Divertikulitisz – Egy egyre gyakoribb modern betegség
Divertikulum, divertikulózis, divertikulitisz. Ijesztően hangozhatnak egy orvos szájából vagy leleten olvasva, viszont szerencsére nem mindegyik annyira súlyos mint első hallásra tűnhet. Tulajdonképpen ugyanarra a problémára utalnak, mégis van pár lényeges különbség amit rögtön az elején érdemes tisztázni.
Divertikulumnak (többesszám: diverticula) a vastagbél falán lévő zseb vagy zsák alakú kitüremkedéseket nevezik. Méretüket tekintve ezek elérhetik a 3 cm-t is. A jelenség leginkább ahhoz hasonlítható mint ha felfújnánk egy bicikligumit aminek nem mindenhol ugyanolyan erősségű az anyaga. Ahol gyengébb a gumi, a légnyomás apró kis kidudorodásokat hozna létre.
Ezen kitüremkedések jelenléte a divertikulózis. A divertkulózis bár önmagában véve nem szerencsés állapot, mégis leggyakrabban tünetmentes. A divertikulózis ténye általában valamilyen gasztroenterológiai vizsgálat során szokott kiderülni. Amennyiben mégis produkál tüneteket, olyanokat tapasztalhatunk mint véres széklet, hasi fájdalom, székrekedés vagy éppen hasmenés.
Végül a divertikulitisz az az állapot amikor ezek a kidudorodások begyulladnak vagy felszakadnak. Ez az állapot viszont már életveszélyes is lehet, így érdemes komolyan venni. Pusztán a divertikulózis nem akkora baj, ugyanakkor jó ha vigyázunk vele hiszen a divertikulitisz előszobája. A divertikulózis lényegében egy időzített bomba ezért ha esetleg ilyet diagnosztizálnának nálunk, a kezelés halogatása nem túl bölcs döntés.
A divertikulitisz okai
Lehet ugyan értekezni kifejezetten a divertikulitisz okairól, azonban jobb ha visszamegyünk a kezdetekhez. A divertikulitisz, vagyis a gyulladás inkább már csak felteszi a pontot az i-re. Az igazi okok a divertikula, vagyis az aprócska kidudorodások létrejöttében keresendők.
A divertikula kialakulásának okai nem egészen tisztázottak. Mint számos más bélrendszeri megbetegedésnél, itt sem csak egy tényező jöhet szóba.
Rostszegény étrend
Az orvosok szerint leginkább a rostszegény étrend játszik szerepet a kialakulásában. A rostok elengedhetetlen részét képezik az egészséges táplálkozásnak. Egyebek mellett a rostok vizet szívnak magukba ezáltal puhábbá, könnyebben mozgathatóvá teszik a székletet. Emellett ugyanakkor egyfajta szilárdító hatásuk is van, hiszen a híg székletet segítenek szilárdabb állagúvá tenni. A rostszegény étrend következtében könnyen alakulhat ki székrekedés. A folyamatos erőlködés megnöveli a bél falára nehezedő nyomást, ami így a gyengébb helyeken engedni fog és létrejönnek az apró kitüremkedések.
Ülő életmód
Az inaktív, mozgásszegény életmód is nagyban hozzájárulhat a divertikula kialakulásához. Ez sajnos a mai világban sokunkra jellemző. Reggel beülünk az autóba, 8-9 órát ülünk egy irodában, majd megint autó, aztán a nap hátralévő részében a kanapén ülünk. A mozgás segíti a megfelelő bélmozgást és a normál állagú széklet képződését ami által elkerülhető a székrekedés és közvetve a divertikulózis.
A másik hasonló probléma az ülő pózban történő székelés. Egyes kutatások arra engednek következtetni, hogy azoknál a népeknél, kultúráknál ahol még mindig guggolva történik a székletürítés kisebb arányban alakul ki a divertikulózis. Ennek oka, hogy ülő helyzetben a bél bizonyos szakaszai székelés szempontjából nem éppen optimális helyzetbe kerülnek. Korábban ezért inkább nyugati betegségnek gondolták, azonban egy tanulmány szerint a világ más tájain is emelkedik az időskori divertikulózisos esetek száma.
Szülés
A szülés is szerepet játszhat a kialakulásában. A terhesség alatt a nők akár 40%-ánál jeletkezhet székrekedés, ami növeli a divertikulózis kialakulásának esélyeit. Mivel a terhesség alatti divertikulitisz koraszüléshez is vezethet, fontos a rendszeres vizsgálatokon való megjelenés.
Hashajtók
Vannak gyógyszerek amik annak ellenére, hogy rendkívül elterjedtek, legalább annyi betegséget is okoznak mint amit gyógyítanak. Az aszpirin és az ibuprofén hosszantartó rendszeres szedése is elősegítheti a divertikulózis kialakulását.
Egészen eddig a divertikulózis okairól volt szó, hiszen ez jelenti a probléma kulcsát. Maga a divertikulitisz – tehát a divertikulum gyulladása vagy kiszakadása – attól alakul ki ha ezek a kis zsebek eltömődnek széklettel és/vagy elkezdenek benne szaporodni a baktériumok. A divertikulózis ugyan lehet tünetmentes, azonban a gyulladás garantáltan olyasmi amit meg fogunk érezni.
A divertikulitisz tünetei
A tünetek esetén is érdemes a magával a divertikulózis tüneteivel kezdeni, mivel ez előfutára lehet a súlyosabb, fájdalmasabb tüneteknek. A tünetmentes változata az aszimptomatikus divertikulózis, azonban ha tüneteket észelelünk azok a következők lehetnek:
- Gyakori székrekedés
- Megváltozott székelési gyakoriság
- Puffadás
- Ritkán hasmenés
- Kis mennyiségű vér a székletben
A divertikulitisz azaz a gyulladás tünetei már egy fokkal súlyosabbak:
- Általában a has bal oldalán jelentkező erős, állandósult fájdalom
- Láz
- Gyakori vizelési inger
- Fájdalommal járó vizelés
- Rosszullét és hányás
- Véres széklet
A divertikulitisz és a divertikulózis tünetei gyakran hasonlítanak az IBS azaz irritábilis bél szindróma és a gyomorfekély tüneteire ezért könnyű összetéveszteni őket. A diagnózis egyik lényeges feladata megállapítani, hogy egyáltalán valóban divertikulitiszról van-e szó.
Diagnózisa és kezelése
Diagnosztika terén a leggyakoribb metódus a röntgen és a CT. Az ezekkel készített felvételeken sokszor kimutathatók a kitüremkedések. Szintén gyakori vizsgálati módszer a vér és székletminta. Ezekből megállapítható, hogy van-e gyulladás a szervezetben, illetve a széklet tartalmaz-e vért.
Ha ezek nem elegendők, a vizsgálat történhet durvább módszerekkel. Az egyik lehetőség a bélrendszeri megbetegedések esetén gyakorta alkalmazott kolonoszkópia. Itt egy hajlékony csövet juttatnak a vastagbélbe a végbélen keresztül. Ehhez hasonló módszer a szigmoidoszkópia, amely során feljebb a szigma bélig juttatják a kamerával felszerelt csövet.
Lehetőség van még digitális végbélvizsgálatra. A neve ugyan reményt keltően hangozhat, azonban félő, hogy az öröm elhamarkodott. A „digitális” pusztán a latin digitus-ujj szó ragozott alakja. Itt a vizsgálat úgy történik, hogy az orvos az ujjával próbálja a végbél belső felületét kitapogatni.
További diagnosztikai lehetőség még a báriumos vizsgálat és az angiográfia. Mindkét módszer lényege, hogy valamilyen jelző anyagot juttatnak a célterületre amelynek nyomon követésével pontosan beazonosíthatóvá válik a probléma.
A divertikulitisz kezelése többféleképpen történhet. Az orvosok általában valamilyen antibiotikumot írnak fel fájdalomcsillapító (acetaminofén vagy más néven paracetamol) mellett. Szükség lehet azonban műtéti beavatkozásra is ha a tünetek súlyosabbá válnak. A műtét során a bél kidudorodó részét eltávolítják és a bél sima, normál felületét húzzák össze a helyére. Műtét után nem javasolt rögtön normál étrendre visszaállni, hiszen időt kell hagyni a beleknek a gyógyulásra. Ehelyett inkább fokozatosan kell újra szilárdabb ételeket fogyasztani.
Mit és mit ne (t)együnk divertikulitisz ellen?
Rostok
A rostban gazdag étrend a legjobb fegyver a divertikulózis ellen. Nem mindegy azonban, hogy mikor esszük a rostos ételeket. Amennyiben már kialakult a divertikulitisz érdemes rostszegény diétával pihentetnünk az emésztőrendszert. Amikor már kigyógyultunk belőle, akkor viszont szigorúan rá kell állni a napi kb. 25 gramm rost fogyasztására. Mivel a rostszegény táplálkozás az egyik fő kiváltó oka, így ha ezt orvosoljuk nagy lépést tettünk a bélrendszerünk egészséges működése felé. Fontos látnunk, hogy bár a kevés rostfogyasztás okozhat divertikulitiszt, amikor már kialakult akkor ideiglenesen a rostban szegyényebb diétával tudjuk orvosolni. A rostok megtapadhatnak, leragadhatnak a bélfalon ami diverticulitis esetén nem szerencsés. A rostban gazdag diéta inkább mint megelőzés alkalmazandó, a rostszegény étrend pedig mint ideiglenes kezelés.
Ehhez szorosan kapcsolódik a széklet megfelelő állagának fenntartása. Divertikulitisz során különösen fontos odafigyelni a székrekedés elkerülésére, mivel az nagy terhet ró a belekre és súlyosbítja a helyzetet. A széklet állaga a rostok mellett befolyásolható a folyadékbevitellel és a szénhidrátok mennyiségével és minőségével is. A mesterséges édesítőszerek és a cukrok hashajtó hatásúak lehetnek, míg a keményítők keményebbé tehetik a székletet.
Ennek alapján a divertikulitisz esetén követendő étrend amellett hogy folyadékban gazdag, kicsit kevesebb rostot tartalmaz a székrekedés elkerülése végett. Cukrok szempontjából egyénenként változhat mi lehet az ideális, azonban mesterségesen hasmenést előidézni sem érdemes velük mivel az könnyen dehidratációt okozhat. Nem javasolt a sok keményítőt tartalmazó ételek fogyasztása mivel keményíti a székletet.
Érdemes ilyenkor, fehér rizst, tésztát, fehér kenyeret, cukkinit, spenótot, spárgát, halat, tojást és gyümölcsleveket fogyasztani. Az oliva olaj is hasznos lehet, hiszen a székrekedés ellen kiváló orvosság. Ezzel szemben a barna rizs, a quinoa, a bab, a bulgur és a zab kerülendő a divertikulitisz alatt. Ezek mind nagyon egészségesek azonban inkább a divertikulitisz elmúltával érdemes őket az étrendünk részévé tenni.
Mozgás
A mozgást manapság inkább az alakformálás eszközének tartják. Kétségkívül erre is jó azonban az aktív életmód a testünk belsejének megőrzésében is elengedhetetlen szerepet játszik. A mozgás normalizálja a bélmozgást, csökkentve a székrekedés kialakulását és ezáltal véd a divertikulózis ellen is. Bár az öregedést nem lehet megállítani fontos, hogy idős korunkra se hanyagoljuk el a rendszeres testmozgást. Idős korra hajlamosabbá válunk a székrekedésre és közvetetten a divertikulózisra, így a mozgás szerepe felértékelődik.
Gyógynövények
D vitamin: Egyes kutatások szerint összefüggés lehet az alacsony D vitamin szintje és a divertikulitisz kialakulása között. A D vitamin legjobb kulináris forrása a halakban – pl. tonhalban – található zsír mellett a tojás vagy a sajt. Emellett viszont köztudott, hogy a napfény is segíthet a D vitamin megfelelő szintjének kialakításában. Így tehát ha napos időben mozgunk a szabadban, két pofont is adtunk a divertikulitisznak.
Kurkuma: A kurkumát már évszázadok óta használják az indiai és a kínai gyógyászatban. Rengeteg pozitív hatása mellett a benne található kurkumin gyulladáscsökkentő tulajdonságainak köszönhetően segíthet a divertikulitisz ellen. Fogyaszthatjuk frissen, szárítva de akár kapszula formájában is.
Árpa: Az árpa az emberiség egyik elsőként termesztett gabonája. Rendkívül jó a tápértéke hiszen több mint 30 vitamin és ásványi anyag található meg benne. Kiváló béltisztító hatású valamint gyulladáscsökkentő hatása mellett még a székrekedés enyhítésére is jó orvosság. Mindezen tulajdonságai alapján kiváló választás a divertikulitisz kezelése és megelőzése szempontjából.
Majoranna: Szinte nincs olyan konyha ahol ne lenne megtalálható ez a mindennapos fűszer. Az ételek ízesítése mellett azonban más haszna is van. A majoranna nyugtató és gyulladáscsökkentő gyógynövény is, így divertikulitisz ellen is hatásos lehet.
Kamilla: Úgyszintén egy nyugtató gyógynövény amelyet leggyakrabban talán torokgyulladásra szokás fogyasztani. Emellett azonban a belekben lévő gyulladás enyhítésére is kiváló választás, ráadásul bármely nagyobb bolt vagy áruház polcain megtalálható.
Ezen gyógynövények nagy része szerencsére könnyen hozzáférhető és egyáltalán nem elérhetetlen áron kapható. Fontos azonban, hogy ha a fent említett tüneteket tapasztaljuk magunkon, pláne olyat mint véres széklet, forduljunk orvoshoz.
Források:
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5958629/
