Hányás, hányinger okai

A hányinger és a hányás nagyon sok betegség kellemetlen velejárója lehet, és szinte mindenki találkozik vele élete során.

A hányás alapvetően védekezési mechanizmus: hányáskor a gyomor tartalma a garaton keresztül, a szájon át távozik. A szervezet így szabadul meg a nem megfelelő minőségű vagy mennyiségű tápláléktól, a méreganyagoktól és a kórokozóktól. Fontos azonban tudni, hogy hányinger és hányás nemcsak a tápcsatorna betegségeiben fordulhat elő, hanem számos más betegség (például idegrendszeri, anyagcsere- vagy fül-orr-gégészeti betegség) tünete is lehet.

A hányást leggyakrabban hányinger előzi meg, de előfordulhat hányinger hányás nélkül, és ritkán hányás hányinger nélkül is.

A hányinger és a hányás kialakulásában az emésztőrendszer és az idegrendszer közötti összetett kommunikáció játszik szerepet. A hányinger és a hányás kialakulásának mechanizmusait vizsgáló tudományos áttekintés szerint a folyamatot többek között fertőzések, méreganyagok, gyógyszerek és idegrendszeri ingerek is kiválthatják. (1)

Milyen állapotokban, betegségekben fordulhat elő hányinger, hányás?

A hányinger és a hányás számtalan betegség kellemetlen velejárója lehet. Leggyakrabban a gyomor-bél rendszer betegségeinél találkozhatunk vele, de sok más kórállapotot is kísérhet:

• gyomornyálkahártya-gyulladás (gasztritisz), gyomorrontás, gyomorfertőzés, refluxbetegség, gyomorfekély, nyombélfekély,
• vakbélgyulladás, hashártyagyulladás, akut hasi kórképek,
• epekő, epehólyag-gyulladás, hasnyálmirigy-gyulladás, májgyulladás, májzsugor (májcirrózis),
• az emésztőszervek rosszindulatú daganatai, például gyomor- vagy nyelőcsődaganat,
• ételintoleranciák, ételallergiák,
• mérgezések, például alkohol, nikotin, szén-monoxid,
• gyógyszer-mellékhatás, például kemoterápiás szerek, nem szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID-ok), antibiotikumok,
• a központi idegrendszer betegségei, például agyrázkódás, migrén, stroke, agyvérzés, központi idegrendszeri daganat,
• fül-orr-gégészeti okok, például a belső fül gyulladásai, utazási betegség,
• hormonális hatások, például várandósság (a terhesség elején kb. 50–90%-ban jelentkezik hányinger, és 25–55%-ban hányás),
• anyagcsere-betegségek, például cukorbetegség,
• extrém stresszhelyzet, pszichés hatás, bulimia,
• szív- és érrendszeri okok, például szívinfarktus, kiugróan magas vérnyomás,
• szemészeti ok, például zöldhályog (glaukómás roham).

Hogyan kezelhető a hányinger, hányás?

A rövid ideig tartó hányinger és hányás az esetek többségében nem igényel különleges kezelést, ha a beteg megfelelő mennyiségű folyadékot tud fogyasztani. Fontos tudni, hogy a gyerekek és az idősek sokkal érzékenyebbek a kiszáradásra, ezért náluk mindig körültekintőbbnek kell lenni.

Elhúzódó, visszatérő hányinger és hányás esetén mindig alaposabb orvosi kivizsgálás szükséges.

Hogyan csillapítható a hányinger?

• Mély be- és kilégzés hideg, friss levegőn.
• Hideg víz vagy natúr tea fogyasztása apró kortyokban.
• Érdemes kerülni az erős illatokat, szagokat, mert ezek fokozhatják a rosszullétet.
• Utazási betegség esetén kerülni kell az olvasást a mozgó járműben, érdemes egy pontra fókuszálni, és a lehető legkevesebbet mozgatni a fejet.
• Gyömbér fogyasztása: a gyömbér az egyik legtöbbet vizsgált természetes hányingercsillapító. Különösen várandóssági hányinger esetén segíthet enyhíteni a tüneteket.(2) Fogyasztható például teaként vagy ételek összetevőjeként, hatékonysága azonban a hányinger kiváltó okától is függ.
• Borsmenta: illóolajként „külsőleg” vagy teaként „belsőleg” is alkalmazható.
• Könnyű ételeket érdemes fogyasztani, egyszerre mindig csak kis mennyiségben. Előfordulhat, hogy maga az éhség váltja ki a hányingert, ilyenkor néhány falat keksz vagy pirítós is segíthet.
• Gyógyszeres hányingercsillapítás: a gyógyszertárakban (akár vény nélkül is) kaphatók hányingercsillapító gyógyszerek tabletta, granulátum és kúp formájában. Ezek hatásosak lehetnek, de szedésük előtt érdemes egyeztetni a háziorvossal, különösen rendszeresen szedett gyógyszerek és krónikus betegségek esetén. Hányingercsillapító gyógyszer hosszú távú szedése – egy-egy ritka esettől eltekintve – nem ajánlott.

Mit tehetünk hányás esetén?

• Hányás esetén a legfontosabb a folyadékpótlás, hiszen a szervezet a hányással nemcsak vizet, hanem fontos ásványi sókat is veszít.
• Hányás után, amint enyhül a rosszullét, érdemes néhány kanál hideg vizet vagy natúr teát fogyasztani, és ha a hányás nem ismétlődik, fokozatosan növelni a folyadék mennyiségét.
• Előnyösek a vény nélkül kapható szájon át adható rehidráló oldatok (ORS), amelyek egyfajta szájon át alkalmazható infúziós oldatként segítenek pótolni az ionokat, elektrolitokat. Egy átfogó tudományos áttekintés szerint enyhe és közepes fokú, gyomor-bélhurut okozta kiszáradás esetén a szájon át történő folyadékpótlás gyermekeknél általában hatékony, elsőként választandó kezelés lehet.
• Szilárd ételt csak akkor érdemes enni, ha már elmúlt a rosszullét. Érdemes kíméletes, könnyű ételt választani (például pirítóst, natúr burgonyát, ropit, üres tésztát). Szigorú diétára nincs szükség: ahogy szűnik a hányinger, és nem ismétlődik a hányás, fokozatosan vissza lehet térni a megszokott étrendhez. Átmenetileg azonban érdemes kerülni az irritáló, zsíros, túlzottan csípős vagy fűszeres ételeket.
• Ha hányás esetén nem sikerül folyadékot bevinni (és bent tartani), kórházi kezelésre, infúziós terápiára és intravénás hányáscsillapítókra lehet szükség.

Mikor kell mindenképpen orvoshoz fordulni?

A hányinger lehet a szervezet teljesen ártalmatlan reakciója, de komolyabb betegséget is jelezhet. Elhúzódó hányinger és hányás esetén mindenképpen orvosi kivizsgálás javasolt, amelynek elindításában a háziorvos tud segíteni.

Milyen esetekben kell azonnali orvosi segítséget kérni?

• véres vagy kávézaccszerű hányás esetén,
• ha a hányás szokatlanul bűzös, vagy a széklethez hasonló színű,
• ha a hányást neurológiai tünet (például tarkómerevség, bénulás, tudatzavar) kíséri,
• ha a hányást erős mellkasi fájdalom kíséri,
• ha a hányás nagyon magas lázzal jár,
• ha a hányás mellé erős, nem szűnő hasi fájdalom társul,
• ha több mint 24 órán át nem sikerül bent tartani az elfogyasztott folyadékot,
• ha a kiszáradás (dehidráció) tünetei jelentkeznek: kevesebb, sötétebb vizelet, szédelgés, száraz, berepedezett nyelv, kiszáradt nyálkahártyák, alacsonyabb vérnyomás és magasabb pulzus, zavartság.

Fontos tudni, hogy ha a hányást erős hasmenés kíséri, fokozott a kiszáradás veszélye, így hamarabb lehet szükség orvosi segítségre. A gyerekeknél és az időseknél fokozott figyelem szükséges, mert hányás esetén sokszor hamarabb szorulnak kórházi ellátásra.

Tudományos háttér:

1. https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC8198651/
2. https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC3995184/