A vékonybél felépítése, szerepe és betegségeinek kezelése

A vékonybél talán az egyik olyan belső szervünk, amit nem igazán kell bemutatni, hiszen mindenki nagyjából tudja hol van és azt is, hogy az emésztésben játszik fontos szerepet. A gyomor és a vastagbél között helyezkedik el és többször kacskaringózik, aminek következtében felnőttek esetében kinyújtva hossza akár az 5-6 métert is elérheti, de természetesen ez egyénenként változhat.

A vékonybél felépítése

Amit már inkább jórészt a szakavatottak tudnak az a vékonybél felépítése, szerkezete és pontos szerepe az emésztésben. Szerkezetét tekintve a vékonybél három fő részre tagolódik: az U alakú patkóbélre (duodenum), az éhbélre (jejunum) és végül a csípőbélre (ileum).

Első szakasza a patkóbél, mely a gyomorhoz kapcsolódik. Maga a patkóbél is több alrészre tagolódik és körülöleli a hasnyálmirigyet.

Az éhbél a szerv második szakasza, és a has bal felső sarka környékén helyezkedik el. Az éhbél-csípőbél páros teljes hosszának nagyjából két ötödét teszi ki.

A csípőbél hasunk alsó negyedében helyezkedik el, de nem igazán lehet megállapítani egy pontos határt, ami az éhbéltől elválasztaná. A csípőbél több méter után a vastagbélbe torkollik. A belek talán legérdekesebb szerkezeti tulajdonsága a belső felületük. Belülről ún. Kerkring redők borítják. Emellett, bélbolyhok és mikrobolyhok is bélelik, amik úgy segítik az emésztést, hogy nagyban megnövelik a tápanyagok felszívódására használható felületet. A bolyhok és redők által a belünk felszíne, ami alkalmas a tápanyagok felszívására nagyjából 200 m²-re növekszik. Ez körülbelül 4 lakás vagy akár egy kisebb kert összterületével egyenlő.

Mire jó a vékonybél?

Funkcióját tekintve főként a különböző anyagok kiválasztásáért és a tápanyagok felszívásáért felel. Tudományos tény, hogy a tápanyagok 90%-a benne szívódik fel, az imént említett három fő terület valamelyikén. A patkóbél a bevitt táplálékot összekeveri az epével és a hasnyálmirigyből származó más enzimekkel, majd az éhbél további emésztőenzimeket adagol hozzá. A kémiai emésztésen kívül a vékonybél mechanikailag is elősegíti a táplálékok megfelelő felszívódását azáltal, hogy izmos falának köszönhetően mozgatja és aprítja az ételt, ami által jobban el tud keveredni az emésztőenzimekkel.

Továbbá, ezen elengedhetetlen szervünk emészti a fehérjéket a hasnyálmirigy (pancreas) által kiválasztott enzimek segítségével. Szintén itt kerülnek lebontásra a zsírok az epe segítségével, illetve a szénhidrátok és a különféle vitaminok, ásványi anyagok, szintén a pancreas váladékaival. Bár a szervezet sok különféle emésztőenzimet termel, mégse kizárólag ezek vesznek részt az emésztésben. A bél tele van különböző baktériumokkal, amik szimbiotikusan támogatják emésztésünket. A szervezetünk tápanyagot és élő helyet biztosít nekik, ők pedig elősegítik az emésztést.

Vékonybél betegségei

Mivel igencsak összetett szerv, esetében számos különböző komplikáció léphet fel. Felsorolni is nehéz lenne őket, hiszen se szeri se száma a különböző megbetegedéseknek, azonban a vékonybél betegségei nagyrészt három fő kategóriába sorolhatók:

• Gyulladásos és bakteriális megbetegedések: Általában valamilyen bakteriális, vírusos fertőzés áll a hátterükben, de még a paraziták lehetősége sem kizárt. Bár a tünetek változhatnak, mégis általában a belek környékén érzett fájdalom, puffadás, hasmenés a leggyakoribb. A gyulladásos megbetegedéseknél érdemes megemlíteni a Crohn-betegséget, amiről önmagában is sokat lehetne írni. A kór a belek hosszantartó gyulladásos megbetegedése. Az orvostudomány jelenleg nem ismeri a kialakulásának okát és gyógyítani sem tudja, csak a tünetek enyhítésére van jelenleg lehetőség. A tünetei a láz, fogyás hasmenés, azonban mivel hosszantartó betegség, ezért idővel komolyabb problémákhoz is vezethet, mivel a bél lényegében nem képes megfelelően ellátni a feladatát. Emiatt a szervezet nem jut hozzá a létfontosságú tápanyagokhoz és vitaminokhoz, így rengeteg egyéb probléma alakulhat ki, például csontritkulás, mivel a szervezet nem tud megfelelő mennyiségű kalciumot felszívni.
• Daganatos megbetegedések: Sok más testrészünkhöz hasonlóan a beleket is megtámadhatják különböző rákos megbetegedések. A tünetek hasonlóak, mint a gyulladásos kóroknál: véres széklet, fájdalom, hirtelen fogyás, azonban lehetnek teljesen tünetmentes esetek is. Ezért rendkívül fontos, hogy rendszeresen járjunk szűrővizsgálatokra. A kialakulásának okai itt is változhatnak, viszont az alkohol, a dohányzás, az egészségtelen életmód vagy környezet (pl. bizonyos vegyszerekkel való munka) nagyban hozzájárul a felbukkanásához.
• Egyéb megbetegedések: Sajnos nem csak az előbb említett két kategóriába tartozó kórképek jelentenek veszélyt a vékonybelek egészségére. Bizonyos betegségek a belek szerkezetére vannak hatással, ilyen mondjuk a divertikulózis. Ilyenkor a belek falainak gyengébb területei kidudorodnak, ami önmagában nem probléma, viszont ezek könnyen begyulladhatnak vagy vérezhetnek. Főként gyerekeknél, de szintén előfordulhat, hogy a vékonybél teleszkóp szerűen önmagába csuklik. Ha nem kezelik, ez akár végzetes is lehet.

A vékonybél betegségeinek diagnosztikája

Mivel a vékonybelek nem éppen a legjobban megközelíthető helyen találhatók a testünkben így a vizsgálatuk sem egyszerű. De szerencsére mára már a velük kapcsolatos problémák vizsgálatára több lehetőség is rendelkezésre áll. A legkényelmesebb talán a kapszulás endoszkópia. Itt a beteg lenyel egy kapszulát, amiben egy kamera van, ami az emésztőrendszeren végighaladva képeket készít. Ezek alapján könnyebben megállapíthatók a szervet érintő rendellenességek.

A másik opció a kevésbé kellemes ún. felső endoszkópia. A lényege ennek is ugyanaz, vagyis egy a célterületre juttatott kamerával felvételeket készíteni, ám itt a kamerát egy csövön keresztül a torkon, majd a gyomron át vezetik a patkóbélbe.

A szerv problémáinak kezelése

Mivel a kórképek nagyon sokfélék lehetnek, így nem is igazán létezik általános kezelés, ha a vékonybél problémáiról van szó. Tüneti kezelések, mint például hashajtók, vagy éppen hasmenés elleni szerek természetesen nagy számban elérhetők, azonban a szerv esetén sokkal fontosabb a megfelelő diagnosztika, majd az adott probléma célirányos, nem csak tüneti kezelése.

Fertőzéses gyulladásos betegségeknél a gyógyszeres, esetleg dietetikus kezelések beválhatnak. Rákos megbetegedéseknél azonban komolyabb műtéti beavatkozásokra, kemo- és/vagy sugárterápiára is szükség lehet.

Mit tehetünk a megelőzés érdekében?

Mint sok más szervre, úgy a belek egészségére is rossz hatással van a stressz és a magas cukor- és zsírbevitel. Sokunk allergiás valamilyen ételre, tápanyagra, pl. glutén vagy laktózérzékeny. Ha kiderítettük milyen ételek azok, amiket a szervezetünk kevésbé tolerál, úgy az egészségünk megőrzése érdekében érdemes lehet ezeket kerülni.

A mai rohanó életmódunkban nagyon gyakori, hogy gyorsan eszünk és nem rágjuk meg rendesen az ételt, aminek következtében jóval nehezebb lesz a beleknek azt megemészteni. Fontos emellett a megfelelő mennyiségű alvás is, hiszen amíg mi alszunk, a belek dolgoznak. Ételek tekintetében a magas rost tartalmú ételek, úgy, mint a bab, borsó, zab jó hatással lehetnek az emésztésre. Emellett az erjesztéssel készült ételek pl. kimchi nagyban hozzájárulhatnak a bélflóra (bélben lévő baktériumok) egészségének megőrzéséhez.

https://www.cancer.ca/en/cancer-information/cancer-type/small-intestine/small-intestine-cancer/the-small-intestine/?region=bc
https://www.asge.org/home/for-patients/patient-information/understanding-diverticulosis
https://www.uofmhealth.org/conditions-treatments/digestive-and-liver-health/capsule-endoscopy
https://www.cancer.org/treatment/understanding-your-diagnosis/tests/endoscopy/upper-endoscopy.html