Nincsenek termékek a kosárban.
Publikálva 2022.07.11. napján
Ami számunkra a hétköznapokban csupán hasfájás, az valójában egy sor többé-kevésbé komoly megbetegedést jelenthet. Pánikra ugyan nincs ok – már csak azért sem hiszen a stressz is egy lényeges kiváltó oka ezen betegségeknek – ugyanakkor fontos az elővigyázatosság. A legtöbb ilyesfajta betegség kezelhető illetve a belőlük fakadó esetleges súlyosabb problémák megelőzhetők, ehhez azonban elengedhetetlen, hogy időben felismerve megfelelő terápia alkalmazásával kezelve legyenek.
Szintén kiemelendő a megelőzés fontossága, mely nagyrészt az egészséges táplálkozás és életmód függvénye. De mik a leggyakoribb emésztőrendszeri betegségek? A teljesség igénye nélkül összegyűjtöttük a legvalószínűbb okokat ami a hasfájás és társai mögött állhatnak.
Betegség
A máj bajainak kezelése leginkább a károsító tényezők elhagyásával, pl. absztinenciával vagy fogyással, diétával történik. Extrém esetekben transzplantációra is sor kerülhet.
Megelőzés
Legyen szó bármelyikről a fentebb említett betegségek közül, a megelőzés mindenféleképpen a jobbik megoldás. Az IBS szimplán „csak” megkeseríti a beteg életét, de a rák már követelheti is azt. A kezelések sokszínűségével ellentétben a megelőzés vagy legalább a kialakulás kockázatának mérséklése szinte mindegyiknél rendkívül hasonló. Értelemszerűen nincs garancia, hogy nem fog kialakulni pl. egy Crohn betegség, hiszen lehet pusztán genetikai eredetű, azonban abban a részben amiben mi magunk vagyunk felelősek igenis sokat tud segíteni a megelőzés.
Ez leginkább a rostban gazdag, zsírszegény táplálkozásban keresendő. A sok zöldség és gyümölcs a benne található rostoknak köszönhetően segít a széklet állagának normalizálásában, szabályosabb, könnyebb bélmozgást téve lehetővé amelynél nem kell annyit erőlködni (lásd divertikulózis). A rostok emellett a máj védelméért is igen sokat tesznek, hiszen csökkentik a koleszterinszintet, védve ezzel a májat az elzsírosodástól.
Szintén fontos szempont a bélflóra egyensúlya mely az immunrendszer működésére is nagy hatást gyakorol. A probiotikumok hozzájárulnak a mikrobiom optimális egyensúlyának kialakításához és fenntartásához, míg az antibiotikumok – amik sok fenti betegség esetén alkalmazott szerek – károsítják azt. A probiotikumok több olykor jelentéktelennek tűnő módon és hozzájárulnak a szervezet egészségének megóvásához, pl. vitamin termeléssel és az emésztés segítésével.
Fontos ezek mellett még az egészséges psziché is, hiszen pl. az IBS valószínűsíthetően lelki hátterű betegség. A stressz például csökkenthető megfelelő mennyiségű alvással valamint testmozgással. Utóbbival két legyet ütünk egy csapásra, hiszen a fogyást és az egészséges testműködést is segíti.
Forrás:
https://www.rcpjournals.org/content/clinmedicine/21/1/44
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC2153876/pdf/canfamphys00235-0104.pdf
https://www.med.unc.edu/ibs/wp-content/uploads/sites/450/2017/10/What-Is-Functional-GI.pdf