Sokoldalú probiotikum – megoldást nyújthat az allergiás betegségekre, mint a szénanátha vagy allergiás asztma

Az elmúlt évtizedekben megnövekedett az allergiás légúti megbetegedésekben (pl. szénanáthában és asztmában) szenvedők száma. Az allergia az egyén immunrendszerének túlzott védekező reakciója olyan anyagokkal szemben, amelyek normál körülmények között nem váltanának ki immunválaszt.
Az allergiát leggyakrabban külső allergének (úgynevezett antigének) váltják ki, mint például fű vagy fa pollenjei, állati szőr vagy poratka [1,2]. Az allergiában szenvedő betegek gyakori tünetei a köhögés, orrdugulás, vizes orrfolyás, tüsszögés, könnyező szem, viszkető vagy vörös szem vagy viszkető orr [1,3].

Az ilyen típusú immunrendszeri rendellenességek számának gyors növekedése összefügg a környezetszennyezéssel és a bélrendszer korai mikrobiális kolonizációjának csökkenésével [4,5]. A bél a szervezetünk legnagyobb „immunszerve”. Immunrendszerünk összes antitest-termelő sejtjének
körülbelül 80%-a bélben található [6,37]. A bélflóra a mikroorganizmusok legnagyobb képviselete a szervezetben, és részben stimulálja is az immunrendszert.
Az egészséges bélben az immunrendszer képes egyensúlyt teremteni a nyálkahártya védőaktivitása és az allergénekre adott megfelelő válasz között. Immunhomeosztázis (azaz immunrendszeri egyensúlyi állapot) a bélben akkor alakul ki, ha az antigének és a bél mikroflórája, azaz a bélgát között
kapcsolat jön létre [14]. A bélgátat a vastagbél egészséges mikroflórája, a bélnyálkahártya és a bélben található immunrendszer alkotja, és a szervezet védelmét szolgálja. A bélflóra fő szerepe a káros baktériumok szaporodásának visszaszorítása. Egyes baktériumok olyan anyagokat termelnek, amelyekkel képesek gátolni az idegen baktériumok szaporodását. A bél mikroflóra a bélnyálkahártya védőfunkciójának és a bél immunrendszerének szabályozásáért is felelős. A bélnyálkahártya sűrű szerkezetű, vastag nyálkaréteg veszi körül, amely megakadályozza a káros baktériumok bejutását [35]. A bél mikroflóra sajátos összetétele befolyásolhatja az allergiás megbetegedések kockázatát [7, 8, 9].

Az allergiás megbetegedések előfordulásának növekedéséhez vezető tényezők

Az allergiás megbetegedések háttere nem teljesen tisztázott, de az ismert, hogy létrejöttükben mind genetikai, mind környezeti tényezők szerepet játszanak. A szervezet és az allergén közötti komplex kölcsönhatások befolyásolják az allergiás folyamatok kialakulását, melyben többek között a bél mikroflórája is szerepet játszik [10,11,12,13]. A bél mikrobiális megtelepedése közvetlenül a születés után kezdődik, amikor az újszülött steril belét fokozatosan elfoglalják a környezetből és az anya testéből származó különféle baktériumok [15, 16]. A bél mikroflóra összetételének korai életkorban
bekövetkezett változása lehetővé teszi a Th1/Th2 citokinek egyensúlyának megváltozását [17]. A citokinek az immunrendszer sejtjei (neutrofilek, monociták, makrofágok, B- és T-limfociták) által termelt, rendkívül specializált fehérjék, melynek szerepe az immunválasz szabályozása [36]. A B-limfociták az immunrendszer sejtjei, amelyek elsősorban egy specifikus, antitest által közvetített immunválaszért felelősek. Születéskor a gyermek immunrendszere még nem fejlődött ki teljesen, és a Th2 immunválasz felé hajlik. A Th2 citokinek stimulálják a B-limfociták immunglobulin E (IgE) termelését, ezáltal növelik az allergiás reakciók kockázatát. Az IgE olyan antitest, amely segíti az immunrendszert az allergének felismerésében és eltávolításában [38]. A korai életkorban végzett
mikrobiális stimuláció megfordítja a Th2 citokinek túlsúlyát, és serkenti a Th1 immunválasz kialakulását [18]. Ily módon együttes hatásuk a B-limfociták immunglobulin A termeléséhez vezet. Az IgA hozzájárul az allergének eliminációjához, és ezáltal csökkenti az immunrendszer antigéneknek való kitettségét. A Th1 immunválasz által termelt citokinek szintén csökkentik a gyulladást és serkentik a toleranciát a közönséges antigénekkel szemben [19].

A probiotikumok szerepe az allergiás betegségekben

Az allergiás megbetegedések pontos etiológiája máig tisztázatlan, és jobban meg kell érteni azokat a mechanizmusokat, amelyek révén a bél mikroflóra összetétele befolyásolja az allergiás betegségek kialakulását és súlyosságát. Létezik egy higiéniai hipotézis, mely szerint az allergiák és a kapcsolódó betegségek egyik oka, hogy a szervezet túl kevés baktériummal találkozik a környezetéből [20, 21, 22]. Ahogy fentebb leírtuk, az allergiás rendellenességek a Th1/Th2 citokin egyensúly megváltozásával járnak. A probiotikumok alkalmazása drámaian megváltoztatja a bél mikrokörnyezetét azáltal, hogy elősegíti a lokális mikroflóra változását és a citokinek szekrécióját [24]. A probiotikumok továbbá stimulálhatják a nyálkahártya IgA-szintjét, valamint az allergén- specifikus B- és T-limfocita válaszokat.

A Lactobacillus tejsavbaktériumok hatása az allergiás betegségekre

A probiotikus mikroorganizmusok általában tejsavbaktériumok, köztük a Lactobacillus acidophilus, Lactobacillus bulgaricus, Lactobacillus casei, Lactobacillus plantarum és Lactobacillus rhamnosus. A Lactobacillus fajok számos fontos szerepet töltenek be, mint például a bélhámsejtek védelme, a kórokozók megtelepedésének megakadályozása, a kompetitív növekedés vagy a kórokozók és nem patogének gátlására szolgáló metabolitok termelése [26]. A Lactobacillus (L.) baktériumok mennyisége jelentősen csökken az allergiás náthában vagy asztmában szenvedő egyének beleiben
[27]. Így, egyes esetekben a Lactobacillus baktériumok bevitelével az allergiás nátha vagy asztma tünetei akár méréskelhetők is lehetnek. Tudományos bizonyítékok állnak rendelkezésre arról, hogy a Lactobacillus gasseri hogyan javította a tüneteket allergiás náthában szenvedő asztmás gyermekeknél
[28]. A Lactobacillus reuteri egy fontos baktériumfaj az emberi bélrendszerben, amely csökkentheti a többszervi gyulladást [29, 30]. A légúti gyulladás csökkentésére való képesség asztmában nyilvánvalóbb a L. reuteri esetében, mint más Lactobacillus fajoknál [31]. Egy másik tanulmány
szerint, ahol a probiotikumok hatását vizsgálták háziporatka-allergiában, a probiotikumok alkalmazása az allergiás náthában szenvedő gyermekeknél és felnőtteknél egyaránt csökkentette a tüneteket [33, 34]. Giovannini egy közelmúltbeli tanulmányában az L. casei DN-1 14 001 csökkentette a rhinitis-es epizódok számát 64 allergiás náthában szenvedő óvodáskorú gyermeknél [32].

Allergiás megbetegedések kezelése esetén érdemes tehát komplex módon gondolkodni és a gyógyszeres terápiát lehetőség szerint kiegészíteni – akár Lactobacillusokat tartalmazó probiotikumokkal is. A terápiás kiegészítés enyhítheti az allergiás tüneteket, illetve lerövidítheti a panaszos időszakokat. Ez a cikk áttekinti a jelenlegi tanulmányokat, és következtetéseket von le a Lactobacillus probiotikus törzseinek lehetséges terápiás használatával kapcsolatban.

Felhasznált irodalom

1. Bousquet J., Khaltaev N., Cruz A.A., Denburg J., Fokkens W.J., Togias A., et al. Allergic rhinitis and its impact on asthma (ARIA) 2008*: ARIA: 2008 update. Allergy. 2008 Apr;63:8–
2. Galli S.J., Tsai M., Piliponsky A.M. The development of allergic inflammation. Nature. 2008 Jul;454(7203):445–54. 4
3. Canonica G.W., Bousquet J., Mullol J., Scadding G.K., Virchow J.C. A survey of the burden of allergic rhinitis in Europe. Allergy. 2007 Dec; 62(s85):17–25.
4. Bach J.F. The effect of infections on susceptibility to autoimmune and allergic diseasesN Engl J Med, 2002, 347, pp. 911-920
5. Williams H., Stewart, A,  von MutiusE.,  Cookson W., Anderson H. R., International Study of Asthma and Allergies in Childhood (ISAAC) Phase One and Three Study GroupsIs eczema really on the increase worldwide?J Allergy Clin Immunol, 2008, 121, pp. 947-954
6. Brandtzaeg P. Current understanding of gastrointestinal immunoregulation and its relation to food allergyAnn N Y Acad Sci, 964 (2002), pp. 13-45
7. Penders J., Stobberingh E. E., van den BrandtP.A. , Thijs C. The role of the intestinal microbiota in the development of atopic disordersAllergy, 62, 2007, pp. 1223-1236
8. Wang M., Karlsson C., Olsson C.,  Adlerberth I., WoldA.E. , StrachanD.P. , et al.Reduced diversity in the early fecal microbiota of infants with atopic eczemaJ Allergy Clin Immunol, 121, 2008, pp. 129-134
9. , MunroK.,Lay C., BibiloniR., Morris J., Woodcock A., et al.Bifidobacterium pseudocatenulatumis associated with atopic eczema: a nested case-control study investigating the fecal microbiota of infantsJ Allergy Clin Immunol, 121, 2008, pp. 135-140
10. H., LinM.W., ChungM.Y. Yang, U.C. The association between the IL-4, ADRβ2 and ADAM 33 gene polymorphisms and asthma in the Taiwanese populationJ Chin Med Assoc, 75, 2012, pp. 635-643
11. Torgerson D.G., Ampleford E. J., Chiu G. Y.,Gauderman W. J., Gignoux C. R., Graves P. E., et al., Mexico City Childhood Asthma Study (MCAAS)Meta-analysis of genomewide association studies of asthma in ethnically diverse North American populationsNat Gene, 43, 2011, pp. 887-892
12. Prioult G., Nagler-Anderson C.Mucosal immunity and allergic responses: lack of regulation and/or lack of microbial stimulation?Immunol Rev, 206, 2005, pp. 204-218
13. Chen C. J.,Hung M. C., Kuo K. L., Chung J. L., Wu K. G., Hwang B. T., et al.The Role of Eosinophil cationic protein in patients with Mycoplasma pneumoniaeinfectionJ Chin Med Assoc, 71, 2008, pp. 37-39
14. Iweala O.I., Nagler C. R.Immune privilege in the gut: the establishment and maintenance of non-responsiveness to dietary antigens and commensal floraImmunol Rev, 213, 2006, pp. 82-100
15. Gerrard J. W., Vickers P., Gerrard C. D.The familial incidence of allergic diseaseAnn Allergy, 36, 1976, pp. 10-15
16. Von Mutius E., Braun-Fahrlander C., Schierl R., Riedler J., Ehlermann S, Maisch S., et al.Exposure to endotoxin or other bacterial components might protect against the development of atopyClin Exp Allergy, 30, 2000, pp. 1230-1234
17. Michail S.The role of probiotics in allergic diseasesAllergy Asthma Clin Immunol, 5, 2009, p. 5
18. von der Weid T., Bulliard C., Schiffrin E. J.Induction by a lactic acid bacterium of a population of CD4 (+) T cells with low proliferative capacity that produce transforming growth factor beta and interleukin-10Clin Diagn Lab Immunol, 8, 2001, pp. 695-701
19. Kirjavainen P. V., Gibson G. R. Healthy gut microflora and allergy: factors influencing development of the microbiotaAnn Med, 31, 1999, pp. 288-292
20. P. Family size, infection and atopy: the first decade of the “hygiene hypothesis”Thorax, 55, 2000, pp. S2-10
21. Noverr M. C., G.B. Huffnagle G. B.The ‘microflora hypothesis’ of allergic diseasesClin Exp Allergy, 35, 2005, pp. 1511-1520
22. Tang R. B.Risk factors associated with the development of asthmaJ Chin Med Assoc, 68, 2005, pp. 199-201
23. Tang R. B., Chen S. J.Soluble interleukin 2 receptor and interleukin 4 in sera of asthmatic children before and after a prednisolone courseAnn Allergy Asthma Immunol, 86, 2001, pp. 314-317
24. Winkler P., Ghadimi D., Schrezenmeir J., KraehenbuhlJ. P. Molecular and cellular basis of microflora–host interactionsJ Nutr, 137 (Suppl 2) , 2007, pp. S756-S772
25. Toh Z. Q., Anzela, A., Tang M. L., Licciardi P. V. Probiotic therapy as a novel approach for allergic diseaseFront Pharmacol, 3, 2012, p. 171
26. De Vrese M., SchrezenmeirJ. Probiotics, prebiotics, and synbioticsAdv Biochem Eng Biotechnol, 111, 2008, pp. 1-66
27. Johansson M.A., Sjögren Y.M., Persson J.O., Nilsson C., Sverremark-Ekström E. Early colonization with a group of Lactobacilli decreases the risk for allergy at five years of age despite allergic heredity. PLoS ONE.2011, 6:e23031. doi: 10.1371/journal.pone.0023031
28. Chen Y.S., Jan R.L., Lin Y.L., Chen H.H., Wang J.Y. Randomized placebo-controlled trial of Lactobacillus on asthmatic children with allergic rhinitis. Pediatr Pulmonol.2010, 45:1111–20. doi: 10.1002/ppul.21296
29. Reuter G. The Lactobacillusand Bifidobacteriummicroflora of the human intestine: composition and succession. Curr Issues Intest Microbiol. 2001, 2:43–53.
30. Cervantes-Barragan L., Chai J.N., Tianero M.D., Luccia B.D., Ahern PP, Merriman J, et al. Lactobacillus reuteriinduces gut intraepithelial CD4(+)CD8alphaalpha(+) T cells. 2017, 357:806–10. doi: 10.1126/science.aah5825
31. Li L.Z., Fang Z.F., Liu X.Y., Hu W.B., Lu W.W., Lee Y.K., et al. Lactobacillus reuteri attenuated allergic inflammation induced by HDM in the mouse and modulated gut microbes. PLoS ONE.2020 15:e0231865. doi: 10.1371/journal.pone.0231865
32. Giovannini M. A randomized prospective double blind controlled trial on effects of longterm consumption offermented milk containing Lactobacillus casei in pre-school children with allergic asthma and/or rhinitis. Pediatr Res. 2007, 62 (2): 215-20. 10.1203/PDR.0b013e3180a76d94.
33. Tshida Y. Clinical effects of Lactobacillus acidophilus strain L-92 on perennial allergic rhinitis: a double-blind, placebo-controlled study. J Dairy Sci. 2005, 88 (2): 527-33.
34. Peng G.C., Hsu C.H. The efficacy and safety of heat-killed Lactobacillus paracasei for treatment of perennial allergic rhinitis induced by house-dust mite. Pediatr Allergy Tmmunol. 2005, 16 (5): 433-8. 10.1111/j.1399-3038.2005.00284.x.
35. https://www.omni-biotic.com/sk/crevne-problemy/priepustne-crevo/
36. https://www.adla.sk/odborne-clanky/reprodukcna-imunologia/uloha-cytokinov-v-reprodukcnej-imunologii/
37. https://perbiotix.sk/2021/07/26/ako-porazit-covid-19-cez-crevny-mikrobiom/
38. https://sk.novuma.com/test-na-alergiu/
39. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4155824/