Igazi édesgyökér kivonat – Glycirrhiza glabra

Az édesgyökér (Glycirrhiza glabra) egy Nyugat-Ázsia, Dél-Európa és Észak-Afrika területén őshonos, pillangósvirágúak családjába tartozó növény. Íze – ahogyan nevéből is kitalálható – édes, melynek okán előszeretettel alkalmazzák ízesítőanyagként, például a medvecukorban. Ízét a benne található glicirrhizin nevű anyagnak köszönheti, mely sokkal édesebb a cukornál. Felhasználását tekintve az édesgyökerrel találkozhatunk sörök és egyéb italok összetevőjeként és ízesítőjeként, valamint dohánytermékek részeként is. Utóbbinál a dohánylevelek kiszáradása ellen alkalmazzák.

Gyógyhatásai

Az édesgyökér igazi értékét azonban mégsem az íze, hanem a gyógyhatásai adják. Ezeket leginkább az imént említett glicirrhizinnek köszönheti. Az ókori görögök és a többi korabeli civilizáció is ismerte és használta az édesgyökeret, különböző megbetegedések kezelésére. Bár nem egészen betegség, de Hippokratész például a szomjúság ellen ajánlotta, ahogyan Nagy Sándor is ezt a növényt osztogatta katonáinak, hogy hidratáltak maradjanak.

Betegségek közül leginkább légúti panaszokra, köhögésre, torokgyulladásra használták, ugyanis jó gyulladáscsökkentő. Az ókorban a máj, a vesék a tüdő és az emésztőrendszeri panaszok kezelésére használták még, melyekre ma is ugyanúgy hasznos. Enyhíti az emésztési problémák tüneteit mint a reflux, gyomorégés, de segít a gyomorfekélyek ellen is. Bőrproblémák kezelésében is jól jöhet, hiszen antibakteriális hatásával gyorsíthatja a bőr gyógyulását. Kezelhető vele az ekcéma és az akné is.

Nagy előnye, hogy kiváló, ráadásul természetes antidepresszáns ugyanis szabályozza a szervezet kortizol szintjét, ami egy stresszhormon. A stressz csökkentésével pedig óriási szolgálatot tesz a test egésze számára, még ha ez elsőre nem is annyira nyilvánvaló. Csökkenti emellett a koleszterinszintet, további védelmet biztosítva ezzel a szív- és érrendszer számára.

A rák növekedésére is gátlólag hat, egyes kutatások szerint hatásos a prosztata-, bőr– és a mellrák elleni küzdelemben.

A méregtelenítés során szintén hasznos, ugyanis segít a bélrendszert megtisztítani a lerakódott méreganyagoktól. Az édesgyökér ezen felül még a fogszuvasodás, afták és a fogínygyulladás ellen is védelmet nyújt, ugyanis megöli a fogakra káros baktériumokat.

Mit mond a tudomány?

Skót kutatók felfedezték, hogy az egyik módja ahogyan az édesgyökér gátolja a fogszuvasodást, az a Streptococcus mutans baktériumra gyakorolt hatása. Normál esetben ez a baktérium egy védőréteget képez maga körül, és ezen a rétegen belül rombolja a fogat. Az édesgyökér viszont ennek a védőrétegnek a létrejöttét gátolja, így védelem hiányában a baktérium is el fog pusztulni.

Felhasználása

Az édesgyökér leginkább légúti megbetegedések, torokgyulladás, nátha, megfázás, aszthma, köhögés ellen használható. Ezek mellett ugyanakkor bőrproblémák, ekcéma és akné kezelésében is segítséget nyújt, ugyanis antibakteriális hatású. Ennek köszönhetően a bőrön kívül a fogak és a fogíny egészségének védelméről is gondoskodik, megakadályozva a fogak romlását. Segít bakteriális és vírusos fertőzések, de még lábgomba és korpa ellen is. Mivel szabályozza a kortizol szintet, így a stressz csökkentésében is rendkívül hasznos gyógynövény. Ezen kívül segíti a szervezet méregtelenítését, és enyhít egyes emésztőrendszeri panaszokat is, mint például a gyomorfekélyek vagy gyomorégés.

Édesgyökér tea készítése:

Tegyünk fel melegedni kb. 3 dl vizet, majd tegyünk bele szeletelt édesgyökeret. Egy egész de akár másfél gyökér is megfelelő mennyiség. Főzzük egy kis ideig, majd vegyük ki az édesgyökér szeletekek. Langyosan vagy hidegen, ízlés szerint fogyasztható. Érdemes a teát ízesíteni valamivel, például mézzel. Érdemes észben tartani, hogy van egy enyhe hashajtó hatása, de a vízhajtást is elősegíti. Ha valamilyen betegségre isszuk, például megfázás, úgy a napi 3 csésze az ajánlott mennyiség.

Fontos! Terhesség alatt kerülendő a fogyasztása, valamint magas vérnyomásban szenvedőknek sem érdemes túl nagy mennyiséget inni belőle.

Hivatkozások

https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/32226725/

https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/24104352/

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC7125382/

https://pubs.rsc.org/en/content/articlepdf/2015/cc/c5cc01816a