Hányás, hányinger okai

A hányinger és a hányás nagyon sok betegség kellemetlen velejárója lehet és szinte mindenki találkozik vele élete során.

A hányás alapvetően egy védekezési mechanizmus, mely során a gyomor tartalma a garaton keresztül, a szájon át távozik. A szervezet így szabadul meg a nem megfelelő minőségű, mennyiségű tápláléktól, méreganyagoktól, illetve kórokozóktól. Fontos azonban tudni, hogy hányinger és hányás nemcsak a tápcsatorna betegségeiben fordulhat elő, hanem számos egyéb betegség (pl. idegrendszeri betegség, anyagcserebetegség, fül-orr-gégészeti probléma) tünete is lehet.

Leggyakrabban hányinger előzi meg a hányást, de előfordulhat hányinger hányás nélkül, illetve ritkán hányás hányinger nélkül is.

A hányinger és a hányás kialakulásában az emésztőrendszer és az idegrendszer közötti összetett kommunikáció játszik szerepet. A hányinger és hányás kialakulásának mechanizmusait vizsgáló tudományos áttekintés szerint a folyamatot többek között fertőzések, méreganyagok, gyógyszerek és idegrendszeri ingerek is kiválthatják. (1)

Milyen állapotokban, betegségekben fordulhat elő hányinger, hányás?

A hányinger, hányás számtalan betegség kellemetlen velejárója lehet. Leggyakrabban a gyomor-bélrendszer betegségei esetén találkozhatunk vele, de sok egyéb kórállapot kísérője is lehet.

• Gyomornyálkahártyagyulladás (’gasztritisz’), gyomorrontás, gyomorfertőzés, refluxbetegség, gyomorfekély, nyombélfekély.
• Vakbélgyulladás, hashártyagyulladás, akut hasi kórképek.
• Epekő, epehólyaggyulladás, hasnyálmirigygyulladás, májgyulladás, májzsugor (májcirrózis).
• Emésztőszervek rosszindulatú daganatai – pl.: gyomordaganat, nyelőcsődaganat.
• Ételintoleranciák, ételallergiák.
• Mérgezések – pl.: alkohol, nikotin, szén-monoxid.
• Gyógyszermellékhatás – pl.: kemoterápiás készítmények, nonszteroid gyulladáscsökkentők (NSAID-ok), antibiotikumok.
• Központi idegrendszer betegségei – pl.: agyrázkódás, migrén, stroke, agyvérzés, központi idegrendszeri daganat.
• Fül-orr gégészeti okok – pl.: belső fül különböző gyulladásai, utazási betegség.
• Hormonális hatások – pl.: várandósság (a terhesség elején kb. 50-90%-ban jelentkezik hányinger és 25-55%-ban hányás).
• Anyagcsere betegségek – pl.: cukorbetegség.
• Extrém stresszhelyzet, pszichés hatás, bulimia.
• Szív-érrendszeri okok – pl.: akut miokardiális infarktus, kiugró magas vérnyomás.
• Szemészeti ok – pl.: zöldhályog esetén glaukómás roham.

Hogyan kezelhető a hányinger, hányás?

A rövid ideig tartó hányinger, hányás az esetek többségében nem igényel speciális terápiát – amennyiben a beteg biztosítani tudja a megfelelő mennyiségű folyadékbevitelt. Fontos tudni, hogy gyerekek és idősek sokkal érzékenyebbek a kiszáradásra, így az ő esetükben mindig körültekintőbbnek kell lenni.

Elhúzódó, visszatérő hányinger, hányás esetén mindig alaposabb orvosi kivizsgálás szükséges.

Hogyan csillapítható a hányinger?

• Hideg friss levegőn mély be-és kilégzések.
• Hideg víz, esetleg natúr tea fogyasztása apró kortyokban.
• Érdemes kerülni az erős illatokat, szagokat, mert ezek fokozhatják a rosszullétet.
• Utazási betegség esetén kerülni kell a mozgó járműben az olvasást, igyekezni kell egy pontra fókuszálni és a lehető legkevesebbet mozgatni a fejet.
• Gyömbér fogyasztása: A gyömbér az egyik legtöbbet vizsgált természetes hányingercsillapító. Különösen várandóssági hányinger esetén hozzájárulhat a tünetek enyhítéséhez.
  Fogyasztható például teaként vagy ételek összetevőjeként, de hatékonysága a hányinger kiváltó okától is függ.
• Borsmenta – akár illóolajként „külsőleg” használva, akár „belsőleg” teaként fogyasztva.
• Könnyű ételeket érdemes fogyasztani, egyszerre mindig csak kis mennyiségben. Előfordulhat, hogy maga az éhség váltja ki a hányingert, így pár falat keksz vagy pirítós fogyasztása is segíthet.
• Gyógyszeres hányingercsillapítás: patikában kaphatók (akár vény nélkül is) hányingercsillapító gyógyszerek (tabletta, granulátum és kúp formában is). Ezek hatásosak lehetnek, de szedésük előtt érdemes egyeztetni a háziorvossal – különösen rendszeresen szedett gyógyszerek és krónikus társbetegségek megléte esetén. Hosszútávon hányingercsillapító gyógyszer szedése – egy-egy ritka esettől eltekintve – nem ajánlott.

Mit tehetünk hányás esetén?

• Hányás esetén a legfontosabb a folyadékpótlás biztosítása. A hányással a szervezet nemcsak vizet, hanem fontos ásványi sókat is veszíthet.
• Hányás után, amint szűnik a rosszullét érdemes néhány kanál hideg vizet, natúr teát fogyasztani és ha a hányás nem ismétlődik, akkor fokozatosan növelni a bevitt folyadék mennyiségét.
• Előnyösek a vény nélkül kapható különböző orális rehidrációs oldatok (’ORS’), amik egyfajta szájon át alkalmazható infúziós oldatnak felelnek meg, segítenek pótolni az ionokat, elektrolitokat. Egy átfogó tudományos áttekintés a szájon át történő folyadékpótlás hatékonyságát vizsgálva megállapította, hogy enyhe és közepes fokú, gyomor-bélhurut okozta kiszáradás esetén ez a módszer gyermekeknél általában hatékony elsőként választandó kezelés lehet.
• Hányás esetén szilárd ételt csak akkor érdemes fogyasztani, ha már elmúlt a rosszullét. Érdemes kíméletes, könnyű ételt választani (pl.: pirítós, natúr krumpli, ropi, üres tészta). Szigorú diéta tartása nem szükséges, ahogy szűnik a hányinger, nem ismétlődik a hányás, lehet fokozatosan visszaállni a megszokott étrendre. Érdemes azonban átmenetileg kerülni az irritáló, zsíros, túlzottan csípős, fűszeres ételek fogyasztását.
• Amennyiben hányás esetén nem sikerül folyadékot bevinni (és bent tartani), akkor kórházi kezelés, infúziós terápia, intravénásan adott hányáscsillapítók adására lehet szükség.

Mikor kell mindenképpen orvoshoz fordulni?

A hányinger lehet a szervezetnek egy teljesen ártalmatlan reakciója, de akár komolyabb betegséget is jelezhet. Elhúzódó hányinger, hányás esetén mindenképpen orvosi kivizsgálás javasolt, melynek elindításában a háziorvos tud segíteni.

Milyen esetekben kell azonnali orvosi segítséget kérni?

• Véres hányás esetén, „kávézacc-szerű” hányás esetén.
• Amennyiben a hányás szokatlanul bűzös, széklethez hasonló színe van.
• Ha a hányást neurológiai tünet (pl. tarkókötöttség, bénulás, tudatzavar) kíséri.
• Ha a hányást erős mellkasi fájdalom kíséri.
• Ha a hányás nagyon magas lázzal jár.
• Ha a hányás mellé erős, nem szűnő hasi fájdalom társul.
• Ha több, mint 24 órán át nem sikerül az elfogyasztott folyadékot bent tartani a szervezetben.
• Ha kiszáradás (’dehidráció’) tünetei jelentkeznek: csökkent mennyiségű, sötétebb vizelet; szédelgés; száraz, berepedezett nyelv; kiszáradt nyálkahártyák; alacsonyabb vérnyomás és magasabb pulzusszám; zavartság.
• Fontos tudni, hogy ha a hányást erős hasmenés kíséri, akkor a kiszáradás esélye fokozott, így hamarabb szükség lehet orvosi segítségre.
• Gyerekek és idősek esetén fokozott figyelem szükséges, sok esetben hamarabb szorulnak kórházi ellátásra hányás esetén.

Tudományos háttér

1.https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC8198651/