Aranyér tünetei

Az aranyér (nodus haemorrhoidalis) a végbélnyálkahártya alatt található érköteg, mely fontos szerepet játszik a szabályos végbélműködés és a megfelelő székletürítés folyamatában. Aranyérbetegségről beszélünk, ha az érköteget rögzítő kötőszövet megnyúlik, az érhálózat kitágul és a végbélcsatornából előesik.

Az aranyérbetegség előfordulása, rizikófaktorai

Az aranyérbetegség rendkívül gyakori népbetegségnek tekinthető. A felnőtt lakosság közel 50%-ánál megtalálható valamilyen fokú aranyeres elváltozás. Előfordulása a kor előrehaladtával egyre gyakoribb.

Az aranyér kialakulásában szerepet játszanak genetikai tényezők, szerzett környezeti tényezők, civilizációs ártalmak is.

Aranyér rizikófaktorai:

• kötőszöveti gyengeség,
• terhesség, szülés,
• elhízás,
• rendszeresen nehéz súlyok emelgetése,
• tartós, visszatérő székrekedés, kemény széklet,
• gyakori hasmenés,
• mozgásszegény életmód,
• tartós ülés,
• helytelen táplálkozás (rostszegény táplálkozás, csípős-fűszeres ételek, kevés folyadék fogyasztása),
• kismedencei daganatok, prosztatamegnagyobbodás,
• súlyos krónikus májbetegség (vénás pangás).

Az aranyérbetegség kialakulása, fajtái

Az aranyér betegség a végbél környéki artériák és vénák találkozási pontjának túlzott terhelése miatt alakul ki. Ennek következtében vénás pangás jön létre, a vér elvezetése elégtelenné válik, így a megnövekedett nyomás az érgomolyag kitágulását eredményezi.

Elhelyezkedés alapján 2 féle aranyér különböztethető meg:

• Külső aranyér: a végbél záróizma alatt, a végbélnyílás szélén, kívül található a kitüremkedő visszértágulat (aranyeres csomó). Általában tapintható, szabad szemmel látható.
• Belső aranyér: a végbél záróizma felett, a végbél belső falában, magasabban helyezkednek el.

A belső aranyerek esetén súlyosság szerint 4 stádium különíthető el:

•  1. stádium: kissé megnagyobbodott, panasz- és tünetmentes érkötegek önvizsgálattal nem tapinthatók, nem láthatók.
• 2. stádium: az aranyerek nyomásfokozódásra székeléskor, haspréskor előesnek, de spontán visszahúzódnak. Ebben az állapotban már tapintható, érzékelhető lehet az aranyeres csomó.
• 3. stádium: mozgásra, nyomásváltozásra már székeléstől függetlenül is előesnek és csak kézzel helyezhetők vissza. Ezt a stádiumot már kifejezett panaszok jellemzik.
• 4. stádium: előesett, kizáródott belső aranyeres csomók, melyeket már kézzel sem lehet visszahelyezni a végbélnyílásba. Kifejezett heves panaszokkal társul, ebben a stádiumban már mindenképp szükséges az orvosi kezelés.

Az aranyér tünetei

• fájdalmas székelés,
• tapintható, látható dudor/csomó a végbélnyílás környékén,
• kifejezett végbéltájéki fájdalom üléskor,
• viszketés a végbél környékén,
• székrekedés,
• a végbél váladékozása,
• véres-nyálkás széklet, székelés utáni végbéltáji vérzés (vércsík a wc-papíron).

Az aranyerek egyik jellegzetes tünete lehet a vérzés. Véres széklet, végbélből történő vérzés esetén minden esetben orvosi vizsgálat szükséges, hiszen súlyos betegség is állhat a háttérben!

Az aranyérbetegség diagnózisa

Az aranyér betegséget a jellemző tünetek alapján a háziorvos is diagnosztizálhatja, aki további vizsgálatok elvégzése céljából gyakran sebész, proktológus szakorvoshoz irányítja tovább a beteget.

A diagnózisalkotáshoz szükséges a végbél és végbélnyílás fizikális vizsgálata (rektális digitális vizsgálat – RDV), mely során az orvos sikosító anyag segítségével benyúl és ujjával megvizsgálja a végbél alsó, betapintható szakaszát. A vizsgálat kellemetlen, de nem fájdalmas.
Sok esetben – különösen a belső aranyeres csomók esetén – szükséges végbéltükrözés (rectoscopia), mely során egy kamerával megnézik a végbél alsó néhány centiméterét. A vizsgálat nem azonos a teljes vastagbéltükrözéssel (colonoscopia). A vizsgálattal megállapítható az aranyérbetegség diagnózisa, az aranyeres csomó elhelyezkedése és stádiuma. Ezek tükrében tudja az orvos a megfelelő terápiás tervet felállítani.

Bizonyos esetekben differenciáldiagnosztikai szempontból szükséges lehet teljes vastagbéltükrözés (colonscopia) elvégzése is, hiszen a tünetek (véres, nyálkás széklet) súlyos betegséget (pl. rosszindulatú vastagbéldaganat, gyulladásos bélbetegség…stb.) is jelezhetnek.

Az aranyérbetegség kezelése

Érdemes a jellegzetes panaszok esetén minél hamarabb orvoshoz fordulni, mert megfelelő kezeléssel a panaszok megszüntethetők és megelőzhető a súlyosabb szövődmények kialakulása. Az aranyérbetegség komplex kezelésének célja a beteg tünetmentessé tétele.
Az optimális kezelési stratégiát mindig egyénre szabottan javasolja meg a kezelőorvos.

Életmódbeli tényezők változtatása

• Túlsúly esetén testsúlycsökkentés, rendszeres testmozgás.
• Széklet lazítása megfelelő rostbevitellel, bőséges folyadékfogyasztással.
• A puffasztó, zsíros, csípős ételek fogyasztásának kerülése.
• A túlzott mennyiségű alkohol és kávé fogyasztásának mellőzése.

Gyógyszeres kezelés

• Szájon át szedhető vénás tónust javító készítmények (pl. diozmin, calcium-dobezilát).
• Helyileg ható fájdalom-és gyulladáscsökkentő krémek és kúpok.
• Helyi érösszehúzó hatóanyagot (pl. efedrin) tartalmazó krémek, kúpok.
• Helyi érzéstelenítőt tartalmazó (pl. lidocain) készítmények.
• Elölt baktériumkultúrát tartalmazó készítmények, melyek a szervezet saját helyi védekezőmechanizmusát serkentik.
• Külső aranyér esetén, ha abban vérrög keletkezik („betrombotizál”), akkor heparin tartalmú helyi készítmény segíthet a rög feloldódásában.

Sebészi kezelés

• Előrehaladott állapotban, a gyógyszeres kezelés és életmódbeli tényezők változtatása mellett is fennálló tünetek és szövődmények esetén jön szóba.
• Aranyerek gyűrűzése: leszorítják a panaszokat okozó aranyeret, így az elhal és idővel lelökődik.
• Szklerotizáló injekció: olyan anyag befecskendezése az érintett területre, mely elzárja az aranyeret, így az idővel elhal, lelökődik.
• Magának az aranyeres csomónak a műtéti eltávolítása: műtéti úton kimetszik a problémás érszakaszt.
• Lézeres aranyérműtét: elzárják az aranyeret ellátó ereket, így az zsugorodik, elhal.

Az aranyérbetegség lehetséges szövődményei

Az esetek jelentős részében időben megkezdett terápiával az aranyér hatékonyan kezelhető. Ritkán – általában nem megfelelő terápia következményeként – előfordulhatnak súlyosabb szövődmények is.

• Aranyeres krízis: a belső aranyeres csomók kizáródnak a végbél záróizomzatán kívülre, mely heves fájdalommal jár, gyakran elesettség, hőemelkedés/láz is előfordul. Ilyenkor már sokszor sürgős sebészeti beavatkozásra is szükség van.
• Gyulladás: az aranyér felszíne sérülékeny, irritáció következtében gyakran alakul ki gyulladása, ami könnyen el is fertőződhet, kifekélyesedhet.
• Vérrögképződés: főleg kizáródott aranyérben fordul elő kórós vérrögképződés (trombózis). Ekkor a beteg kifejezett fájdalmat érez, hőemelkedés/láz is előfordulhat.
• Szisztémás fertőzés: Begyulladt, elfertőződött aranyér talaján kialakulhat az egész szervezetre kiható fertőzés – ritkán akár vérmérgezés (szepszis) is.
• Vérzés: gyakori panasz a vérzés, mely általában csak néhány csepp vér távozását jelenti. Ritkán előfordulhat jelentősebb vérvesztés, mely vérszegénységet (anémia) is okozhat. Végbélből történő vérzés esetén mindig orvoshoz kell fordulni!

Az aranyérbetegség tehát egy kellemetlen, de széles eszköztárral, hatékonyan kezelhető betegség. Fontos, hogy a jellegzetes panaszok esetén az érintett beteg forduljon orvoshoz és történjen meg a súlyosabb betegségek kizárása. Időben megkezdett adekvát terápiával a páciensek nagy része tünetmentessé tehető és elkerülhetők a súlyosabb szövődmények.

Források:

https://aranyer.info