Nincsenek termékek a kosárban.
Publikálva 2021.06.07. napján
Tartalom
Meggyőződéssel állíthatjuk, hogy a gyomorfekély egyike napjaink leggyakoribb emésztőrendszeri rendellenességeinek. A kór sajnos nem válogat, kortól és nemtől függetlenül bárkit célba vehet. Ráadásul, számos életvitelből származó tényezővel segítjük elő kialakulását. A mindennapos stressz, helytelen táplálkozás, dohányzás és túlzott alkoholfogyasztás csupán néhány a hajlamosító tényezők közül. Lássuk, mi minden állhat még a betegség megjelenésének hátterében, és mit tehetünk azért, hogy megelőzzük, vagy enyhítsük tüneteit!
A gyomorfekély (ulcus ventriculi) olyan emésztőrendszert érintő betegség, mely esetén a gyomornyálkahártya folytonossága legalább egy 5 milliméter kiterjedésű szakaszon megszakad. Ennek következtében, a nyálkahártya alatt található hámsejtek gyomorsavval szembeni védőrétege megsemmisül, és a sejtpusztulás miatt helyükön sebek alakulnak ki.
A gyomorfekély egyfajta peptikus fekélybetegség. A peptikus fekély, melyet “emésztéses” fekélyként is emlegetnek, határozott körvonalú kerek vagy ovális sebes felületeket jelent, ahol a gyomornyálkahártyát vagy nyombélnyálkahártyát kimarta a gyomorsav és az emésztőenzimek. A kondíció felületes változata erózióként ismert. A gyomorsav és az emésztőenzimek az egészséges emésztőrendszerben egyébként nem tesznek kárt, ugyanis egyes védő elemei, mint például a gyomornyálkahártya által előállított gyomornyák, és a hasnyálmirigyben termelődő, semlegesítő hatású hasnyál megelőzi a gyomor belső falának sebesedését. Probléma leggyakrabban akkor lép fel, ha valamely védőréteg megsérül, és utat enged az agresszív tényezők károsításának.
A gyomorfekély egyszerűen gyógyítható kór, azonban fontos korai felismerése, ugyanis kezelés nélkül a beteg állapota súlyosbodhat.
Röviden megválaszolva: nem. Maga a fájdalmas tüneteket okozó fekély (ulkusz) a gyomorban vagy a vékonybél kezdeti traktusában, az úgynevezett nyombélben megjelenő seb, mely nehezen gyógyul. Azonban, a gyomor-és nyombélfekélyt sok esetben egy lapon említjük, hiszen a két kondíció tünetei, kialakulási okai és kezelési módjai csaknem megegyeznek.
A nyombél a vékonybél kezdeti szakasza, mely az emésztőrendszer azon részét képezi, ahol a táplálék közvetlenül a gyomor elhagyása után halad keresztül. Következésképp, a nyombélfekély a nyombél nyálkahártyáján kialakult seb, melyért a gyomorsav és az emésztőenzimek felelősek. Míg a gyomorfekélyben szenvedők százalékos aránya a fejlett országokban alig pár százalék, és leginkább változókorban jellemző, addig a nyombélfekély ezen államok lakosságának körülbelül 10%-át érinti, és jelentkezése nem szűkíthető le jellegzetesen a középkorúakra.
A kórkép általában a tavaszi és őszi időszakban okoz komolyabb problémákat, és a legtöbb új fekélyre is ebben a két szezonban derül fény. Következésképp, a nyár és a tél tolerálhatóbb periódus a betegség szempontjából. A gyomorfekély kialakulásának hátterében döntően a következő szempontok állnak:
Gondolta volna, hogy a fekélybetegségek létrejötte mögött hozzávetőlegesen 70%-ban egy sokak szervezetében megtalálható baktérium áll? Bizony, a helicobacter pylori (vagy H. pylori) a fejlett országok lakosságának közel 40%-ában jelen van, míg a fejletlen országok népességének akár 90%-a is hordozhatja. A fertőzöttek mindössze 10-15%-ában jelenik meg életük során fekélybetegség.
Kutatások továbbra sem képesek egyértelműen azonosítani a helicobacter pylori terjedését. Egy azonban biztos: a baktérium többezer éve jelen van az emberi szervezetben, mely nyálfertőzéssel és széklet-száj módszerrel is terjedhet emberről-emberre, leginkább a toaletthasználat utáni nem megfelelő, vagy kihagyott kézmosással.
A helicobacter pylori egy gyakori baktériumtípus, amely az emésztőrendszerben növekszik, és hajlamos megtámadni a gyomor belső falát. Világviszonylatban körülbelül a felnőttek 60%-ának gyomrát fertőzi meg. Habár a H. pylori általában ártalmatlan, a gyomorfekély és nyombélfekély betegek közül szinte mindenkinél diagnosztizálják a baktérium fertőzöttséget.
A kórokozó nevének első fele (“helico”) spirált jelent, mely jelzi, hogy a baktériumok spirál alakúak. Jól alkalmazkodnak a gyomor savas környezetében való élethez. A helicobacter pylori megváltoztatja a körülötte lévő környezetet és csökkenti annak savasságát, hogy fennmaradhasson. Spirális formája lehetővé teszi, hogy a baktériumok behatoljanak a gyomor belső falába, ahol a nyálkahártya védelme alá kerülnek, és így a szervezet immunsejtjei nem képesek hozzájuk férni. Ezek az alattomos kórokozók megzavarhatják az immunreakciót, mellyel bebiztosítják életben maradásukat. A folyamat eredményeként különféle emésztőrendszeri probléma léphet fel.
A H. pylori önmagában nem okoz jellegzetes tüneteket. Azonban, az általa okozott fekélynek megannyi kellemetlen velejárója lehet.
Konzultáljon orvosával, ha a gyomorfekély bármely lehetséges panaszát észleli. Habár a kellemetlenségek enyhék lehetnek, a betegség súlyosbodhat, ha kezeletlenül marad. Ráadásul, a vérző fekélyek könnyen életveszélyessé válhatnak.
A gyomorfekély mellett érdemes a témában kiemelni a nyelőcsőfekély betegséget is. Ez a kór a nyelőcsőben megjelenő hámhiány miatti elváltozások révén fejlődik ki, mely legtöbb esetben a reflux betegséghez köthető.
Lényegében ilyenkor arról van szó, hogy a nyelőcső alsó záróizma nem funkcionál megfelelően, aminek következtében a gyomor savas tartalma visszaáramlik a nyelőcsövön keresztül akár egészen a szájüregig.
Ennek hatására a nyelőcső nyálkahártyáján súlyos gyulladás következhet be, hámrétegét a gyomorsav felsértheti, mely mellett krónikus hámhiány (fekély) is megjelenhet.
A nyelőcsőfekély egyrészt létrejöhet anélkül, hogy a beteg bármiféle jellegzetes tünetet tapasztalna. Másrészről viszont a kórban szenvedő illető olyan típusos szimptómákat észlelhet, mint például égő érzés a nyelőcsőben, reflux vagy hasi bántalmak, illetve egyéb, nem típusos kellemetlenségeket, úgy, mint asztma, nyelési nehézségek, fokozott nyálelválasztás vagy köhögési rohamok.
Ezek mellett, nyelőcsőfekély közvetlen irritáció útján is felléphet, például vegyszermérgezés vagy a nyelőcsőben megakadó gyógyszerek miatt.
Ha gyomorfekélyben szenved, a kezelés módszere attól függ, hogy mi okozza tüneteit. A megfelelő diagnózis felállításával, és az ahhoz rendelt gyógykezeléssel 1-2 hónapon belül hatékonyan orvosolható a betegség.
Amennyiben a gyomorfekélyt helicobacter pylori okozza, szakorvosa minden bizonnyal antibiotikum kúrát, vagy protonpumpa-gátló gyógyszert (PPI) fog előírni. Ez a módszer akkor is javasolt, ha panaszait a H. pylori mellett vélhetőleg nem-szteroid gyulladáscsökkentő is okozza.
Ha a diagnózis kapcsán kiderült, hogy a gyomorfekély kizárólag a nem-szteroid gyulladáscsökkentőnek tudható be, akkor a szakorvos protonpumpa-gátló gyógyszert fog felírni a tünetmentesítésre.
Ha az NSAID az Ön esetében nem alkalmazható orvosság, a betegség kezelése alternatív fájdalomcsillapító szedésével is megoldható.
A PPI-k helyett is szedhető más típusú gyógyszer, melyek H2-receptor antagonistaként ismertek. Kiegészítő kezelésként szükség lehet savlekötők szedésére, melyek antacidákat tartalmaznak.
A H2 blokkolók, PPI-k és antacidák mind olyan savlekötő orvosságok, melyek vény nélkül is kiválthatók a patikákban.
Noha a gyógyszerkezelés önmagában is hatásos lehet, nem árt néhány életmódbeli változtatást is eszközölni annak érdekében, hogy a tünetek elmúljanak és a betegség ne újuljon ki. Igyekezzen csökkenteni mindennapjaiban a stresszt, kerülni az alkoholfogyasztást és a dohányzást, valamint nemet mondani a nehéz, fűszeres ételekre.
Az U vitamin (másnéven S-metilmetionin vagy metil-metionin) tulajdonképpen nem minősül vitaminnak. Ez inkább egy, az aminosavak családjába sorolható szerves ion, a metionin aktiválódott formája. Természetét tekintve egy vízben oldódó vegyületről beszélünk, amit a szervezet nem tud raktározni. Neve az angol “ulcer”, vagyis fekély szó első betűjéből származik, ezzel is jelezve, hogy egy fekéllyel szembeszálló anyagról van szó.
Funkcióját tekintve elsődlegesen a nyálkahártya épen tartásához járul hozzá. Elősegíti a gyomor-bél traktus nyálkahártyát érintő roncsolódásának gyógyulását, melyen kívül gyulladáscsökkentőként is nagyszerűen megállja a helyét. Továbbá, eredményesen csökkenti a gyomorégés, reflux és gyomorfekély tüneteit is. Hiányában a szervezet jobban ki van téve az emésztőrendszeri fekélyek kockázatának. Nem mellesleg, ha nincs jelen elegendő mennyiségben a szervezetben, az emésztés produktivitása is alábbhagyhat, valamint csökkenhet az immunrendszer ellenállóképessége.
Az U vitamin természetes formában leginkább a nyers kelkáposztában fellelhető, azonban a paradicsom, spárga, petrezselyem és retek is tartalmazza. Mivel főzéskor elillannak jótékony hatóanyagai, így ajánlott ezeket az élelmiszereket nyersen fogyasztani. Alternatív megoldásként, az U-vitamin táplálékkiegészítő formájában is az étrendbe iktatható.
Az U vitamin mellett egy további gyógyhatású készítményt is ki kell emelnünk a gyomorfekély elleni küzdelem kapcsán. A Görögországból származó masztix fából kivont, gyantaállagú anyagot már az ősidőkben használták rágógumi gyanánt, különféle emésztőrendszeri panaszok orvoslására. Kiemelkedő antiszeptikus és antibakteriális tulajdonságának köszönhetően hatékonyan mérsékelheti nem csak a gyomorfekély, hanem a gyomorégés és reflux kínzó tüneteit is.
Sőt, a Mastic Gum egy további pozitív hatással is büszkélkedhet. Egy 2010-ben napvilágot látott kisebb csoportmintával készült tanulmány úgy találta, hogy a rágógumi megölheti a Helicobacter pylori baktériumokat. A kutatók eredményei szerint, a tanulmányban részt vett 52 illetőből 19 esetén mutattak ki H. pylori-mentességet két hét alkalmazást követően. Azok a résztvevők, akik kiegészítő kezelésként antibiotikumot is szedtek, még nagyobb sikert arattak.
https://www.aafp.org/afp/2007/1001/afp20071001p1005.pdfhttps://www.oatext.com/eradication-rate-of-helicobacter-pylori-by-classic-triple-therapy-in-lebanon-is-it-still-effective.phphttps://www.healthline.com/health/helicobacter-pylorihttps://www.healthline.com/health/mastic-gum
