arrow-leftarrow-rightchevron-downchevron-leftchevron-rightchevron-upenvelopeequalsfacebook-altfacebookfilterhamburgerinfoinstagramminuspackagephone-callpinterestplay-circleplusquotesearchsettingsshopping-carttiktoktrucktrustindexuseryoutube

Ingyenes szállítás már 15 000 Ft felett

A leggyakoribb emésztőrendszeri megbetegedések – Ezért fáj a hasad?

A hasfájás mögött sokszor a leggyakoribb emésztőrendszeri megbetegedések állnak.

Ami számunkra a hétköznapokban csupán hasfájás, az valójában egy sor többé-kevésbé komoly megbetegedést jelenthet. Pánikra ugyan nincs ok – már csak azért sem, hiszen a stressz is lényeges kiváltó oka ezeknek a betegségeknek –, ugyanakkor fontos az elővigyázatosság. Az emésztőrendszer leggyakoribb megbetegedései többnyire kezelhetők, a belőlük fakadó esetleges súlyosabb problémák pedig megelőzhetők, ehhez azonban elengedhetetlen, hogy időben felismerjük és megfelelő terápiával kezeljük őket.

Szintén kiemelendő a megelőzés fontossága, amely nagyrészt az egészséges táplálkozás és életmód függvénye. De mik a leggyakoribb emésztőrendszeri megbetegedések? A teljesség igénye nélkül összegyűjtöttük a legvalószínűbb okokat, amelyek a hasfájás és társai mögött állhatnak.

Gyulladásos és funkcionális betegségek

Colitis ulcerosa

Jellemzők, okok: A bélszakasz egy-egy összefüggő területét érintő gyulladásos bélbetegség. A bél nyálkahártyáján gyulladás alakul ki. Feltehetően autoimmun eredetű betegség, amelyre genetikai tényezők is hajlamosítanak. Jellemző rá, hogy hosszabb-rövidebb fellángolási időszakokban jelentkezik. Fennállása és kezeletlensége esetén magasabb a vastagbélrák kialakulásának kockázata.

Tünetei: A fekélyes vastagbélgyulladás tünetei a hasi fájdalmon kívül a gyakori, esetenként véres, gennyes széklet, illetve esetenként láz.

Kezelése: Gyógyítására jelenleg nincs mód, így a kezelés a tünetek enyhítésére, illetve a fellángolások közötti időszakok elnyújtására koncentrál. Gyógyszerek tekintetében elsősorban gyulladáscsökkentő szereket (például mesalazint), fellángoláskor pedig kortikoszteroidokat alkalmaznak. Ha a betegség annyira súlyossá fajul, hogy a gyógyszer sem segíthet, szükségessé válhat a bél egy szakaszának műtéti eltávolítása.

IBS

Jellemzők, okok: Az IBS, azaz az irritábilis bél szindróma funkcionális emésztőrendszeri megbetegedés. (1) Okai ennek sem ismertek, a kutatók azonban feltételezik, hogy lelki okok, gyermekkori trauma, stresszes életvitel, illetve esetenként valamilyen korábbi bélbetegség és a bélflóra zavara állhat a háttérben. Az IBS ugyan nem növeli a rák kockázatát, a mindennapi életet azonban jelentősen megnehezíti.

Tünetei: Az IBS tünetei a hasi fájdalom, a székrekedés és a hasmenés váltakozása, a puffadás, esetenként hátfájás és kimerültség. A tünetek időtartama is változó: napoktól akár hónapokig is tarthatnak.

Kezelése: Az IBS-re egyelőre szintén nincs tartós megoldás, a panaszok enyhítése azonban lehetséges. Bár a kezelésnek személyre szabottnak kell lennie, az IBS kezelése többnyire életmódbeli változtatásokkal történik. A stressz csökkentése mellett fontos időt szánni a rendszeres testmozgásra, illetve kerülni azokat az ételeket, amelyek a tünetek fellángolását okozhatják.

Crohn-betegség

Jellemzők, okok: A Crohn-betegség a fekélyes vastagbélgyulladáshoz hasonlóan gyulladásos megbetegedés. Lényeges különbség a kettő között, hogy itt a bélszakasz bármely területén megjelenhet a gyulladás, foltokban, míg a colitis esetén általában egy-egy összefüggő szakaszra koncentrálódik. A Crohn-betegség a vékonybelet is érintheti, nem korlátozódik pusztán a vastagbélre. A rák kockázatát ez is növeli, kezeletlen esetben pedig kialakulhat bélelzáródás, fisztulák, fisszúrák, fekélyek, illetve olyan problémák is jelentkezhetnek, mint az alultápláltság vagy a vérszegénység. Eredetét tekintve szintén feltehetően autoimmun, illetve öröklött.

Tünetei: A Crohn-betegség tünetei nagyban hasonlítanak a colitis ulcerosa tüneteihez. A hasmenés, a véres széklet, a hasi fájdalom, a láz és a kimerültség gyakori tünetek, de bőrgyulladás és szájfekélyek is előfordulhatnak.

Kezelése: A colitishez hasonlóan erre sincs tartós gyógymód, így itt is csak a tünetek enyhítése lehetséges. A kezelés nagyon hasonló a fekélyes vastagbélgyulladáséhoz. A kortikoszteroidok és az antibiotikumok itt is széles körben alkalmazott terápiák, és ha a betegség odáig fajul, a műtét is gyakori megoldás. Az étrend és az életmód terén ugyanúgy változtatásokra van szükség, például bizonyos ételek kiiktatására és a dohányzás elhagyására.

GERD

Jellemzők, okok: A GERD (gastroesophageal reflux disease), ismertebb nevén reflux is igen gyakori betegség, ha az emésztőrendszerről van szó. Az eddigiekkel ellentétben azonban itt nem a bél, hanem a nyelőcső gyomor felőli vége a bűnös. A nyelőcső végén lévő szelep ugyanis – amelynek feladata a gyomorsav nyelőcsőbe való visszafolyásának megakadályozása lenne – nem zár rendesen, így a nyelőcsőbe jutó gyomorsav elkezdi marni a nyálkahártyát. Okai lehetnek a terhesség, a dohányzás, az elhízás, illetve a helytelen étkezés, például ha zsíros ételeket gyakran késő este, egyszerre nagy adagban fogyasztunk. A reflux és a következtében kialakuló károsodás a nyelőcső szövetében növeli a fekély, illetve a nyelőcsődaganat kialakulásának esélyét.

Tünetei: A reflux fő tünete a gyomorégés, amely – ahogy a neve is mutatja – égető, maró érzés. Előfordulhat még köhögés, mellkasi fájdalom, valamint nyelési nehézség is. A gyomorégés éjjel is jelentkezhet, amikor a test fekvő helyzete miatt a gyomorból könnyebben visszaáramlik a sav a nyelőcsőbe.

Kezelése: A reflux kezelése sok esetben savcsökkentő gyógyszerekkel történik, ezeket azonban hosszú távon csak orvosi felügyelet mellett érdemes szedni, mivel mellékhatásaik lehetnek. Van lehetőség műtéti kezelésre is, amelynek célja a nyelőcső végének megerősítése, akár valamilyen protézissel, akár a gyomor felső részének a nyelőcsőhöz rögzítésével, hogy az izmok könnyebben zárhassanak.

Lisztérzékenység

Jellemzők, okok: Lisztérzékenység esetén az immunrendszer megtámadja a bél belső nyálkahártyáját, ha glutént tartalmazó ételeket – például különféle gabonákat – fogyasztunk. A károsodott bél a tápanyagokat sem lesz képes rendesen felszívni. A lisztérzékenység szintén autoimmun eredetű betegség. Következtében csontritkulás, vitaminhiány, valamint vérszegénység alakulhat ki, emellett a rák kialakulásának kockázatát is növeli.

Tünetei: A lisztérzékenység tünetei a hasfájáson kívül a hasmenés, a puffadás, a székrekedés, a látszólag ok nélküli fogyás, a fáradtság, valamint idegrendszeri problémák, például koordinációs és beszédzavarok.

Kezelése: A lisztérzékenységre sincs végleges gyógymód, kezelése a gluténmentes diétára való átállással történik.

Laktózintolerancia

Jellemzők, okok: A laktózintoleranciában szenvedő beteg nem képes megemészteni a laktózt, vagyis a tejcukrot. A laktóz emésztése a laktáz nevű enzim segítségével történik, ebben az esetben azonban a vékonybél valamiért túl keveset termel belőle, így az emésztés sem lesz megfelelő. A laktózintolerancia nem olyan veszélyes, mint a többi betegség, mindazonáltal igencsak kellemetlen tünetei lehetnek.

Tünetei: Tünetei a hasfájás, a puffadás és a hasmenés.

Kezelése: A kezelés többnyire laktózmentes étrenddel történik, de bizonyos probiotikumok is szóba jöhetnek megoldásként.

Strukturális betegségek

Divertikulitisz

Jellemzők, okok: A divertikulitisz olyan betegség, amelynek során a vastagbél belső felületén apró, zsákszerű kitüremkedések alakulnak ki. Ezekben aztán megrekedhet a béltartalom, a kitüremkedések begyulladhatnak, és akár ki is szakadhatnak, ilyenkor a béltartalom a hasüregbe ömlik, és fertőzést okoz. A kitüremkedések jelenléte a divertikulózis, ezek gyulladt állapota pedig a divertikulitisz. Civilizációs betegségként is emlegetik, ugyanis magas az előfordulási aránya a modern, ülő életmódot folytató társadalmakban. Kialakulásában a helytelen táplálkozás mellett a székrekedés közbeni erőlködés is szerepet játszik, a kor előrehaladtával pedig egyre nagyobb rá az esély, hiszen a bélfal izmai elgyengülnek.

Tünetei: A divertikulitisz szintén hasfájással jár, amely gyakran a bal oldalon, bélmozgások után jelentkezik. A véres széklet szintén divertikulitiszre utaló tünet lehet.

Kezelése: Kezelése a súlyosság függvényében antibiotikumokkal, illetve műtéti beavatkozással történhet. A terápia fontos eleme még a sok folyadékot tartalmazó diéta: a betegnek eleinte csak folyadékot kell fogyasztania, majd fokozatosan visszatérhet a szilárdabb ételekhez.

Polipok

Jellemzők, okok: A polipok a bél belső falán megjelenő, különféle alakú kinövések. Lehetnek jóindulatúak, az adenómának nevezett polipok azonban nagyobb eséllyel fajulnak rosszindulatú daganattá. Még ha jóindulatúak is, akadályozhatják a széklet útját, begyulladhatnak, és vérezhetnek is. Kialakulásuk pontos oka ismeretlen, de az elhízás, a dohányzás és a mozgásszegény életmód hajlamosító tényezők. A polipok tulajdonképpen abnormális sejtburjánzás eredményei.

Tünetei: A polipok lehetnek tünetmentesek is, de a véres széklet különböző árnyalatai, a hasfájás vagy a vashiány ugyanúgy utalhat jelenlétükre.

Kezelése: Eltávolításuk elektromos áram és drót segítségével lecsippentve, vagy a hason keresztül, műtéti úton történik. Súlyosabb esetekben szükség lehet egy egész bélszakasz eltávolítására is.

Daganatok

Jellemzők, okok: A daganatok nagyon hasonlítanak a polipokhoz, sokszor tulajdonképpen azok továbbfejlődött változatai. A daganatok is sokáig lehetnek tünetmentesek, esetükben pedig az áttét kockázata is fennáll. A korábban felsorolt betegségek közül sok növeli a rák kialakulásának kockázatát, de okai igen sokfélék lehetnek, a genetikai hajlamtól a helytelen táplálkozás és életmód kombinációjáig.

Tünetei: A daganatok tünetei lényegében megegyeznek a polipokéval, feltéve, hogy a daganat eljutott abba a fázisba, amikor már tüneteket is okoz.

Kezelése: A rák kezelésére többféle lehetőség is rendelkezésre áll. Természetesen minden esetben személyre szabott terápia szükséges, és nagyon sok múlik azon, mikor diagnosztizálják. A műtéti eltávolítás mellett a kemoterápia és a sugárkezelés is szóba jöhet.

Gyomorfekély

Jellemzők, okok: A gyomorfekély a gyomor belső falán megjelenő fekélyeket, vagyis sebeket jelenti. Normál esetben a gyomor nyálkahártyája védelmet nyújt a savval szemben, ha azonban ez a nyálkahártya valamiért elvékonyodik, a sav elkezdi szétmarni a gyomor falát alkotó szövetet, és ez okozza a fekélyeket. A fekélyek jelenléte amellett, hogy fájdalommal jár, a rák kialakulásának kockázatát is növeli. A gyomorfekély kialakulásában is több tényező játszhat szerepet, többek között bizonyos gyógyszerek (például a gyulladáscsökkentők), a túlzott alkoholfogyasztás, a dohányzás vagy a H. pylori-fertőzés.

Tünetei: A gyomorfekély tünetei a gyomorégés és a puffadás, amelyek főként zsíros ételek után jelentkeznek. Emellett véres széklet, véres hányás vagy fogyás is jelezhet fekélyt.

Kezelése: A kiváltó okok függvényében a kezelés antibiotikumokkal, illetve savcsökkentő gyógyszerekkel történhet, amelyek mindegyikének vannak nem kívánt mellékhatásai.

Egyéb

Epeproblémák

Jellemzők, okok: Az epe, pontosabban az epehólyag igencsak észrevétlen szerv, ha azonban gond van vele, azt garantáltan megérezzük. Epeproblémák alatt olyan betegségek értendők, mint az epehólyag-gyulladás, az epekő, az epevezeték elzáródása vagy a daganat. Az epeproblémák kialakulásának okai változók, a zsíros étrend azonban mindenképp hajlamosító tényező.

Tünetei: Ha az epével van baj, a tünetek között ugyanúgy ott lesz a hasfájás, jellemzően az epehólyag területén, de némely esetben a sárgaság, a sötét vizelet és a hányás is utalhat arra, hogy az epével gond van.

Kezelése: Az epebajok kezelése is többféleképpen történhet. Az epekövek eltávolíthatók műtéti úton vagy akár lökéshullámmal is, szükség esetén pedig maga az epehólyag eltávolítására is sor kerülhet. Étrend tekintetében a zsíros ételek kerülése ajánlott.

Májproblémák

Jellemzők, okok: Bár a májat nem kifejezetten gondolnánk az emésztőrendszer részének, nagyon is az, hiszen az általa termelt epe segít a táplálék lebontásában. Májproblémák alatt értendő például a zsírmáj vagy a májcirrózis, más néven májzsugor. Ezek között van némi átfedés, hiszen a zsírmáj vezethet májzsugorhoz. A májra a legnagyobb veszélyt az alkoholfogyasztás, illetve a zsíros étrend és a mozgásszegény életmód okozta elhízás jelenti. Ezek következtében csupán idő kérdése, hogy mikor alakul ki valamilyen probléma.

Tünetei: A májproblémák tüneteként is jelentkezhet hasfájás, vannak azonban jóval jellegzetesebb tünetek. A szellemi leépülés, a zavartság, az emlékezetzavarok, a folytonos fáradtság, a gyengeség és végül a sárgaság mind jelezhetik, hogy gondok vannak a májjal.

Kezelése: A máj bajainak kezelése leginkább a károsító tényezők elhagyásával, például absztinenciával, fogyással, diétával történik. Extrém esetekben májátültetésre is sor kerülhet.

Megelőzés

Legyen szó bármelyikről a fent említett betegségek közül, a megelőzés mindenképpen a jobbik megoldás. Az IBS „csak” megkeseríti a beteg életét, a rák azonban már az életét is követelheti. A kezelések sokszínűségével ellentétben a megelőzés, vagy legalább a kockázat mérséklése szinte mindegyiknél nagyon hasonló. Értelemszerűen nincs garancia arra, hogy nem alakul ki például egy Crohn-betegség, hiszen lehet pusztán genetikai eredetű, abban a részben azonban, amelyért mi magunk vagyunk felelősek, a megelőzés igenis sokat segíthet.

Ez leginkább a rostban gazdag, zsírszegény táplálkozásban keresendő. (2) A sok zöldség és gyümölcs a bennük található rostoknak köszönhetően segít a széklet állagának normalizálásában, szabályosabb, könnyebb bélmozgást téve lehetővé, amelynél nem kell annyit erőlködni (lásd divertikulózis). A rostok emellett a máj védelméért is sokat tesznek, hiszen csökkentik a koleszterinszintet, védve ezzel a májat az elzsírosodástól.

Szintén fontos szempont a bélflóra egyensúlya, amely az immunrendszer működésére is nagy hatást gyakorol. A probiotikumok hozzájárulnak a mikrobiom optimális egyensúlyának kialakításához és fenntartásához, míg az antibiotikumok – amelyeket számos fent említett betegség kezelésében alkalmaznak – károsítják azt. A probiotikumok olykor jelentéktelennek tűnő módokon is hozzájárulnak a szervezet egészségének megóvásához, például vitamintermeléssel és az emésztés segítésével.

Fontos ezek mellett az egészséges psziché is, hiszen az emésztőrendszeri betegségek lelki okai sem elhanyagolhatók: az IBS hátterében például valószínűleg lelki tényezők is állnak. A stressz csökkenthető megfelelő mennyiségű alvással, valamint testmozgással. Utóbbival két legyet ütünk egy csapásra, hiszen a fogyást és az egészséges testműködést is segíti.

Tudományos háttér:

  1. https://www.med.unc.edu/ibs/wp-content/uploads/sites/450/2017/10/What-Is-Functional-GI.pdf
  2. https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC2153876/