Nincsenek termékek a kosárban.
Publikálva 2022.04.18. napján
Tartalom
A székrekedéshez hasonlóan a hasmenés a másik gyakori nyavalya ha emésztőrendszeri megbetegedésekről van szó. Nem olyan fájdalmas mint a székrekedés ellenben igen kellemetlen tud lenni ha rosszkor jön ránk rossz helyen. Közös vonása a székrekedéssel, hogy ez is többféleképpen kezelhető.
A hasmenésnek is vannak különböző fajtái az alapján, hogy milyen hosszan tart.
Az akut hasmenés 0-14 napon át tart és többnyire valamilyen vírusos fertőzés okozza. A perzisztens hasmenésről akkor beszélünk ha két héttől egy hónapon át tarthat és úgyszintén valamilyen fertőzés, esetleg parazita áll a hátterében. Végül amennyiben a híg széklet egy hónap elmúltával sem akar megszűnni úgy krónikus hasmenésről beszélhetünk. Ha például egy napig tart csak úgy nincs ok az aggodalomra, előfordulhat, hogy pusztán valami olyat ettünk ami kicsit meghajt, vagy éppen a szervezet így próbál megszabadulni valamilyen kórokozótól. Ilyen esetben nem fontos különösebben nagy étrend változtatásra vagy kezelésre elszánni magunkat, elég ha egyszerűen kiheverjük és figyelünk, hogy mit eszünk és gondoskodunk a folyadékpótlásról a kiszáradás elkerülése miatt. Ez utóbbi egyébként a hasmenés legveszélyesebb tünete, hiszen ilyenkor a test rengeteg folyadékot és elektrolitot veszít, amit feltétlenül pótolni szükséges. A kiszáradás súlyos esetben akár életveszélyes is lehet.
Ha a hasmenéses tünetek hosszabb időn át állnak fenn, már tenni kell ellene valamit. A folyadékveszteség még csak-csak pótolható – bár kétségkívül kényelmetlen – de az alultápláltság már nehezebben kezelhető. Hasmenésnél ugyanis a tápanyagok felszívódása sem az igazi aminek hosszabb távon biztosan meglesz a hátulütője. Amennyiben a hasmenéses időszak alatt olyan véres széklet, magas láz, hasi fájdalom, gyomor bántalom jelentkezik, vagy további panaszok merülnek fel, feltétlenül orvoshoz kell fordulni, hiszen súlyosabb okok is állhatnak a háttérben melyek kezelését nem érdemes tovább halasztani.
A híg székletnek akár csak a túlzottan keménynek is több oka lehet. Okozhatja valamilyen vírusos vagy bakteriális fertőzés; pl. gyerekek esetén a rotavírus vagy más vírusok a leggyakoribb okok. A mesterséges szénhidrátok ozmotikus hatásuknak köszönhetően szintén hasmenést okozhatnak, így ha fogyasztottunk valami édességet akkor feltehetően az lesz a bűnös, kiemelve ugyanakkor, hogy természetesen az ilyen hasmenés nem fog sokáig elhúzódni. Állhat a háttérben még valamilyen más betegség, pl. IBS azaz irritábilis bél szindróma, divertikulitisz vagy Crohn betegség amelyek gyulladásos megbetegedések.
A kezelése többnyire diéta segítségével történik. Bár elhúzódó hasmenés esetén mindenképpen érdemes kivizsgáltatni a háttérben álló okokat, hiszen komolyabbról is lehet szó mint pusztán egy hosszantartó hasmenéses időszak, az étrendbeli változtatások viszonylag hatásosak tudnak lenni ha kezelésről van szó. A mindenki által ismert háztartási keksz és főtt krumpli jó megoldás lehet egy-két napig, azonban hosszabb távon mégsem lehet pusztán ezeken élni.
A tartós megoldás érdekében ajánlott az étrendet probiotikumokkal is támogatni. Ezek a mikroorganizmusok a belekben egyébként is élő baktériumokat pótolják ki. A bél flórája azaz a bélbaktériumok fontos szerepet játszanak az egészség megőrzésében, hiszen amellett, hogy vitaminokat és enzimeket termelnek amellyel segítik a táplálék emésztését még az immunrendszer működtetésében is aktív szerepet vállalnak.
A bélflóra azonban érzékeny és például egy-egy antibiotikum kúra általában igencsak meg tudja bolygatni az ottani élővilágot. Ha a baktériumok egyensúlya felborul, az számos emésztőrendszeri problémát és panaszt fog okozni amelyek között a hasmenés is előkelő helyen szerepel.
Bár a probiotikum nem helyettesíti az ilyenkor alkalmazandó enyhébb, kíméletesebb étrendet mindazonáltal nagy segítség lehet a hasmenéses panaszok leküzdésében nem beszélve az esetleges fertőzés elleni harcról hiszen ne felejtsük el, hogy a probiotikumok többek között az által is hozzájárulnak az immunrendszer működéséhez, hogy gátolják a káros baktériumok és kórokozók elszaporodását.
Számos mintegy 400 baktériumtörzs él a belekben és minden törzsnek mások a hatásai így van miből válogatni. Érdemes azonban utánajárni, hogy a probiotikus készítmény amit szedni kívánunk pontosan milyen törzseket is tartalmaz és azok hogyan hatnak a szervezetre. Ebben leginkább orvos vagy gasztroenterológus fog tudni segíteni. A probiotikumokkal kapcsolatban jó hír, hogy nem igazán lehet velük mellé lőni, nagy valószínűséggel ártani egyáltalán nem fognak.
Egy 2019-ben megjelent tanulmány a Lactobacillus rhamnosus baktérium hasmenésre gyakorolt hatásával foglalkozott és az eredmények alapján ez a törzs hatékonynak bizonyult a tünetek kezelésben. A magasabb dózisban adagolt probiotikum esetén csökkent a széklet ürítések száma. A vizsgálatok alapján ez a törzs különösen a rotavírus okozta hasmenéssel küzdők kezelésében bizonyult hatásosnak.
Szintén vizsgálták egy másik faj a Lactobacillus reuteri hatását hasmenés esetén. A kísérletben gyerekeken tesztelték ezt a törzset és úgy találták, hogy azon gyerekeknél akiknek ezt a baktériumot juttatták a szervezetbe, jelentős csökkenést mutattak a hasmenéses tünetek mind számban mind súlyosságban. Egy másik tanulmány, mely ugyanezt a törzset vizsgálta arra jutott, hogy egyes L. reuteri- vel kezelt pácienseknél már 33-48 óra után tapasztalható volt a javulás.
A hasmenés ellen szintén jó megoldás lehet a Saccharomyces boulardii törzs is. Ez kicsit talán különlegesnek is számít hiszen ez nem baktérium hanem egy élesztőgomba melyet 1923-ban fedezett fel Henri Boulard akiről a nevét is kapta. Boulard észrevette, hogy a Dél-Kelet Ázsiai emberek a mangó és a licsi héját rágják a kolera tüneteinek enyhítésére és ezekből sikerült izolálnia a gombát. Egy 2006-os tanulmány ennek a törzsnek a hatékonyságát vizsgálta, szintén gyerekeken. Azoknál akiket a gombával kezeltek 3.6 míg a kezeletlen csoportnál 4.8 napig tartott a hasmenés. A S. boulardii-val kezelt betegeknél 50%-al csökkent a hasmenéses esetek száma a kezelést követő két hónapban valamint a székletürítés gyakorisága is csökkent.
A S. boulardii-val kapcsolatban egy másik tanulmány is hasonló következtetésekre jutott, kiemelve, hogy azon gyerekeknél akik az akut hasmenés megjelenését követő 48 órán belül megkapták a gombával történő kezelést jobb eredmények mutatkoztak mint azoknál akik később kapták meg. A tanulmány szerzői úgy vélik, hogy a S. boulardii hatékonysága nagyban függ a korai kezeléstől, tehát minél előbb annál hatásosabb.
A probiotikumok nagy előnye a gyógyszerekkel szemben, hogy többnyire nincsenek mellékhatásaik. A HIV fertőzöttek illetve az immunoszupresszív (pl. kemoterápia) kezelésben részt vevők esetében érdemes lehet velük elővigyázatosabban bánni és a használat előtt orvos véleményét kikérni, de egyéb esetekben a probiotikumok használata viszonylag biztonságos.
Antibiotikumok szedése esetén szinte garantált a hasmenés, így jó melléjük oda van készítve a probiotikum is. A hosszabb lefolyású hasmenés kezelésében kiváló megoldást jelenthetnek ugyan, viszont amennyiben például krónikus hasmenésről van szó úgy érdemesebb a háttérben álló okokat is kivizsgálni és nem beérni pusztán a tünetek kezelésével.
Források:
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC6737314/
https://www.nature.com/articles/nrgastro.2014.49
https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0021755715000637
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4125647/
