Utazási betegség – Tippek a nyaralásra

Végre feloldották a korlátozásokat, a hosszú bezártság után már égsz a vágytól, hogy kimozdulj és egy kis időre elfeledd az otthoni dolgokat. Az utazás előtt még átgondolod, hogy minden megvan-e… Szállás lefoglalva, bőrönd bepakolva, pénzt is váltottál, kocsit is megtankoltad, gázt elzártad. Valamit biztos elfelejtettél, de az majd úgyis csak útközben fog eszedbe jutni. Ja… az iratok. Hú meg a repjegy, az nehogy itthon maradjon. Az emberi agy amilyen összetett és bonyolult, a feledékenységen kívül még egyéb módokon is megtréfálhat. Így ha nem lenne elég azon idegeskedni, hogy biztosan bezártad-e az ajtót, annak ellenére, hogy háromszor visszamentél megnézni, útközben még könnyen elkaphat az utazási betegség is.

Mi az az utazási betegség?

Tengeri betegség néven is ismerik, hazánkban talán ez az elnevezés az elterjedtebb, de a lényege ugyanaz. Az utazási betegség vagy kinetózis az a tünetegyüttes, mely utazás, folyamatos mozgás hatására jelentkezik egyes embereknél, leginkább utazás során. Tipikus tünetek a rosszullét, szédülés, hányás, de esetenként olyan panaszok is előfordulhatnak mint a sápadtság, fáradtság, étvágytalanság. Valamivel jellemzőbb terhes nőkre és gyerekekre de természetesen férfiakat is érinthet.

Nem egy újkeletű betegségről van szó, hiszen már az ókorban Hippokratész is említi az utazási betegséget a hajózás kapcsán, hiszen a görögök leginkább hajón tapasztalták meg. Újabb tapasztalatok alapján a virtuális valóságban tett utazások, – pl. VR headset segítségével – is kiválthatják ezeket a tüneteket, annak ellenére, hogy a test fizikailag mozdulatlan marad; és éppen ez az ami még érdekesebbé teszi ezt a betegséget.

Csak a fejben létezik…

Ha pusztán egy fejünkre helyezett képernyővel is kiválthatók a korábban a mozgás számlájára írt tünetek, felmerül a kérdés, hogy vajon hol is van a probléma eredője? Első sorban azt érdemes megvizsgálni, honnan tudja az agyunk, hogy épp mozgunk vagy sem.

Az emberi agy több forrásból is tájékozódik, több helyről kap információkat a test aktuális állapotával, helyzetével kapcsolatban.

Az egyik ilyen a fül belső részében található egyensúly-érzékelő szerv. Ez a szerv a fej mozgását a benne található receptorok segítségével elektromos impulzusokká alakítja és továbbítja az agynak.

Egy másik fontos forrás a vizuális impulzusok, vagyis a látás. Szinte állandóan azt látjuk – még ha nem is tudatosul bennünk – hogy a látóterünk alján van valami egységes sík dolog, nevezetesen a talaj. Ha ez kicsit feljebb kúszik, akkor az egy emelkedő, esetleg domb lesz. A falak, amik a látóterünk közepe felé szoktak elhelyezkedni, merőlegesek a talajra és nem tudunk keresztülmenni rajtuk. Utóbbi megállapítás végtelenül triviálisnak hangzik, azonban például vak emberek számára akik visszakapták a látásukat ezek mind tanulandó dolgok, hiszen az agyuk nincs hozzászokva a vizuális ingerekhez.

Végül egy harmadik tájékozódási pont az agy számára az izmokban található receptorokból jövő ingerek. Ezek segítségével az agy meg tudja állapítani, hogy a test egy-egy izma mennyire van épp feszítve, ebből adódóan milyen helyzetben van egy adott végtag.

Senki sem úgy születik, hogy az agya rögtön tudná ezeket. Idő kell amíg az agy megtanulja összehangolni a látott dolgokat, az egyensúly-érzékelő szerv felől és az izmoktól érkező jelekkel. Az egyik legjobb példa erre a tanulási folyamatra az, amikor megtanulunk járni. Az évek során aztán az agyban rutinszerűvé válnak ezek az összefüggések, például hogy a gravitáció mindig arra felé húz amerre a látótérben a talaj van. Vagy amikor emelkedőn gyaloglunk felfelé, az izmoknak kicsit előrébb kell dönteni a testet, hogy kompenzáljuk a gravitációt és ne essünk el. Ösztönösen tudjuk merre van a fel és le, így tudjuk irányítani a mozgást is.

Egyes esetekben akár el is hagyható egy-egy információforrás, hiszen bekötött szemmel is tudunk menni vagy akár még hangszeren játszani is, ugyanis az agy a másik két forrásból érkező idegi impulzusok alapján is többé-kevésbé el tud igazodni.

Mi van azonban akkor, ha valami oknál fogva az agy úgy érzékeli, hogy az információk amiket kap nem hiányosak, mint a fent említett példában, hanem konkrétan ellentmondanak egymásnak? Egy valamit lát a szem, de az izmok és az egyensúly-érzékelő szerv is teljesen más jeleket küldenek. Az agy nem szereti a káoszt és amennyiben a beérkező jelek értelmezhetetlenek, ellentmondanak egymásnak, úgy kialakulnak az utazási betegség tünetei. Talán ahhoz hasonlítható az agy helyzete mint amikor három különböző főnök ad négy féle egymásnak ellentmondó utasítást és stresszesek leszünk.

Tényleg csak a fejben létezik?

Könnyen gondolhatná az ember, hogy mivel lényegében az érzéki csalódás egy komolyabb formájáról van szó, így kezelni se igazán lehet, maximum fejben. Ennek ellenére mégis léteznek gyógyszerek melyeket ilyen jellegű problémára is alkalmaznak. Ilyenek például bizonyos antihisztaminok melyek alapesetben allergia kezelésére alkalmazandók. Egyéb gyógyszerek is szóba jöhetnek még mint kezelés, azonban ezeknek is lehetnek kellemetlen mellékhatásaik.

Szerencsére akad néhány egyszerű praktika illetve gyógynövény ami szintén segíthet ilyen esetekben.

Az első és legfontosabb, hogy próbáljunk meg lenyugodni, nagy mély levegővételekkel lélegezni. Ha az segít, csukjuk be egy kicsit a szemünket.

Egy másik megoldás, hogy próbáljunk meg valamilyen tárgyat kinézni a látótérben és arra fókuszálni, ez lehet akár a horizont, akár bármi egyéb. A lényeg, hogy az agy egymást megerősítő, egymással összepasszoló információkat kapjon, ami által helyreáll számára a jól megszokott rend. Ha azt érzékeli a fülben lévő szerv, hogy mozgunk, akkor próbáljuk a szemen keresztül is ezt közvetíteni az agy felé.

A friss levegő szintén jót tesz, bár repülőgépen kétségkívül nehezen megoldható. Autóban viszont sokat segíthet ilyenkor kicsit lehajtani az ablakot.

Gyógynövényekkel is kezelhető

Gyógynövények közül a gyömbér lehet a jó választás a tünetek enyhítésére. Nem egészen ismert a pontos oka, hogy hogy is enyhíti a bajokat, de több tanulmány is arra a következtetésre jutott, hogy hatásos. Egy gyömbéres cukorka például egészen egyszerű megoldást kínálhat ha bajban lennénk, de a gyömbér rendszeres fogyasztása például teaként hasznosabb

A gyömbéren kívül az édesgyökér illetve a kamilla is használhat, hiszen mindegyik nyugtató hatású, segít a rosszullét, hányinger leküzdésében. Ezeken kívül még a B6 vitamin is segíthet a terhesség közben jelentkező rosszullét esetén. Egy tanulmány összehasonlította a B6 vitamin és a gyömbér hatásosságát a terhesség alatt fellépő hányinger és rosszullét tekintetében, és arra jutott, hogy nincs számottevő különbség a hatásfokuk között, így akinek nincs ínyére a gyömbér, a B6 vitamint is választhatja.

Végül egy sokak által kedvelt gyógynövény, a menta is hatásos lehet. A mentában található illóolajok szintén csökkentik a rosszullétet és a hányingert, valamint a B6 vitaminnal és a gyömbérrel ellentétben belélegezve is a szervezetbe juttathatók.

Forrás:

https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0011393X20300175

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC7048153/

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4649576/

https://www.researchgate.net/publication/298724453_Herbs_for_Motion_Sickness