyára valamennyien megtapasztaltuk. Nem mindegy azonban, hogy elvétve előforduló és gyorsan múló állapotról van-e szó vagy visszatérő jelenségről, melynek tünetei hosszan fennállnak. Az előbbi esetben egy kiadós étkezés lehet a bűnös, az utóbbi helyzet viszont inkább rendellenességre enged következtetni, mely a reflux betegség előfutára lehet. Bármelyik helyzetről is beszéljünk, elöljáróban eláruljuk, hogy kellő odafigyeléssel megelőzhetjük a probléma kialakulását. Lássuk hát, milyen információkkal ajánlott felvérteznie magát a sokakat érintő kondícióval kapcsolatban.

Mi miatt jön létre gyomorégés?

A kondíció okai igencsak sokrétűek lehetnek, melyek közül a gyomorsav a vezető tényező. Ugyanis, jellemzően akkor jelentkeznek a kellemetlen panaszok, amikor a gyomor savas tartalma visszaáramlik a nyelőcsőbe.

Normál esetben nyeléskor a nyelőcső alsó záróizma ellazul, hogy az étel és a folyadék a gyomorba folyhasson. Miután ez megtörtént, az izom újból megfeszül.

A panaszt az okozza, ha a záróizom gyenge, és nem működik megfelelően. Ilyenkor ugyanis a savas gyomortartalom visszafolyhat a nyelőcsőbe, és gyomorégést válthat ki. Ráadásul, még több gyomorsav szivároghat fel a szájüreg irányába, ha lehajol vagy lefekszik.

A betegség kockázatát növelő tényezők

Az ülő életmód és a felgyülemlett stressz mind hozzájárulnak a savasodási panaszok kialakulásához. Emellett, egyes ételek és italok is magukban hordozzák a gyomorégés rizikóját. Ezek a következők:

• Erős fűszerek
• Hagyma
• Citrusfélék
• Paradicsomtartalmú termékek, például ketchup
• Zsíros vagy sült ételek
• Csokoládé
• Alkohol, szénsavas italok, kávé vagy más koffeintartalmú italok

Mindezeken kívül, a várandósság és a túlsúly is a hajlamosító faktorok közé sorolandó. Az alábbiakban elmagyarázzuk, miért.

Gyomorégés terhesség alatt

A várandósságot sajnos a reggeli rosszullétek, fájó hát és bedagadt bokák mellett még a gyomor kellemetlen, égő érzése is megkeserítheti. Egy tanulmány szerint a leendő anyukák hozzávetőlegesen 45%-a tapasztalja annak kellemetlen tüneteit a babavárás során. Sőt, ha a kismama terhessége előtt is hajlamos volt gyomorégésre, akkor még valószínűbb, hogy a kondíció előbb-utóbb felbukkan.

Habár a terhesség bármely időszakában fellángolhat, mégis a második és a harmadik trimeszterben jelentkezik leggyakrabban. A szakértők még nem találtak rá pontos magyarázatot, hogy mi állhat a probléma kialakulásának hátterében, azonban gyanítják, hogy három tényező is befolyásolhatja.

• Hormonok: A “terhességi hormonnak” is nevezett progeszteron egyik funkciója, hogy táplálja az anyaméhet és a benne növekvő magzatot. Ugyanakkor, a gyomorégés mögött is ő lehet a tettes. Mivel a progeszteron izomlazítóként is működik, a hormon oldhatja a nyelőcső alsó záróizmát, mely azért felel, hogy a savas gyomortartalom ne kúszhasson fel a szájüreg felé.
• Növekvő magzat: A táguló méh versenyt fut a helyért néhány belső szervvel azért, hogy védhesse és táplálhassa az egyre növekvő magzatot. A méh gyarapodó térfogata miatt nyomást gyakorol a gyomorra, mely savas tartalma nagyobb eséllyel nyomódik vissza a nyelőcsőbe – különösen akkor, ha kiadós étkezésen van túl. Minél nagyobbra nő a méh, a gyomorra annál nagyobb teher nehezedik, így nem csoda, hogy a probléma a várandósság előrehaladtával egyre többször megjelenik.
• Lelassult emésztés: A progeszteronnak köszönhetően a gyomortartalom hosszabb ideig marad a szervezetben, mint normál körülmények között. Mivel az emésztés lelassul, a gyomor hosszabb ideig marad telített, így emelkedik az égő érzés kialakulásának esélye is.

Fokozott savasodás túlsúly következtében

Tudta, hogy a súlytöbblet a gyomorégéssel szoros összefüggésben áll? És nem is elhanyagolható mértékben. A túlsúly voltaképpen ezen kórkép elsődleges kiváltó tényezője. Az elhízott egyének közel háromszor nagyobb savasodási rizikónak vannak kitéve egészséges testtömegű társaikhoz viszonyítva. Nem meglepő ráadásul, hogy minél nagyobb a súlyfelesleg, annál kellemetlenebbek a tünetek. Ennek egyszerű oka van.

A túlsúly növeli a hasra nehezedő nyomást. A has körül felgyülemlett extra zsír összenyomja a gyomrot, így több folyadék tódul a nyelőcsőbe. Ez emeli a gyomorsavszivárgás kockázatát.

A fokozott presszúra a gyomor és a nyelőcső között elhelyezkedő záróizom ellazulását is előidézi, lehetővé téve a gyomorsav bejutását a nyelőcsőbe. A túlsúly ezen kívül azt is megnehezíti, hogy a test gyorsabban megszabaduljon a gyomortartalomtól.

Tovább súlyosbíthatja a panaszokat az is, ha túl szűk nadrágot visel. Szabaduljon hát meg a lerakódott zsírpárnáktól, és kerülje a túlzottan testhez simuló ruhadarabokat.

Gyomorégés fokozatai

1. szakasz

Ez a szakasz enyhe gyomorégés néven ismert. Azok a betegek, akik az első stádiumban vannak, még csak kisebb nyelőcső záróizom károsodást szenvedtek. Ezen a szinten a savasodás és egyéb panaszok csak elvétve jelentkeznek. A betegek egy része képes gyógyszerek segítsége nélkül is tolerálni a kór kezdeti, enyhe tüneteit, mások azonban savlekötőkre szorulnak a kellemetlenségek enyhítése érdekében.

2. szakasz

Ebben a fázisban a betegek tüneteik jelentős súlyosbodását tapasztalják. Ilyenkor a betegség okozta szimptómák már nem viselhetők el gyógyszeres kezelés nélkül. Ezek azonban általában még hatásosan visszaszoríthatók vény nélkül kapható orvosságokkal. A második stádiumban lévő illetőknek ajánlott megfontolni egy szakember felkeresését, aki képes a pontos diagnózis felállítására és az az alapján történő megfelelő gyógyszeres kezelés kialakítására.

3. szakasz

A kórkép harmadik fázisáról beszélünk akkor, amikor a beteg észrevehető csökkenést észlel életminőségén. Ekkor a nyelőcső alsó izmának károsodása már olyan súlyos, hogy a panaszok nem orvosolhatók megfelelően vényköteles gyógyszerekkel sem. A harmadik stádiumban szenvedő illetőknél gyakran felmerül az a kockázat, hogy a krónikus gyomorégés következményeképp egyéb, egészséget veszélyeztető problémák is megjelennek. Ezért, azonnali, szakember általi segítségre van szükség.

4. szakasz

A betegség negyedik stádiuma akkor következik be, amikor az érintett szövetekben szembetűnő változások jelennek meg, az éveken át tartósan fennálló károsodás miatt. Ez az a szakasz, amikor olyan súlyos kondíciók alakulhatnak ki, mint a diszplázia és a Barrett-nyelőcső. Diszpláziáról akkor beszélünk, ha egy adott szervben vagy szövetben kóros sejtek jelennek meg. Habár a kondíció nem jelent rákos megbetegedést, előfordulhat, hogy daganattá növi ki magát. Barrett-nyelőcső esetén a nyelőcső belső fala a gyomorsav visszaszivárgása következtében begyullad, és rendellenes elváltozások keletkeznek a nyálkahártyasejtekben. Emiatt a sejtek átalakulnak, és rákos elburjánzásba kezdenek. Így a betegséget gyakran a nyelőcsőrák hírnökének is nevezik. Bármelyik eshetőség is áll fenn, bizonyosan gyógyszeres terápiára és műtétre van szükség a gyógyulás vagy az állapotromlás lelassítása érdekében.

Gyomorégés kezelése

A betegség kezdeti fázisai recept nélküli orvosságokkal, és otthoni módszerekkel is hatásosan enyhíthetők. Az alábbiakban bemutatjuk, hogyan.

Vény nélküli savlekötők

• Hisztamin antagonisták (H2 antagonisták vagy H2 blokkolók): A hisztamin antagonisták azok a gyógyszerek, amelyek kötődnek a hisztamin receptorokhoz, de nem aktiválják őket, ezáltal blokkolják a hisztamin hatását. A H2 blokkolók a gyomor által termelt sav mennyiségének csökkentésével működnek. Ezek a szerek nem olyan hatásosak, mint az antacidák, viszont hosszabb ideig tartó enyhülést hoznak.
• Protonpumpa-gátló gyógyszerek (PPI): A protonpumpa-gátlók erős gyomorsavcsökkentő orvosságok. A PPI-k a gyomorban lévő protonpumpákat célozzák meg. Ezek olyan kémiai reakciót indítanak be, ami gyomorsavat termel. A gyógyszer korlátozza a protonpumpa által termelt sav mennyiségét. A leggyakrabban alkalmazott, ilyen természetű savlekötő készítmények közé sorolható a lansoprazol és az omeprazol.
• Antacidák: Az antacidák a sav semlegesítésével csökkentik a gyomorsavat, és a nyelőcsőbe visszafolyó savas gyomortartalom mennyiségét. Ezen kívül, gátolják a gyomorban található, pepszin nevezetű emésztőenzim működését, mely kizárólag savas környezetben aktív. Emiatt, vélhetőleg károsító hatást gyakorol a gyomor, nyombél, illetve a nyelőcső nyálkahártyájára. Az antacidák gyorsan redukálják a kellemetlen szimptómákat, azonban nem képesek gyógyítani a gyomorsav által károsított nyelőcsövet.

Mindhárom orvosság szedése esetén fontos, hogy betartsuk orvosunk, vagy a betegtájékoztató előírásait. Abban az esetben, ha ezek a gyógyszerek nem enyhítik panaszait, vagy ha azok súlyosbodnak vagy két hétnél tovább fennállnak, szakorvos felkeresése ajánlott.

Vitaminok

• Egyes kutatások szerint a B-vitaminok, beleértve a folátot, a riboflavint és a B6-vitamint, segíthetnek a savasodás kezelésében. Valójában, egy tanulmány megállapította, hogy a B-vitamin fokozott bevitele csökkentette a gyomorégésből kialakuló reflux kockázatát. Sőt, a nagyobb mennyiségű folát és B6-vitamin redukálta a nyelőcsőrák és a Barrett-nyelőcső megjelenésének rizikóját is.
• Egy másik tanulmány összehasonlította egy B6-vitamint, folsavat, B12-vitamint, L-triptofánt, melatonint, betaint és metionint tartalmazó étrendkiegészítő hatékonyságát egy vény nélkül kapható, gyomorégésre ajánlott gyógyszerével. Negyven nap eltelte után az étrendkiegészítőt szedő illetők 100%-a jelentette azt, hogy tüneteik jelentősen enyhültek. Ezzel szemben, a vény nélkül kapható orvosságot szedő egyének mindössze 65%-a nyilatkozta ugyanezt. Az étrendkiegészítő összetevői közül érdemes szót ejteni a metionin nevű aminosavszármazékról. Az U vitamin néven is emlegetett elem megtalálható húsokban, halfélékben és tejtermékekben egyaránt, és számos sejtfunkcióban játszik fontos szerepet. Az U vitamin jótékonyan befolyásolja az emésztési folyamatokat, valamint szedésével megelőzhetők vagy enyhíthetők a gyomorfekély és nyombélfekély kellemetlen tünetei is.
• A B-vitamin mellett, az élelmiszerekből és étrendkiegészítőkből bevitt A-, C- és E-vitamin is elősegítheti a gyomorégésből kifejlődő reflux kockázatát.

Gyógynövények

• Édeskömény: Ez a növény támogatja az emésztés egészséges körforgását, és jótékony hatással van többféle gyomor-és bélproblémára is. Magját rágcsálva elősegíthetjük a gyomorsav csökkenését, gyógytea formájában pedig enyhíti a gyomorégést, valamint javíthatja az emésztés folyamatait is.
• Menta: Nyersen vagy teaként fogyasztva a menta eredményesen leküzdheti a gyomor gyulladásos panaszait, valamint nyugtató hatása redukálhatja a kellemetlen savasodást is.
• Gyömbér: Gyomorbántalmakra évszázadok óta bevált praktika a gyömbér. Amellett, hogy csökkenti a savmennyiséget, nyugtatja a gyomrot és támogatja az emésztés egészséges menetét is. A gyomorban jelentkező égő érzés ellen ajánlott elrágcsálni egy kisebb darab nyers gyömbért, vagy tea formájában fogyasztani a gyógynövényt.

Kiegészítő tippek

• Almaecet: Ha naponta elfogyaszt 1-2 evőkanál almaecetet, hozzájárulhat a gyomor savasságának visszaszorításához. Tudjuk, ez nem hangzik túl logikusnak, hisz a folyadék önmagában savas kémhatású. Ennek ellenére, az almaecet lúgosítja a szervezetet, melynek emésztésekor csak elenyésző mennyiségű gyomorsav keletkezik. Savközömbösítő hatása révén ajánlott étkezések előtt negyedórával egy nagy pohár vízben oldva fogyasztani, hogy beindítsa az emésztési folyamatokat és támogassa a táplálék lebontását és a tápanyagok megfelelő felszívódását.
• Citromos víz: Ugyanezen a logikán alapszik a citromos víz étrendbe iktatása is. Noha igaz, hogy a citromlé önmagában nagyon savas, és ilyen formában fogyasztása nem javasolt, vízben oldott kis mennyisége felpörgeti az anyagcserét és kedvező hatással van az emésztésre. Lúgosító hatása révén segít semlegesíteni a gyomorban található savat. Ajánljuk, hogy egy evőkanál friss citromlevet hígítson fel két-három deciliter meleg vízzel, majd körülbelül 20 perccel étkezés előtt igya meg.

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4562453/
https://www.cancer.org/treatment/understanding-your-diagnosis/tests/understanding-your-pathology-report/esophagus-pathology/barrets-esophagus.html
https://rxcompound.com/best-vitamins-for-acid-reflux/
https://www.healthline.com/nutrition/vitamins-for-acid-reflux#2.-B-vitamins