arrow-leftarrow-rightchevron-downchevron-leftchevron-rightchevron-upfacebook-altfacebookfilterhamburgerinfoinstagrampackagepinterestplay-circlequotesearchsettingsshopping-carttiktoktruckuseryoutube

A dohányzás és a rosszindulatú daganatok

A dohányzás és a rosszindulatú daganatok

A dohányzás korunk egyik legpusztítóbb szenvedélybetegsége, mely számos betegség kialakulásában szerepet játszik.
Közismert, hogy a tüdődaganatok kialakulásában nagy szerepe van a dohányzásnak. Kevésbé ismert azonban, hogy sok egyéb daganat – köztük az emésztőrendszer rosszindulatú daganatainak – kialakulásában is fontos szerepet játszhat. A dohányzás a daganatos betegségek egyik legfontosabb befolyásolható rizikófaktorának tekinthető. 

A dohányzás és a rosszindulatú betegségek epidemiológiája

A WHO adatai szerint kb. 1.3 milliárd ember dohányzik a Földön. Hazánkban is igen magas a dohányosok aránya; több, mint 2 millió ember dohányzik rendszeresen.

A dohányzás évente kb. 8 millió ember halálában játszik szerepet. Hazánkban 2019-ben kb. 28.000 ember halt meg a dohányzással összefüggésbe hozható betegség következtében.

A rosszindulatú daganatos betegségek a vezető halálokok közé tartoznak, 2020-ban közel 10 millió ember halálát okozták. Elérhető statisztikai adatok szerint a rosszindulatú daganatok kb. 20%-a, a daganatos halálozások kb. 30%-a áll szoros összefüggésben a dohányzással.

Milyen emésztőrendszeri rosszindulatú daganatok kialakulásában játszhat szerepet a dohányzás?

Nyelőcsőrák

  • Hogyan ismerhető fel?

A nyelőcsőrák egy igen alattomos betegség, hiszen hosszú ideg nem mutat jellegzetes tüneteket, így a betegek sokszor csak későn kerülnek orvoshoz.

Tünete lehet: nyelési nehézség, fájdalmas nyelés, nyeléskor jelentkező „gombócérzés”, gyakori hányinger/öklendezés/hányás, nagy mértékű fogyás, rekedtség/krákogás/köhécselés.
Gyanús tünetek esetén mihamarabb részletes orvosi kivizsgálás szükséges.

Hasnyálmirigyrák

  • Hogyan ismerhető fel?

A hasnyálmirigyrák egy különösen alattomosan fejlődő, agresszív típusú daganat, mely sokszor csak akkor mutat tüneteket, amikor a daganat már szétterjedt a szervezetben.

Tünete lehet: hasi fájdalom, fogyás/étvágytalanság, sárgaság, újkeletű cukorbetegség, hányinger, gyomorürülési zavar, hasmenés, székrekedés, lépmegnagyobbodás, elesettség/fáradékonyság, hőemelkedés/láz.
Gyanús tünetek esetén mihamarabb részletes orvosi kivizsgálás szükséges.

Májrák

  • Hogyan ismerhető fel?

Az esetek kb. 80-90%-ában különböző okból kialakult májcirrózis talaján alakul ki. Maga a májtumor az esetek többségében tünetmentes, leggyakrabban a háttérben lévő krónikus májbetegség klinikai képe dominál.

Tünete lehet: hasi fájdalom, puffadás, hányinger/hányás, fogyás/étvágytalanság, nehézlégzés. Rosszindulatú folyamatra utalhat, ha az eddig stabil májbeteg állapota hirtelen romlani kezd. A krónikus májbetegségben szenvedő betegeket szorosan kell követni, rendszeres tumor irányú vizsgálatok (laborvizsgálat, képalkotó vizsgálat) elvégzése javasolt.

Gyomorrák

  • Hogyan ismerhető fel?

A gyomorrák tünettana korai stádiumban nem jellegzetes, így a betegség gyakran csak előrehaladott formában kerül felismerésre.

Tünete lehet: étvágytalanság, fogyás, ételundor, hányinger/hányás, előrehaladott stádiumban vérhányás, hasi fájdalom, állandó gyomorégés, emésztési zavarok, fekete széklet/szurokszéklet (emésztett vér a székletben), kellemetlen teltségérzet, nyelészavar, vérszegénység.

Gyanús tünetek esetén mihamarabb részletes orvosi kivizsgálás szükséges.

Vastagbélrák

  • Hogyan ismerhető fel?

A vastagbélrák lassan fejlődik ki, és a modern komplex onkológiai terápiának köszönhetően a korai stádiumban viszonylag jól gyógyítható. Korai szakaszában sokszor nem jár egyértelmű tünetekkel, így 50 éves kor fölött mindenkinek ajánlott lenne a vastagbélrák kolonoszkópiás szűrővizsgálata.

Tünete lehet: változó széklethabitus, hasmenésszékrekedés váltakozása, véres széklet, nyálkás széklet, vérszegénység, állandó fáradtságérzet, fogyás, étvágytalanság, hasi fájdalom.

Gyanús tünetek esetén mihamarabb részletes orvosi kivizsgálás szükséges.

Hogyan hat a dohányzás a daganatképződésre?

A cigarettafüstben számos káros anyag található, melyek belélegezve bejutnak a tüdőbe és szétterjednek a szervezetben. Kutatások igazolják, hogy a belélegzett dohányfüstben kb. 70 rákkeltő (karcinogén) anyag található. A napjainkban egyre népszerűbb elektromos cigaretták használata ugyan nem jár a dohány elégetésével és füst belégzésével, de rákkeltő hatásuk egyáltalán nem elhanyagolható. Fontos tehát tudni, hogy a dohányzás bármilyen formája – még a passzív dohányzás is – növeli a rosszindulatú daganatok kialakulásának esélyét.  

Dohányzás és daganatképződés kapcsolata:

  • A daganatképződés komplex folyamata során felborul a sejtek növekedését szabályozó – serkentő- és gátló – jelek egyensúlya, ami kontrollálatlan sejtszaporodáshoz vezet.
  • A dohányzás során a szervezetbe olyan karcinogén anyagok juthatnak be, melyek mutációkat okozhatnak a sejtek örökítőanyagában, ami a normál sejtciklus zavarához vezethet.
  • Normál körülmények között a szervezetnek számos „öngyógyító”, úgynevezett „repair-mechanizmusa” van, mely segít a kialakult hibák kijavításában, illetve a hibás sejtek programozott elhalásában. A cigarettafüstben megtalálható bizonyos anyagok gátolják a szervezett javító mechanizmusait, így a hibás, mutálódott sejtek nem mindig tudnak elpusztulni vagy korrigálódni.
  • A dohányfüst egyes alkotóelemei rontják a szervezet immunválaszát, így romlik az általános védekezőképesség és a daganat ellenes immunitás is.
  • A dohányzás egy állandó gyulladásos folyamatot tart fent a szervezetben, ami sok esetben kedvez a daganatképződésnek is.

Miért fontos a dohányzásról való leszokás?

A dohányzásról való leszokásnak – bármikor is történik – rengeteg egészségügyi előnye van. Csökken többek között a szív-és érrendszeri betegségek, tüdőbetegségek, cukorbetegség kialakulásának rizikója, és mérséklődik az összes dohányzással összefüggésben álló rosszindulatú daganat kialakulásának esélye is.
Sosincs késő leszokni a dohányzásról, ugyanis a kedvező egészségügyi hatások szinte minden esetben érvényesülnek. Fontos azonban tudni, hogy minél hamarabb hagyja abba valaki a dohányzást, annál kisebb a dohányzással összefüggő betegségek kialakulási esélye.

Források:

https://daganatok.hu/a-dohanyzas-es-a-rak

https://www.cdc.gov/tobacco/campaign/tips/diseases/cancer.html

https://www.who.int/news-room/fact-sheets/detail/cancer