Nincsenek termékek a kosárban.
Publikálva 2022.04.07. napján
Tartalom
Az aranyér szerencsére nem tartozik azon betegségek közé amik életveszéllyel fenyegetnének. Mindazonáltal ez nem jelenti azt, hogy ne keseríthetné meg pokolian a mindennapokat.
Az aranyér a diverticulitis-hez hasonlóan egy modern, civilizációs betegség. Négy emberből kb. három az aki élete során megtapasztalja ezt a kellemetlen problémát. Így ha még nem volt részünk benne, biztos akad valaki az ismerősök, rokonok között aki bővebben tud mesélni a kellemetlen mindennapokról és hogy milyen fájdalmas is tud lenni. Civilizációs betegségnek azért szokás nevezni, mert előfordulása nagyban összefügg az ülő életmóddal ami tipikusan a modern társadalmakra jellemző. Bár a kezelés szempontjából nem különösebben lényeges, de egyes kutatók szerint az aranyér mint betegség megjelenése az ember felegyenesedéséhez is köthető. Kezelése több módon is lehetséges amelyek közül egyik se igazán kellemes de vajon mit tehetünk a megelőzéséért?
Az aranyér a végbélnyíláson, annak környékén illetve a végbél belő felületén található megdagadt csomó, egy kidudorodó ér. Tulajdonképpen az aranyerek a lábakon található visszérhez hasonlóak annyi különbséggel, hogy jóval kellemetlenebb helyen találhatók. Alapvetően két fajtáját lehet megkülönböztetni, vannak külső és belső aranyeres csomók.
A külső aranyér ahogyan a neve is jelzi a végbélnyílás külső részén található bőr alatt jelenik meg. A kettő közül ez a kellemetlenebb fajta, hiszen ez a kidudorodás nagyon tud fájni és viszketni. Amennyiben trombózis vagy vérrög alakul ki a vénás tágulat helyén a fájdalom gyorsan és erősen fog jelentkezni valamint gyulladás is kialakulhat. Mivel ezen a területen rengeteg érző ideg található a tünetei – köztük a fájdalom és a viszketés – az aranyér súlyosságától függően igen komolyak lehetnek.
A belsők ezzel szemben már nem olyan könnyen észrevehetőek. Ezek olyan aranyeres csomók melyek feljebb helyezkednek el a végbélben ahol általában nincs annyi érzőideg, így nem is járnak fájdalommal. Előfordulhat viszont, hogy pl. a székeléskor fellépő erőlködés következtében a belső aranyerek kitolódnak a végbélnyílás környékére és elkezdenek viszketni. A legtöbben ilyenkor papírral törölve próbálják csillapítani a viszketést ám ez csak ront a helyzeten hiszen az aranyér ki is szakadhat és vérezhet. A belső aranyér leggyakoribb tünete a papíron vagy a székleten megjelenő élénk piros színű vér. Tekintve, hogy a vér a végbél alsó részéből származik, még friss, így nem megy keresztül komolyabb színváltozáson.
Nem lehet azonban eléggé hangsúlyozni, hogy amennyiben véres székletet tapasztalunk, ne fogjuk rá automatikusan az aranyérre mert sokkal súlyosabb problémákat is jelezhet. Kérjük orvos segítségét aki válaszol minden kérdésre és segít a megfelelő diagnózis felállításában és annak alapján a helyes terápia kiválasztásában.
Az aranyeret relatíve egyszerű diagnosztizálni. Amennyiben külső aranyér a probléma akkor a csomók általában látszanak a végbélnyíláson különösen ha még vérrög is képződött bennük. A belső aranyér diagnosztikája már kevésbé kellemes. Itt az orvos vehet székletmintát a benne esetlegesen előforduló vér után kutatva valamint az ujjaival megpróbálja kitapintani a végbél belső felületét. Egy fokkal komolyabb vizsgálati módszer az ánuszon át feljuttatott kamerával és világítással felszerelt cső. A további vizsgálatok közt a szigmoidoszkópia és a kolonoszkópia is előfordulhat. Ezen vizsgálatok szintén hasonló módszerrel történnek, annyi különbséggel, hogy itt a csövet mélyebbre kell juttatni. Ez a két vizsgálat nem kifejezetten az aranyeret célozza hanem egyéb komolyabb betegségek (pl. végbélpolip, végbéldaganat, egyéb belső vérzés vagy rosszindulatú daganat) kizárást. Így akinél – főleg véres széklet esetén – valóban „csak” az aranyér a probléma szerencsésnek mondhatja magát, hiszen kezelése viszonylag egyszerű.
A szükséges kezelés attól függően változhat, hogy az aranyér hol helyezkedik el. Van mód a műtéti eltávolításra ami az esetek többségében sikeres azonban az érzéstelenítés ellenére fájdalommal jár. Enyhébb megoldás amikor az orvos egy szalagot helyez az aranyér köré, hogy az fokozatosan összezsugorítsa azt, a szövet pedig elkezdjen hegesedni és gyógyulni. Ez több héten át tartó külön kezelésből áll. Van még mód az aranyér fagyasztásos és lézeres eltávolítására is ám ez nem feltétlenül olyan hatékony procedúra hiszen utánuk gyakran újra kialakul az aranyér viszont kevésbé fájdalmasak mint a műtéti eltávolítás. Így ha azt szeretnénk, hogy ne térjen vissza és végleg elfelejthessük a panaszokat, sajnos a kezelések közül műtét a biztos megoldás.
Az aranyér kialakulásának számos kiváltó oka lehet, valamint több különböző kockázati tényező tehet rá hajlamossá. Az egyik leggyakrabban felmerülő kiváltó ok a krónikus székrekedés valamint a hosszú ideig tartó WC-n ülés. A székelés közbeni erőlködés valamint az ülő póz mind hatással vannak a végbél területén elhelyezkedő erekben való vér folyására ami hosszabb távon könnyen vezethet kidudorodó erekhez. Amennyiben a végbél izmai az átlagosnál feszesebbek nyugalmi állapotban az is hajlamossá tehet az aranyérre.
A terhesség úgyszintén lehet kiváltó ok. A növekedő magzat és a vele megnagyobbodó méh megnöveli a végbélben található erekre nehezedő nyomást ami miatt azok könnyen válhatnak aranyerekké.
A korábban említett ülő életmód is kockázati tényezőt jelenthet a kialakulás szempontjából. A napi 8-9 óra ülés a munkahelyen, autóban illetve otthon nem egészséges és a mozgáshiány hosszabb távon problémát okoz.
A kevésbé gyakori kiváltó okok között említhető még az anális közösülés valamint a súlyemelés. Mindkettő nagy terhet ró a végbél izmaira ezért növeli a kialakulás esélyeit.
Szintén említendő még az idős kor mint hajlamosító tényező. Idősebb korban az izmok és a kötőszövet amiben az erek találhatók ellazulnak. Ha az általános kötőszöveti gyengeség mellé hozzávesszük a szervezet lassabb működése következtében kialakuló gyakoribb székrekedést máris világosabbá válik az összefüggés.
Mint más betegségeknek, úgy ennek is vannak stádiumai. Az első stádiumban az aranyér még fájdalommentes, az aranyeres csomók még nem tapinthatók, csupán vizsgálat útján lehet kimutatni őket. A második stádium estén már kitüremkednek a csomók székelés során, de vissza is húzódnak. A harmadik stádiumban maguktól már nem kerülnek a helyükre de kézzel még vissza lehet tenni őket (természetesen csak orvos által), végül a negyedik stádiumban már kézzel sem tehetők a csomók a helyükre, itt már szükséges az orvosi beavatkozás. A negyedik stádium rendkívül fájdalmas így ha eddig nem is, a további komplikációk, szövődmények elkerülése végett mindenképp forduljunk orvoshoz.
Vannak praktikák a panaszok kezelésére de jobb szakképzett orvosokra ( proktológus ) bízni. Elsősorban azért mert meg kell győződni róla, hogy valóban pusztán az aranyér-e a probléma, nincs-e valami nehezebben észrevehető betegség a háttérben. A vizsgálatok kétségkívül kellemetlenek és a műtéti úton való eltávolítás sem különösebben jó élmény azonban még mindig a szakorvos által nyújtott kezelés a legbiztosabb megoldás.
Amennyiben mégis valamilyen módon magunk szeretnénk enyhíteni a tüneteken úgy van lehetőség vény nélkül kapható érzéstelenítő kenőcsökkel, krémekkel enyhíteni a fájdalmat. Lehet még jegelni is a fájó területet illetve igény szerint érdemes inkább párnán vagy valamilyen puhább felületen ülni.
Szintén egy megoldás az ún. ülőfürdő. Az ülőfürdő többek között a helyi vérkeringés javítása által csillapíthatja a tüneteket. Fontos azonban, hogy a kád alaposan ki legyen tisztítva, fertőtlenítve, hiszen az aranyér következtében a végbéltáji terület különösen kitett a bakteriális fertőzés veszélyének. A langyos fürdővízbe lehet kamillát és egyéb gyógynövény főzeteket keverni, bár erről javallott előtte orvossal konzultálni. A fürdő után óvatosan érdemes megtörölni a problémás tájékot egy puha törölközővel. Fontos a finomság, hiszen az aranyerek nem szeretik a durva, erős mozdulatokat, ezekkel csak rontunk a helyzeten.
Ez viszont már annál inkább ajánlott és többféle módszer is van rá. Az első és egyben legkézenfekvőbb a székrekedés megelőzése vagy kezelése. Tekintve, hogy a székrekedés az egyik leggyakoribb kiváltó oka az aranyérnek, ha ez ellen teszünk az aranyeret is megelőzhetjük. A székrekedés főként a rostszegény táplálkozás valamint a kevés folyadékbevitel következtében alakul ki.
A rostok elengedhetetlenek a megfelelő állagú széklet kialakításában így fontos figyelni rá, hogy étrendünk a megfelelő mennyiségben tartalmazza ezeket (napi 25 gramm). A teljes kiőrlésű gabonák, a chia mag, a zab, a lencse, a bab mind kiváló rostforrások. Bár a rostokról külön is érdemes beszélni, fontos kiemelni, hogy mindkét fajta rostra, a vízben oldódó és a vízben nem oldódó rostokra is szükség van a megfelelő állagú széklethez. Ezen a rostoknak számos más, kevésbé egyértelmű pozitív hatása is van például a bél és májműködésre így az egészséges étrendből nem hiányozhatnak. Amellett, hogy a székrekedés enyhítése által közvetve segíthetnek a megelőzésben több tanulmány is megerősítette, hogy a rostdús táplálkozás és a rostos ételek hatékonynak bizonyult az aranyeres tünetek általános javítása tekintetében, tehát egyfajta kezelésként is van mód az alkalmazására.
Szintén a mindennapokban alkalmazható megoldás, hogy amikor ránk jön a székelési inger nem halogatjuk a dolgot. Nyilvánvalóan nem minden helyzetben van mód azonnal könnyíteni magunkon azonban jobb ha tudjuk, hogy amíg visszatartjuk addig a széklet felhalmozódik a végbélben nagyobb nyomást helyezve annak szövetére ami növeli az aranyér kockázatát. Ehhez kapcsolódóan, ha már megtaláltuk a megfelelő alkalmat, ne ücsörögjünk sokat a WC-n. Sokan töltenek a kelleténél több időt a toaletten üzenetek olvasgatásával, játékkal, stb. azonban ez a póz nem egészséges a végbél számára.
Végül a rendszeres testmozgás az általános egészség megőrzésére gyakorolt rengeteg pozitív hatása mellett még az aranyér megelőzésében is szerepet játszik. Napi akár fél óra mozgás jelentősen javíthatja a vérkeringést a lenti területeken is, ezáltal csökken az esélye az aranyér kialakulásának. Mindezek mellett például futás vagy kocogás esetén az alatt a fél vagy egy óra alatt sem ülő helyzetben van a test. A testmozgás kapcsán fontos még egyszer kiemelni, hogy bár a súlyemelést is lehet jól csinálni, érdemes tisztában lenni vele, hogy az erőlködés hozzájárulhat az aranyér kockázatának növeléséhez.
https://www.health.harvard.edu/blog/natural-remedies-for-hemorrhoid-2021022321942
https://www.health.harvard.edu/diseases-and-conditions/hemorrhoids_and_what_to_do_about_them
https://www.rima.org/web/medline_pdf/AmJGastroenterol2006_181%E2%80%938.pdf
