Nincsenek termékek a kosárban.
Publikálva 2022.05.24. napján
Tartalom
A nyelőcső (esophagus) a mellkasban elhelyezkedő nyálkahártyával bélelt, csőszerű, üreges szerv, mely összeköti a garatot és a gyomrot. Rosszindulatú daganatos megbetegedése (nyelőcsőrák) leggyakrabban a szerv nyálkahártyájából indul ki. A szövettani kép alapján két fő típusa különíthető el: a laphámból kiinduló laphámsejtes rák; illetve a mirigyekből kiinduló úgynevezett adenokarcinóma.
Noha a nyelőcsőrák az – összes daganatos betegséget tekintve – viszonylag ritka, sajnos az elmúlt években mégis növekedett az előfordulási gyakorisága. A WHO adatai szerint 2020-ban több, mint 600 000 új esetet diagnosztizáltak világszerte. Hazai adatok alapján Magyarországon 2018-ban összesen 825 rosszindulatú nyelőcsődaganatot diagnosztizáltak, 669 férfinél és 156 nőnél. Ezekből az adatokból is látszik, hogy a betegség a férfiakat lényegesen nagyobb arányban érinti. Előfordulása leginkább 50 és 70 éves kor között jellemző. A nyelőcső bármelyik szakaszát érintheti, de leggyakoribb az alsó harmad területén.
A rosszindulatú nyelőcsődaganat kialakulásában szerepet játszanak genetikai tényezők és környezeti faktorok is. Az esetek zömében megfigyelhető a nyelőcső túlzott fizikai, kémiai irritációja.
Milyen rizikófaktorai lehetnek a rosszindulatú nyelőcsődaganat kialakulásának?
A nyelőcsőrák egy igen alattomos betegség, hiszen hosszú ideg nem mutat jellegzetes tüneteket. Ebből következik, hogy a betegek sokszor csak későn kerülnek orvoshoz, amikor – az esetek jelentős részében – már előrehaladott állapotban van a betegség.
Milyen tünetek fordulhatnak elő nyelőcsőrák esetén?
A nyelőcsőrák diagnózisa sokszor már csak előrehaladott esetben történik meg. A daganat hamar ad áttéteket, átterjed a környező szövetekre, illetve terjedhet a véráram és nyirokrendszer útján távoli szervekre (pl. máj, tüdő, csontok).
Milyen vizsgálatokra számíthat a beteg?
A kivizsgálást általában belgyógyász, gasztroenterológus kezdi meg, majd a kezelést és gondozást onkológus folytatja. Amennyiben lehetőség van műtéti megoldásra, a komplex kezelést végző csapat tagja a sebész is.
Komplex onkológiai kezelési lehetőségek vannak, melyek magukba foglalják a sebészi-, gyógyszeres (kemo-), és sugárterápiát. Az, hogy melyik betegnél milyen kezelés jöhet szóba egy több szakorvosból (onkológus, sebész, patológus) álló onkológiai bizottság (onko-team) javasolja meg a pontos szövettani típus, a daganat stádiuma és a beteg általános állapota, társbetegségei alapján.
A nyelőcsőrák egy igen agresszív daganattípus, mely sokszor csak későn kerül felismerésre, ami jelentősen rontja a túlélési esélyeket. A rosszindulatú nyelőcsődaganat átlagos ötéves túlélési esélye 20% körül van – minél korábbi stádiumban kerül felismerésre a daganat, annál jobbak a túlélési esélyek.
Érdemes tehát az életmóddal befolyásolható rizikófaktorokat minimálisra csökkenteni és gyanús tüneteket esetén mihamarabb megkezdeni a célirányos kivizsgálást.
Források:
https://www.webbeteg.hu/cikkek/daganat/259/a-nyelocsodaganat https://gco.iarc.fr/today/online-analysis-table?v=2020&mode=cancer&mode_population=continents&population=900&populations=900&key=asr&sex=0&cancer=39&type=0&statistic=5 https://onkol.hu/nemzeti-rakregiszter/ http://daganatok.hu/nyelocsorak/ https://www.cancer.gov/pediatric-adult-rare-tumor/rare-tumors/rare-digestive-system-tumors/esophageal https://www.cancer.org/cancer/esophagus-cancer/detection-diagnosis-staging/survival-rates.html