Nincsenek termékek a kosárban.
Publikálva 2021.10.16. napján
Tartalom
Kivételek mindig akadhatnak de a legtöbben már kinőttük azt a korszakot amikor élvezettel beszélünk erről a témáról. A nagy felbontású kamerákkal felszerelt okostelefonok és a közösségi média világában ez talán jobb is így. Sokszor kellemetlen lehet felhozni a témát még orvosok előtt is és ezért sajnos könnyen eshetünk abba a hibába, hogy nem kérünk segítséget amikor szükség lenne rá pedig nem is gondolnánk milyen betegségekre utalhat a széklet.
Ha megnéznénk, hogy egy adott ember milyen és mennyi szemetet termel ijesztően pontos következtetéseket lehetne levonni az életmódjára, szokásaira vagy éppen arra nézve, hogy mit szeret és mit nem. Számtalanszor futunk bele „mondd meg mit eszel, mit hallgatsz, mit vásárolsz stb”. kezdetű cikkekbe amik a preferenciáinkból próbálják meg kikövetkeztetni milyenek is vagyunk.
Legyen bármennyire is kellemetlen, de a „mutasd mi jön ki, megmondom mi van bent” elvnek van tudományos alapja és ezért a bélsár ugyanúgy mint a vér, DNS vagy a szövetminták sok mindent elárul ha diagnosztikáról van szó.
Ha azt mondjuk, hogy az ami nem kell a szervezetnek tulajdonképpen nem lövünk nagyon mellé. Az emésztés lényege, hogy a bevitt táplálékot a szervezet lebontja apróbb részekre, kiválogatja a neki kellő elemeket, a maradéktól pedig megszabadul. Ez a maradék salakanyag ideális esetben nem túl kemény de nem is híg állagban könnyedén távozik az emésztőrendszerből.
A széklet sokféle összetevőből áll. Tulajdonképpen az elfogyasztott étel emészthetetlen részéből azaz a rostokból, meg nem emésztett zsírokból, fehérjékből, poliszacharidokból, baktériumokból és a bélrendszer elhalt sejtjeiből álló biomassza. Kb. 75%-a víz, a maradék tömegnek pedig akár a fele is lehet bakteriális biomassza. A víz aránya nagyban függ a rostfogyasztástól hiszen a rostok sok vizet szívnak fel. Attól függően milyen az étrendünk a bélsár összetétele természetesen változhat.
A székletet állaga, színe, összetétele és esetenként szaga alapján érdemes vizsgálni. Nem szabad megfeledkezni azonban a gyakoriságáról sem. Ezen paraméterek alapján meghatározható, hogy milyen a normális, egészségesnek mondható bélsár és ami ettől valamely vizsgálati szempont alapján eltér annak mi állhat a hátterében.
A legkézenfekvőbb szemponthoz az úgynevezett bristol széklet skála nyújt segítséget. Ez 7 csoportba sorolja a székletet, állaga mérete és alakja szerint.
A bristol skála szerint az egyes és a kettes típusnál, vagyis az apró golyócskákból álló ürülék esetében valószínű a székrekedés mivel ez a fajta nagyobb erőlködéssel jár.
A hármas négyes és ötös típusú az amit általánosan egészségesnek tekinthetünk. Értelemszerűen az előzőleg elfogyasztott ételektől lehet egy kicsit puhább vagy darabosabb de ha ezen a tartományon belül mozog akkor pusztán az állagát tekintve nincs vele nagy gond.
Végül ha efölött van, vagyis a hatos és hetes típusnál akkor bizony gyanakodhatunk hasmenésre. Ha ilyen az ürülék, a táplálék túl hamar halad át a bélrendszeren és a beleknek nincs elég idejük felszívni a tápanyagokat. Fontos, hogy híg széklet esetén gondoskodjunk a megfelelő folyadékpótlásról, hiszen hamar dehidratálttá válhatunk.
Érdemes kiemelni a zsíros székletet is, hiszen ez is komoly betegségek jele lehet. Ha a bélsár csillogó felszínű, ragacsos, kenőcsös vagy vízben lebeg esetleg még apró olajcseppek is vannak mellette akkor jó eséllyel a szervezetünk nem tudja megfelelő mértékben emészteni a zsírokat. Ennek hátterében hasnyálmirigy-gyulladás is állhat, hiszen a hasnyálmirigy fontos szerepet játszik a zsírok emésztésében.
Szintén magától értetődő szempont, hogy milyen színe van a végterméknek. Elsőre azt gondolnánk, hogy csupán az elfogyasztott étel az ami befolyásolja az ürülék színét, azonban ez csak részben igaz. Egyéb a szervezet által termelt anyagok is hatással vannak a bélsár színére, ahogyan betegségek és emésztési rendellenességek is.
A normál széklet színe valahol a sötét(ebb) barna és a világos barna között mozog. A barna színt a benne található bilirubin és az epe okozza. Ha ettől eltérő színt tapasztalunk akkor érdemes végig gondolnunk mi lehet az oka.
A zöldes színű széklet pl. lehet a nagyobb mennyiségű elfogyasztott zöldségben található klorofilltól. A zöld széklet oka az is lehet, hogy hasmenés miatt nem volt a szervezetnek ideje az epe pigmentjeinek a lebontására. Lehet viszont a zöld szín a Crohn betegség, a lisztérzékenység vagy bakteriális fertőzés jele is.
A sárga széklet utalhat vese, epe vagy májproblémára is. Azért ezekre mert ezek a szervek mind szerepet játszanak a bélrendszerbe kerülő epe mennyiségében, az epe pedig alapból sárga színű. Jelentheti viszont azt is, hogy túl gyorsan halad végig a táplálék az emésztőrendszeren és nincs idő az epe lebontására.
Ezzel szemben az szürke vagy agyag színű széklet lehet annak a jele, hogy nem jut elég epe a bélbe; vagy azért mert nem termelődik elég a májban vagy mert valahol elzáródik az útja. Ilyen esetekben fennáll valamilyen epe vagy májprobléma pl. epekő vagy hepatitis.
Végül a két legijesztőbb szín a fekete és a vörös. Ezek a véres széklet legnyilvánvalóbb jelei azonban nem csak ezek válthatják ki. A fekete lehet egyszerűen a nagyobb vasfogyasztás, bizmut tartalmú készítmények szedése vagy fekete színű ételek miatt. Lehet viszont gyomorfekély, vagy valamilyen az emésztőrendszer felső szakaszában történő vérzés okán is. Ilyen vérzés esetén sajnos esélyes, hogy a vastagbélrák a kiváltó ok. A bél felsőbb szakaszaiban lévő vér sötétebb és ez okozhat fekete színt a bélsárban.
A vörös színű bélsár ugyanúgy jó eséllyel valamilyen vérzés jele. Itt azonban az emésztőrendszer alsóbb részein történik a vérzés, ezért friss piros vér fog látszódni a WC-ben. Ha piros színt tapasztalunk több mint valószínű, hogy diverticulosis, fisszúra, IBS azaz irritábilis bél szindróma, bélpolip, E. coli vagy rotavirus vagy más fertőző betegségek állnak a háttérben. Természetesen az ételfestékek vagy a nagy mennyiségű vörös színanyagot tartalmazó ételek ugyanúgy okozhatnak piros színt amíg fogyasztjuk őket de a vöröses, véres széklet semmiképp nem jó jel.
Fontos, hogy amennyiben fekete vagy vörös a székletünk azonnal forduljunk szakemberhez! A véres széklet több mint valószínű, hogy belső vérzésre utal és az életünk is múlhat rajta. Ha úgy érezzük problémánk, kérdésünk van akkor is bátran keressünk fel egy gasztroenterológust, hiszen az orvos válaszol minden kérdésünkre.
Ha a kutyák beszélni tudnának valószínűleg sokat tanulhatnánk tőlük ezen a téren. A szag talán a téma legérzékenyebb pontja, azonban ez sem hagyható szó nélkül. A normális egészséges széklet – amely szagát a szkatol nevű anyagnak köszönheti – ugyan nem rózsaillatú, azonban nem is kifejezetten büdös.
Az eddig felsorolt szempontokkal ellentétben a szag nem különösebben alkalmas arra, hogy pontosabb diagnózist állítsunk fel, azonban ha azt tapasztaljuk, hogy az ürülék kifejezetten, még a szokásosnál is büdösebb, akkor az valamilyen bakteriális vagy vírusos fertőzés, emésztési rendellenesség de akár a belekben élő parazita miatt is lehet. Így tehát ha a szokásosnál több légfrissítő és ablaknyitogatás kell magunk után, jobb ha alaposabban utánajárunk a dolognak, hiszen komoly bajokat előzhetünk meg vele.
Mindezek alapján az egészséges széklet a barna valamilyen árnyalata, lehet sötétebb vagy világosabb is, viszonylag könnyen mozgatható, sima felületű, kolbász alakú massza.
Gyakoriságot tekintve nincs általánosan elfogadott szám, hogy mennyiszer kéne naponta vagy hetente WC-re járnunk. A székelés gyakorisága sok tényezőtől függ, pl. táplálkozás, kor, hormonháztartás így nehéz megmondani mi a normális. Sokkal fontosabb ezzel szemben az, hogy rendszeresen történjen, általában ugyanolyan gyakorisággal, adott esetben a nap ugyanazon szakában.
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4500995/
https://www.pennmedicine.org/updates/blogs/health-and-wellness/2019/march/poop
https://www.medicalnewstoday.com/articles/bristol-stool-scale#stool-types
