Divertikulitisz – Egy egyre gyakoribb modern betegség

Divertikulum, divertikulózis, divertikulitisz. Ijesztően hangozhatnak egy orvos szájából vagy leleten olvasva, viszont szerencsére nem mindegyik annyira súlyos mint első hallásra tűnhet. Tulajdonképpen ugyanarra a problémára utalnak, mégis van pár lényeges különbség amit rögtön az elején érdemes tisztázni.

Divertikulumnak (többesszám: diverticula) a vastagbél falán lévő zseb vagy zsák alakú kitüremkedéseket nevezik. Méretüket tekintve ezek elérhetik a 3 cm-t is. A jelenség leginkább ahhoz hasonlítható mint ha felfújnánk egy bicikligumit aminek nem mindenhol ugyanolyan erősségű az anyaga. Ahol gyengébb a gumi, a légnyomás apró kis kidudorodásokat hozna létre.

Ezen kitüremkedések jelenléte a divertikulózis. A divertkulózis bár önmagában véve nem szerencsés állapot, mégis leggyakrabban tünetmentes. A divertikulózis ténye általában valamilyen gasztroenterológiai vizsgálat során szokott kiderülni. Amennyiben mégis produkál tüneteket, olyanokat tapasztalhatunk mint véres széklet, hasi fájdalom, székrekedés vagy éppen hasmenés.

A divertikulitisz az az állapot, amikor ezek a kidudorodások begyulladnak. Ez az állapot már sokkal súlyosabb, akár életveszélyes következménnyel is járhat, így érdemes komolyan venni. Pusztán a divertikulózis nem akkora baj, ugyanakkor jó, ha vigyázunk vele, hiszen a divertikulitisz előszobája lehet.

A divertikulózis okai

Lehet ugyan értekezni kifejezetten a divertikulitisz okairól, azonban jobb, ha visszamegyünk a kezdetekhez. Az igazi okok a divertikulumok, vagyis az aprócska kidudorodások létrejöttében keresendők. Kialakulásuk pontos okai nem egészen tisztázottak, mint számos más bélrendszeri megbetegedésnél, itt sem csak egy tényező jöhet szóba.

Rostszegény étrend

Az orvosok szerint leginkább a rostszegény étrend játszik szerepet a kialakulásában. A rostok elengedhetetlen részét képezik az egészséges táplálkozásnak. Egyebek mellett a rostok vizet szívnak magukba ezáltal puhábbá, könnyebben mozgathatóvá teszik a székletet. Emellett ugyanakkor egyfajta szilárdító hatásuk is van, hiszen a híg székletet segítenek szilárdabb állagúvá tenni. A rostszegény étrend következtében könnyen alakulhat ki székrekedés. A folyamatos erőlködés megnöveli a bél falára nehezedő nyomást, ami így a gyengébb helyeken engedni fog és létrejönnek az apró kitüremkedések.

Ülő életmód

Az inaktív, mozgásszegény életmód is nagyban hozzájárulhat a divertikula kialakulásához. Ez sajnos a mai világban sokunkra jellemző. Reggel beülünk az autóba, 8-9 órát ülünk egy irodában, majd megint autó, aztán a nap hátralévő részében a kanapén ülünk. A mozgás segíti a megfelelő bélmozgást és a normál állagú széklet képződését ami által elkerülhető a székrekedés és közvetve a divertikulózis.

A másik hasonló probléma az ülő pózban történő székelés. Egyes kutatások arra engednek következtetni, hogy azoknál a népeknél, kultúráknál ahol még mindig guggolva történik a székletürítés kisebb arányban alakul ki a divertikulózis. Ennek oka, hogy ülő helyzetben a bél bizonyos szakaszai székelés szempontjából nem éppen optimális helyzetbe kerülnek. Korábban ezért inkább nyugati betegségnek gondolták, azonban egy tanulmány szerint a világ más tájain is emelkedik az időskori divertikulózisos esetek száma.

Terhesség, szülés

A terhesség és a szülés is szerepet játszhat a kialakulásában. A terhesség alatt a nők akár 40%-ánál jeletkezhet székrekedés, ami növeli a divertikulózis kialakulásának esélyeit. 

Genetikai faktorok

Vannak bizonyos örökletes tényezők, melyek hozzájárulhatnak a divertikulumok kialakulásához. Gyakran előfordul a betegség családi halmozódása is. Egészen eddig a divertikulózis okairól volt szó, hiszen ez jelenti a probléma kulcsát. Maga a divertikulitisz – tehát a divertikulum gyulladása – akkor alakul ki, ha ezek a kis zsebek eltömődnek széklettel és/vagy elkezdenek benne szaporodni a baktériumok. A divertikulózis lehet tünetmentes, azonban a kialakult divertikulitisz már sajnos szinte minden esetben komolyabb tünetekkel jár.

A divertikulitisz legjelllemzőbb tünetei

• Általában a has bal oldalán jelentkező erős, állandósult fájdalom
• Haspuffadás
• Hidegrázás, hőemelkedés, láz
• Hányinger, émelygés, hányás
• Véres széklet
• Elesettség, rossz közérzet, étvágytalanság

A divertikulitisz tünetei nem specifikusak, így nagyon fontos a diagnosztikai eljárás során az egyéb hasi kórképektől való elkülönítés.

Diagnózisa és kezelése

A diagnózis a fizikális vizsgálat, a laborvizsgálat (vérvétel, székletvizsgálat) és a képalkotó vizsgálatok (röntgen, ultrahang, CT/MR) alapján állítható fel. Bizonyos esetekben szükség lehet további speciális gasztroenterológiai vizsgálatok elvégzésére is (pl. vastagbéltükrözés – kolonoszkópia) A divertikulitisz kezelése általában komplex módon történik. A gyógyszeres kezelésnek része kombinált antibiotikum terápia, fájdalom-és görcsoldó kezelés és a megfelelő folyadékpótlás. Súlyosabb esetekben szükség lehet műtéti beavatkozásra is.

Mit (t)együnk divertikulózis ellen?

Rostok

A rostban gazdag étrend az egyik legjobb fegyver a divertikulózis ellen. Dietetikussal érdemes konzultálni és egy hosszútávon tartható diétát megtervezni. Mivel a rostszegény táplálkozás az egyik fő kiváltó oka a divertikulózisnak, így ha ezt orvosoljuk, nagy lépést tettünk a bélrendszerünk
egészséges működése felé. Ehhez szorosan kapcsolódik a széklet megfelelő állagának fenntartása. A széklet állaga a rostok mellett befolyásolható a folyadékbevitellel és a szénhidrátok mennyiségével és minőségével is. A mesterséges édesítőszerek és a cukrok hashajtó hatásúak lehetnek, míg a keményítők keményebbé tehetik a székletet.

Testmozgás, sport

A testmozgást manapság inkább az alakformálás eszközének tartják, de jótékony hatása ennél jóval sokrétűbb. A mozgás többek között normalizálja a bélmozgást, csökkentve a székrekedés kialakulását és ezáltal véd a divertikulózis ellen is.

Vitaminok, gyógynövények, melyek hasznosak lehetnek divertikulózis esetén:

D vitamin: A D vitamin legjobb kulináris forrása a halakban – pl. tonhalban – található zsír mellett a tojás vagy a sajt. Emellett viszont köztudott, hogy a napfény is segíthet a D vitamin megfelelő szintjének kialakításában.

Kurkuma: A benne található kurkumin gyulladáscsökkentő tulajdonságainak köszönhetően hasznos lehet az egészséges emésztőrendszer fenntartásában. Fogyaszthatjuk frissen, szárítva de akár kapszula formájában is.

Árpa: Rendkívül jó a tápértéke, hiszen több mint 30 vitamin és ásványi anyag található meg benne. Kiváló béltisztító hatású, valamint gyulladáscsökkentő hatása mellett még a székrekedés enyhítésére is jó lehet.

Majoranna: Szinte nincs olyan konyha ahol ne lenne megtalálható ez a mindennapos fűszer. Az ételek ízesítése mellett azonban más haszna is van. A majoranna nyugtató és gyulladáscsökkentő gyógynövény is, így divertikulitisz ellen is hatásos lehet.

Kamilla: Gyulladáscsökkentőként kedvező hatású lehet az emésztőrendszerre is, ráadásul
bármely nagyobb bolt vagy áruház polcain megtalálható.

Ezen gyógynövények nagy része szerencsére könnyen hozzáférhető és egyáltalán nem elérhetetlen áron kapható. De nagyon fontos, hogy a divertikulózist komolyan kell venni és gyulladásra utaló panaszok esetén mihamarabb orvoshoz kell fordulni, hogy a súlyos szövődményeket időben megelőzhessük.

Források:

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5958629/

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC2967327/

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5832336/