Nincsenek termékek a kosárban.
Publikálva 2021.10.16. napján
Tartalom
A hasmenés kétségkívül az egyik olyan betegség amivel mindannyiunknak van közelebbi tapasztalata. A többségünk csupán úgy gondol erre a nyavalyára mint egy halom kellemetlen meglepetés forrására, azonban jó ha tudjuk, hogy sajnos többről is lehet szó ezért nem érdemes félvállról vennünk. Hasznos tudni, hogy mikor jelez komolyabb problémát ha megy a hasunk. Akkor beszélünk hasmenésről amikor naponta több alkalommal is laza híg állagú a székletünk. Ez „normál esetben” átlagosan évente csupán néhány alkalommal fordul elő.
Lefolyása alapján beszélhetünk olyan fajtákról mint:
A hasmenés többféle betegség miatt is kialakulhat. Az esetek többsége fertőzéses megbetegedésre -különösen bélrendszeri fertőzésre – vezethető vissza. Ilyen fertőzések lehetnek pl. az E. coli, a salmonella, a norovirus de akár a koronavírus is. Ezek többsége fertőzött ételekkel vagy egyéb érintkezés útján kerül a szervezetbe ahonnan aztán ugyanúgy ételekkel és érintkezéssel terjed tovább. Így tehát ha elkapna minket, inkább ne fitogtassuk főzőtudományunkat, ugyanis az étel amit készítünk nem biztos, hogy sokáig marad majd a vendégeinkben.
A gyakori híg székürítés hátterében ugyanakkor műtét is állhat különösen egy olyan műtétek amelyek az emésztőrendszert érintik.
Mivel az, hogy megy a hasunk ugyanúgy tünet mint betegség ezért ha hosszabb időn keresztül áll fenn vagy gyakran jelentkezik, érdemes lehet egy átfogóbb egyészségügyi vizsgálat beütemezése mivel könnyen lehet, hogy ez csupán a jéghegy csúcsa.
A pajzsmirigy túlműködése, az irritábilis bél szindróma, a diverticulitis, a bélgyulladással járó megbetegedések mint a colitis ulcerosa vagy a Crohn-betegség szintén állhatnak a háttérben ezért semmiképpen nem érdemes elbagatellizálni a dolgot.
A vírusos és szervi eredetű hasmenések mellett beszélhetünk még étrend és életmód okozta fajtájáról is. Ugyanúgy okozhatja ételallergia vagy alkoholfogyasztás mint antibiotikum szedése vagy akár a szorongás és a stresszes életvitel, mely utóbbiban kisebb-nagyobb mértékben mind érintettek vagyunk.
A legtöbben azt tartjuk a legnagyobb veszélyének ha épp a buszon jön ránk vagy elkésünk a munkából mert nem tudunk otthonról elindulni. Ezek ugyan kétségkívül kellemetlen szituációk azonban az igazi veszély jóval kevésbé egyértelmű és észrevehető.
Mivel a híg széklet által sok víz távozik a szervezetből így egy csapásra dehidratálttá válhatunk. Ezáltal a szervezetünk rengeteg elektrolitot is veszít amelyek nélkül képtelen a normál működésre. A dehidratáció által különösen veszélyeztett csoport a csecsemők, hiszen ők nem csak képtelenek maguk pótolni a szükséges folyadékot de jelezni sem képesek és ez sajnos nem egy esetben lett már halálos kimenetelű.
Bár nem biztos, hogy hasmenésünk a fertőző fajtából való, ha nem akarjuk, hogy másoknak is része legyen az élményben jobb ha az alábbi néhány szabályt szigorúan betartjuk:
A kezelés többféleképpen történhet. A tünetek súlyosságától függően szedhetünk pl. bizmut tartalmú gyógyszereket. Fontos azonban, hogy amennyiben véres a székletünk ne szedjünk gyógyszert, válasszunk inkább egy alternatív megoldást és mindenképpen forduljunk orvoshoz. Egy belgyógyász-gasztroenterológus pontos diagnózist állíthat fel és segíthet megtalálni a számunkra legalkalmasabb kezelést.
A hasmenés esetén jelentkező dehidratációt a legkönnyebben mi magunk tudjuk kezelni megfelelő mértékű folyadékpótlással. Nem javasolt ugyanakkor a cukros italok fogyasztása hiszen a nagy glükózmennyiség a bélrendszerbe kerülve sok vizet juttat a belekbe amivel gyakorlatilag megint előidézzük a problémát. 60 éves kor alatt a legjobb választás a sima víz, efölött ajánlott az erre a célra készített hidratáló italok fogyasztása. Idősebbeknél és csecsemőknél súlyosabb esetekben az intravénás folyadékpótlás is szóba jöhet mint megoldás.
Szintén nem elhanyagolandó a megfelelő diéta összeállítása és betartása mint kezelés és megelőzés egyben. Ha tudjuk, hogy szervezetünk érzékeny bizonyos ételekre akkor kerüljük ezeket. A rostban gazdag ételek is segíthetnek a hasmenés leküzdésében, hiszen a rostok kulcsfontosságú szerepet töltenek be a széklet képzésben.
Ha antibiotikumot szedünk érdemes mellé probiotikumot is fogyasztanunk. Az antibiotikumok nem csak a vírusokat és a káros baktériumokat pusztítják el hanem sajnos járulékos veszteségként a bélrendszerben élő jótékony hatású baktériumokat is. Ezen baktériumok hiányában az emésztés kissé problémássá válik ami kihat a széklet állagára is. A probiotikumok helyreállítják a bélflórát biztosítva ezzel a megfelelő emésztést ami az egyik szükséges elem a megfelelő állagú széklet képzéséhez.
Gyötörjön akár a vírusos fajta, akár egyéb eredetű, ha nem akarunk rögtön gyógyszert szedni az alábbi néhány étel lehet a megoldás:
A savanyúkáposzta (és a hozzá hasonló ételek) egyfajta probiotikumként funkcionálnak és segítenek helyreállítani a bélflórát. A főtt krumpli viszonylag könnyen emészthető még hasmenés esetén is és tartalmazza a megfelelő mennyiségű szénhidrátot amire a szervezetnek szüksége van. Végül a zab, a banán és az alma kiváló rost források amik hamar helyreállíthatják a széklet állagát.
Vannak ételek ugyanakkor amiket érdemes lehet kerülnünk. Ilyenek például a magvak. Bizonyos magvak allergiás reakciót is kiválthatnak a szervezetben amelynek során az hisztamint kezd el termelni. A hisztamin ugyan természetes módon is megtalálható a testünkben, azonban a megnövekedett mennyiség bélgyulladáshoz is vezethet.
Szintén érdemes mellőznünk a zsíros, fűszeres ételeket. Ezeket próbáljuk meg legalább időlegesen gyümölcsökkel, salátákkal helyettesíteni. Figyeljünk viszont arra, hogy nem minden zöldség és gyümölcs jó hasmenésre. Érdemes kerülnünk a szilvát, aminek enyhén hashajtó hatása van. A szilva mellett jó ha hanyagoljuk a babot, brokkolit, karfiolt, barackot és a körtét.
A tejtermékekről is jobb ha egy ideig lemondunk. A hasmenés alatt kevesebb laktáz lehet a szervezetben, így a tejtermékek emésztése is nehezebbé válik.
A cukor a táplálkozásban már-már közellenséggé nőtte ki magát. Ennek jegyében sokan választják az édesítőszereket tartalmazó ételeket és italokat. Egyes édesítőszereknek lehetnek hashajtó hatásai, így jobb ha nem fogyasztunk cukormentes rágót, cukormentes édességeket vagy épp diétás üdítőket.
Ha kipróbáltuk a könnyebb és egyszerűbb diétát de nem jártunk eredménnyel és nem akar múlni a dolog, mindenképpen konzultáljunk orvosunkkal. A hasmenés látszólag nem komoly probléma, viszont akár nagyon komoly háttérben meghúzódó betegségeket is jelezhet ezért semmiképpen nem szabad félvállról vennünk.
Ha gyermekünknél elhúzódó probléma, különösen ha még nagyon kicsi, akkor se hagyjuk annyiban a dolgot és vigyük el orvoshoz. A hasmenés okozta dehidratáció nagyon veszélyes lehet és bár kezelése egyszerű ha nem kezelik akár halálos kimenetelű is lehet.
Ha a széklet sötét színű és élénk piros vért tartalmaz, úgyszintén ne tétovázzunk hiszen sokkal súlyosabb betegségek állhatnak a háttérben amiket legkönnyebben időben történő diagnosztizálással és kezeléssel lehet gyógyítani. Ha a hasmenés perzisztenssé válik, tehát több mint 2 hétig tart mindenképpen forduljunk orvoshoz, hiszen itt már komolyabb bajt is jelezhet.
https://www.healthdirect.gov.au/dehydration
https://www.healthdirect.gov.au/diarrhoea#causes
https://www.healthline.com/health/digestive-health/most-effective-diarrhea-remedies#foods-to-eat
