Hasfájás? - A leggyakoribb emésztőrendszeri megbetegedések egy helyen

Ami számunkra a hétköznapokban csupán hasfájás, az valójában egy sor többé-kevésbé komoly megbetegedést jelenthet. Pánikra ugyan nincs ok – már csak azért sem hiszen a stressz is egy lényeges kiváltó oka ezen betegségeknek – ugyanakkor fontos az elővigyázatosság. A legtöbb ilyesfajta betegség kezelhető illetve a belőlük fakadó esetleges súlyosabb problémák megelőzhetők, ehhez azonban elengedhetetlen, hogy időben felismerve megfelelő terápia alkalmazásával kezelve legyenek.

Szintén kiemelendő a megelőzés fontossága, mely nagyrészt az egészséges táplálkozás és életmód függvénye. De mik a leggyakoribb emésztőrendszeri betegségek? A teljesség igénye nélkül összegyűjtöttük a legvalószínűbb okokat ami a hasfájás és társai mögött állhatnak.

Betegség	Jellemzők, okok	Tünetei	Kezelése
Funkcionális betegségek
Colitis ulcerosa	A bélszakasz egy-egy összefüggő területét érintő gyulladásos bélbetegség. A bél nyálkahártyáján gyulladás alakul ki. Feltehetően autoimmun eredetű betegség melyre genetikai tényezők is hajlamosítanak. Jellemző rá, hogy hosszabb-rövidebb fellángolási időszakokban jelentkezik. Fennállása és kezeletlensége esetén magasabb a vastagbélrák kialakulásának kockázata.	A fekélyes vastagbélgyulladás tünetei a hasi fájdalmon kívül a gyakori, esetenként véres, gennyes széklet, esetenként láz.	Gyógyítására jelenleg nincs mód, így a kezelés a tünetek enyhítésére illetve a fellángolások közti időszakok elnyújtására koncentrál. Gyógyszerek tekintetében nagyrészt a kortikoszteroidok alkalmazása a bevett gyakorlat, azonban ha annyir súlyossá fajul a betegség, hogy a gyógyszer sem segíthet, szükségessé válhat a bél egy szakaszának műtéti úton való eltávolítása.
IBS	Az IBS azaz az irritábilis bél szindróma szintén egy funkcionális emésztőrendszeri megbetegedés. Okai ennek sem ismertek, ám a kutatók feltételezik, hogy lelki okok, gyermekkori trauma, stresszes életvitel illetve esetenként valamilyen korábbi bélbetegség és a bélflóra zavara állhat a háttérben. Az IBS ugyan nem növeli a rák kockázatát, a mindenappi életet azonban jelentősen megnehezíti.	Az IBS tünetei a hasi fájdalom, székrekedés és hasmenés váltakozása, a puffadás, esetenként hátfájás, kimerültség. A tünetek időtartama is változó; napoktól hónapokig bezárólag tarthatnak.	Az IBS – re egyelőre szintén nincsen tartós megoldás, a panaszok enyhítése azonban lehetséges. Bár a kezelésnek személyre szabottnak kell lennie, de az IBS kezelése többnyire életmódbeli változtatásokkal történik. A stressz csökkentése mellett fontos időt szánni a rendszeres testmozgásra illetve azon ételek kerülésére, melyek a tünetek fellángolását eredményezhetik.
Crohn betegség	A Crohn betegség hasonlóan a fekélyes vastagbélgyulladáshoz szintén egy gyulladásos megbetegedés. Lényeges különbség a kettő között, hogy itt a bélszakasz bármely területén megjelenhet a gyulladás, foltokban, míg a colitis esetén általában egy-egy szakaszra koncentrálódik a gyulladás. A Crohn betegség a vékonybél felületét is érintheti, nem korlátozódik pusztán a vastagbélre. A rák kockázatát ez is növeli, valamint amennyiben kezeletlen, kialakulhat bélelzáródás, fisztulák, fisszúrák, fekélyek illetve jelentkezhetnek olyan problémák mint alultápláltság vagy vérszegénység. Eredetét tekintve szintén feltehetően autoimmun eredetű illetve öröklött.	A Crohn betegség tünetei nagyban hasonlítanak a colitis ulcerosa tüneteihez. A hasmenés, véres széklet, hasi fájdalmak, láz és kimerültség gyakori tünetek, de a bőrgyulladás és a száj fekélyesedése is előfordulhat.	A colitis-hez hasonlóan erre sincs tartós gyógymód, így itt is csak a tünetek enyhítése lehetséges. A kezelés nagyon hasonló a fekélyes vastagbélgyulladáshoz. A kortikoszteroidok illetve antibiotikumok itt is széles körben alkalmazott terápiák, valamint a műtét is gyakori megoldás ha addig fajulna a betegség. Az étrend illetve az életmód terén ugyanúgy eszközölni kell változtatásokat; pl. bizonyos ételek kiiktatása illetve a dohányzás elhagyása által.

GERD	A GERD (gastroesophageal reflux disease) vagy ismertebb nevén a reflux is igen gyakori betegség ha az emésztőrendszerről van szó. Az eddigiekkel ellentétben azonban itt nem a bél hanem a nyelőcső gyomor felőli vége lesz a bűnös. A nyelőcső végén lévő szelep ugyanis – melynek feladata a gyomorsav nyelőcsőbe visszafolyásának megakadályozása lenne – nem zár rendesen, így a gyomorsav a nyelőcsőbe jutva elkezdi marni a nyálkahártyát. Okai lehetnek a terhesség, a dohányzás, az elhízás illetve a helytelen étkezés, mely tartalmát tekintve zsíros ételekből áll amelyeket gyakran késő este, egyszerre nagy adagban fogyasztunk el. A reflux és a következtében kialakuló károsodás a nyelőcső szövetében növeli a fekély illetve a nyelőcső daganat kialakulásának esélyeit.	A reflux tünete a gyomorégés, mely ahogy a neve is mutatja égető maró érzés. Előfordulhat még köhögés, mellkasi fájdalom valamint nehéz nyelés is. A gyomorégés éjjel is jelentkezhet amikor is a test fekvő helyzete miatt a gyomorból könnyebben tud visszaáramlani a sav a nyelőcsőbe.	A reflux kezelése sok esetben savlekötőkkel történik ám ezeknek a hátulütője, hogy demenciát okozhatnak. Van lehetőség azonban műtéti kezelésre is, mely a nyelőcső végének megerősítése céljából történik vagy valamilyen protézissel vagy a gyomor felső részének a nyelőcsőhöz erősítésével, hogy az izmok könnyebben zárhassanak.
Lisztérzékenység	A lisztérzékenység fennállása esetén az immunrendszer megtámadja a bél belső nyálkahártyáját amennyiben glutént tartalmazó ételeket – pl. különféle gabonákat fogyasztunk. A károsodott bél a tápanyagokat sem lesz képes rendesen felszívni. A gluténérzékenység szintén autoimmun eredetű betegség. A betegség következtében kialakulhat csontritkulás illetve vitaminhiány valamint vérszegénység. Ezek mellett a rák kialakulásának kockázatát is növeli.	A lisztérzékenység tünetei a hasfájáson kívül a hasmenés, puffadás, székrekedés, látszólagos ok nélküli fogyás, fáradtság valamint idegi problémák, pl. koordinációs és beszédproblémák.	A lisztérzékenységre sincs végleges gyógymód, kezelése a gluténmentes diétára történő átállással történik.
Laktózintolerancia	A laktózintoleranciában szenvedő beteg nem képes megemészteni a laktózt, vagyis a tejcukrot. A laktóz emésztése a laktáz nevű enzim segítségével történik, itt azonban valami miatt a vékonybél túl keveset termel belőle, így az emésztés sem lesz megfelelő. A laktózintolerancia nem olyan veszélyes mint a többi betegség, mindazonáltal igencsak kellemetlen tünetei lehetnek.	Tünetei a hasfájás, puffadás és a hasmenés.	A kezelés többnyire laktózmentes étrenddel történik, de bizonyos probiotikumok is szóba jöhetnek mint megoldás.

Strukturális betegségek
Divertikulitisz	A diverikulitisz egy olyan betegség mely során a vastagbél belső felületén apró, zsákszerű kitürmkedések alakulnak ki. Ezekben aztán megrekedhet a béltartalom, begyulladhatnak és akár ki is szakadhatnak, mely esetben a béltartalom a belső szervekre ömlik, fertőzést okozva. A kitüremkedések jelenléte a divertikulózis, ezek gyulladt állapota pedig a divertikulitisz. Civilizációs betegségként is emlegetik, ugyanis magas az előfordulási aránya a modern, ülő életmódot folytató társadalmakban. Kialakulásában szerepet játszik a helytelen táplálkozás mellett a székrekedés közbeni erőlködés is, de a kor előre haladtával is egyre nagyobb rá az esély, hiszen a bélfal izmai elgyengülnek.	A divertikulitisz szintén hasfájással jár, mely gyakran a bal oldalon jelentkezik, bélmozgások után. A véres széklet szintén divertikulitiszra utaló tünet lehet.	Kezelése a súlyosság függvényében történhet antibiotikumokkal illetve műtéti beavatkozással. Fontos eleme még a terápiának a sok folyadékot tartalmazó diéta. Ennek során eleinte csak folyadékokat kell fogyasztania a betegnek, majd fokozatosan visszatérhet a szilárdabb ételekhez is.
Polipok	A polipok a bél belső falán megjelenő különféle alakú kinövések. Lehetnek jóindulatúak is, azonban az adenómának nevezett polipok nagyobb eséllyel fajulnak rosszindulatú daganattá. Még ha jóindulatúak is, akkor is akadályozás a széklet útját, illetve begyulladhatnak, vérezhetnek is. A kialakulásuk pontos oka ismeretlen, de az elhízás, a dohányzás és a mozgásszegény életmód hajlamosító tényezők. A polipok tulajdonképpen abnormális sejtburjánzás eredményei.	A polipok lehetnek tünetmentesek is, de a véres széklet különböző árnyalatai, a hasfájás vagy a vashiány ugyanúgy utalhatnak polipok jelenlétére.	Eltávolításuk műtéti úton történik, elektromos áram és drót segítségével lecsippentve, vagy a hason keresztül. Súlyosabb esetekben szükség lehet egy egész bélszakasz eltávolítására is.
Daganatok	A daganatok nagyon hasonlók a polipokhoz, tulajdonképpen sokszor azok továbbfejlődött változatai. A daganatok is sokáig lehetnek tünetmenetesek, illetve esetükben az áttét kockázata is fennáll. A korábban felsorolt betegségek közül sok növeli a rák kialakulásának kockázatát, de az okai igen sokfélék lehetnek, a genetikai hajlamtól a helytelen táplálkozás és életmód kombinációjával bezárólag.	A daganatok tünetei lényegében megegyeznek a polipokéval, feltéve, hogy a daganat eljutott abba a fázisba ahol már tüneteket is produkál.	A rák kezelésére többféle lehetőség is rendelkezésre áll. Természetesen minden esetben személyre szabott terápia szükséges és nagyon sok múlik azon, hogy mikor diagnosztizálják. A műtéti eltávolítás mellett a kemoterápia és a sugárkezelés is szóba jöhet mint kezelés.
Gyomorfekély	A gyomorfekély a gyomor belső falán megjelenő fekélyeket vagyis sebeket jelenti. Normál esetben a gyomor nyálkahártyája védelmet nyújt a savval szemben, azonban ha ez a nyálkahártya valamiért elvékonyodik, a sav elkezdi szétmarni a gyomor falát alkotó szövetet és ez okozza a fekélyeket. A fekélyek jelenléte amellett, hogy fájdalommal jár a rák kialakulásának kockázatát is növeli. A gyomorfekély kialakulásában is több tényező játszhat szerepet, többek közt bizonyos gyógyszerek, túl fűszeres ételek, túlzott alkoholfogyasztás vagy H. pylori fertőzés.	A gyomorfekély tünetei a gyomorégés, puffadás, ami főként zsíros ételek után jelentkezik. Ezek mellett véres széklet, véres hányás vagy fogyás is jelezhet fekélyt.	A kiváltó okok függvényében a kezelése történhet antibiotikumokkal illetve savlekötőkkel, melyek mindegyikének vannak nem kívánt mellékhatásai.

Egyéb
Epeproblémák	Az epe, pontosabban az epehólyag igencsak észrevétlen szerv, azonban ha gond van vele azt garantáltan megérezzük. Epeproblémák alatt olyan betegségek értendők, mint epegyulladás, epekövek, epevezeték elzáródás vagy a daganat. Az epeproblémák kialakulásának okai változók, azonban a zsíros étrend mindenképp hajlamosító tényező.	Ha az epével van baj, a tünetek közt ugyanúgy ott lesz a hasfájás, tipikusan az epehólyag területén, de némely esetben a sárgaság, a sötét vizelet, és a hányás is utalhat arra, hogy az epével gond van.	Az epebajok kezelése is többféleképpen történik. Az epekövek eltávolíthatók műtéti úton vagy akár ultrahang segítségével is, ahogy szükség esetén maga az epehólyag eltávolítására is sor kerülhet. Étrend tekintetében a zsíros ételektől való tartózkodás ajánlott.
Májproblémák	A máj bár nem kifejezetten gondolnánk az emésztőrendszer részének, nagyon is az, hiszen az általa termelt epe segít a táplálék lebontásában. A májproblémák alatt értendő például a zsírmáj vagy a májcirrózis más néven májzsugor. Ezek közt létezik némi átfedés, hiszen a zsírmáj vezethet májzsugorhoz. A májra a legnagyobb veszélyforrás az alkoholfogyasztás illetve a zsíros étrend és a mozgásszegény életmód okozta elhízás. Ezek következtében csupán idő kérdése, hogy mikor alakul ki valamilyen probléma.	A májproblémák tüneteként is jelentkezhet hasfájás, azonban vannak jóval jellegzetesebb tünetek. A szellemi leépülés, zavartság, emlékezetzavarok, a folytonos fáradtság, gyengeség és végül a sárgaság mind jelezhetik, hogy gondok vannak a májjal.	A máj bajainak kezelése leginkább a károsító tényezők elhagyásával, pl. absztinenciával vagy fogyással, diétával történik. Extrém esetekben transzplantációra is sor kerülhet.

Megelőzés

Legyen szó bármelyikről a fentebb említett betegségek közül, a megelőzés mindenféleképpen a jobbik megoldás. Az IBS szimplán „csak” megkeseríti a beteg életét, de a rák már követelheti is azt. A kezelések sokszínűségével ellentétben a megelőzés vagy legalább a kialakulás kockázatának mérséklése szinte mindegyiknél rendkívül hasonló. Értelemszerűen nincs garancia, hogy nem fog kialakulni pl. egy Crohn betegség, hiszen lehet pusztán genetikai eredetű, azonban abban a részben amiben mi magunk vagyunk felelősek igenis sokat tud segíteni a megelőzés.

Ez leginkább a rostban gazdag, zsírszegény táplálkozásban keresendő. A sok zöldség és gyümölcs a benne található rostoknak köszönhetően segít a széklet állagának normalizálásában, szabályosabb, könnyebb bélmozgást téve lehetővé amelynél nem kell annyit erőlködni (lásd divertikulózis). A rostok emellett a máj védelméért is igen sokat tesznek, hiszen csökkentik a koleszterinszintet, védve ezzel a májat az elzsírosodástól.

Szintén fontos szempont a bélflóra egyensúlya mely az immunrendszer működésére is nagy hatást gyakorol. A probiotikumok hozzájárulnak a mikrobiom optimális egyensúlyának kialakításához és fenntartásához, míg az antibiotikumok – amik sok fenti betegség esetén alkalmazott szerek – károsítják azt. A probiotikumok több olykor jelentéktelennek tűnő módon és hozzájárulnak a szervezet egészségének megóvásához, pl. vitamin termeléssel és az emésztés segítésével.

Fontos ezek mellett még az egészséges psziché is, hiszen pl. az IBS valószínűsíthetően lelki hátterű betegség. A stressz például csökkenthető megfelelő mennyiségű alvással valamint testmozgással. Utóbbival két legyet ütünk egy csapásra, hiszen a fogyást és az egészséges testműködést is segíti.

Forrás:

https://www.rcpjournals.org/content/clinmedicine/21/1/44

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC2153876/pdf/canfamphys00235-0104.pdf

https://www.med.unc.edu/ibs/wp-content/uploads/sites/450/2017/10/What-Is-Functional-GI.pdf

Kosár

A leggyakoribb emésztőrendszeri megbetegedések – Ezért fáj a hasad?