Antiparazitás hatású gyógynövények II.

Napjainkban a higiénes normák fejlettsége és az elfogadható közegészségügyi viszonyok  következtében az emberi bélféregfertőzéseket általában ritkának tartják. Valójában azonban egyes férgek például a cérnagiliszta okozta fertőzések jelenleg is gyakoriak és bár ritkán vezetnek súlyos megbetegedéshez, kellemetlen és sokszor visszatérő, tartósuló panaszokkal járnak. Hatékony féregűző – orvosi nyelven antihelminthikus – gyógyszerekkel már rendelkezünk, férgesség esetén orvosi vény ellenében bármelyik patikában hozzájutunk. Mint minden hatékony gyógyszernek a féreghajtó szereknek is lehetnek enyhébb vagy súlyosabb mellékhatásaik, melyek az általában szükséges és előírt rövid idejű és kisdózisú használat mellett nem igazán jelentkeznek, ugyanakkor előfordulhatnak klinikai szituációk, pl. várandós nő cérnagiliszta fertőzése az első trimeszterben, melyekben használatuk nem javasolt.  Fentiek miatt szeretnék összefoglalást adni azokról a gyógynövényekről, melyek kedvező – azaz féregölő – hatásúak lehetnek ilyen esetekben.

Hangsúlyozni szeretném, hogy a gyógynövények és a belőlük készülő extraktumok és készítmények nem helyettesítik, hanem kiegészítik az orvosi kezelést. Kizárólag gyógynövények alkalmazásával teljes gyógyulásra nem minden esetben, de kedvező hatásukra feltétlenül számíthatunk. Parazita fertőzés gyanúja esetén forduljunk először orvoshoz és szülessen minősített laboratóriumban (nem „biorezonátoros” sarlatánoknál!!!) dokumentált mikrobiológiai diagnózis és a további teendőket az infektológus orvos szabja meg! drdezsenyi.com

A Parasic  kapszula féregűző összetevőiről bővebben az alábbiakban olvashat.

Fokhagyma

Saját tapasztalatom szerint a fokhagyma (Allium sativum) a legismertebb és leggyakrabban alkalmazott alternatív anthelminthikus (féregűző) gyógynövény. Legtöbbször ehhez nyúlnak a páciensek, ha a mebendazol (Vermox) szedését vélt vagy valós okokból nem tartják kívánatosnak.

In vitro, a fokhagyma alkoholos kivonata mérsékelt antihelminthikus hatékonyságot mutat a humán kórokozó orsóféreggel (Ascaris lumbricoides) szemben. A fokhagyma régóta ismert féreghajtó és hatásosnak tartják a dysenteria (vérhas) kezelésében, a fokhagymaolajnak szintén anthelminthikus hatást tulajdonítanak és feltételezik, hogy valamennyi kórokozó parazitát megöli a bélcsatornában és segít megszabadulni a bélférgektől. A fokhagyma kéntartalmú aktív összetevői hatásosak lehetnek a szalagférgek (Tenia spp.) ellen (1,2). A fokhagyma allicin nevű összetevője (legfőbb bioaktív komponens) antihelminthikus tulajdonsággal bír csirkék Ascaridia galli fertőzésében. In vitro az Ascaridia galli és a Heterakis gallinarum fokhagymaolaj hatására elpusztul. Mindkét parazita esetében a fokhagyma kivonat drámaian csökkenti azok glükóz és oxigén felvételét valamint glikogén tartalmát (3).

Személyes véleményem az, hogy az állatkísérletes adatok bíztatóak és mindenképpen igazolják a fokhagyma antihelminthikus hatását, az eredményeket azonban kritikusan kell kezelni. A fokhagyma megalapozott és szabályozott humán gyógyászati – evidenciákon alapuló – alkalmazásához további mikrobiológiailag jól dokumentált eset-kontroll tanulmányokat lehetne illetve kellene végezni. A fokhagyma biztosan nem ártalmas, így jó alternatívának tűnik. Ugyanakkor a fokhagymának tulajdonítható látványos gyógyulásokat a saját praxisomban kezelt, cérnagiliszta fertőzésben (enterobiosis) szenvedő betegek körében sajnos nem tapasztaltam. Legalábbis a betegek saját beszámolója alapján.

Tök

A tököt (Cucurbita pepo) a népi gyógyászatban régóta kiterjedten alkalmazzák féreghajtó, azaz antihelminthikus hatású gyógynövénként (is). A tök magjában és a tökmagból sajtolt tökmagolajban számos vitamin, nyomelem mellett olyan zsírsavak fordulnak elő, melyek kedvező hatását többek között benignus prostata hypertrophiában, szív- érrendszeri betegségek megelőzésében, gyulladáscsökkentésben igyekeznek kihasználni. A felsorolás itt nem teljes, mi itt az antihelminthikus hatására próbálunk tudományos bizonyítékkal szolgálni.

Egy 2016-os vizsgálatban (4) tökmag kivonatokat készítettek hideg vízzel, meleg vízzel és etil-alkohollal. Az extraktumok in vitro hatással voltak a Heligmosoides bakeri (H. bakeri) parazita különböző fejlődési stádiumú (L1 és L2) lárváira. A H. bakeri nematodák törzsébe tartozó hengeresféreg, ami egerek idült gyomor-bélrendszeri fertőzését okozza, e tulajdonsága miatt kiváló laboratóriumi kísérleti modellje az ilyen típusú féregfertőzéseknek (5). Az in vivo vizsgálatok H. bakeri fertőzött egereken történtek, melynek során valamennyi extraktum nematicid (féregölő) hatást fejtett ki a H. bakeri  L1 és L2 lárváira, ugyanakkor nem mutattak számottevő hatást a Caenorhabditis elegans nevű másik nematodára.

A kivonatok tartalmaztak cucurbitint, amiről régebb óta ismert antihelminthikus hatása, illetve különböző aminosavakat, zsírsavakat továbbá első alkalommal izoláltak berberint és palmitinsavat is. Valamennyi extraktum antihelminthikus hatást fejtett ki, de a legerősebbnek a 70 %-os (V/V) etanolos kivonat (ETE) bizonyult, ez tartalmazta a legtöbb kémiai összetevőt, gátolta a lárvák kikelését és a féreg motilitását is. Kezelt egerekben FEC (fecal egg-count – széklet peteszám) csökkenés mellett a féregterheltség is csökkent a kontroll (nem kezelt) csoporttal összehasonlítva. Az ETE dózisdependens redukciót váltott ki a féregszámban. A fertőzés utáni 18. naptól folyamatos FEC csökkenést tapasztaltak, az egereknél mellékhatást nem észleltek (4).

Szent bazsalikom

2001-ben számoltak be arról, hogy a szent bazsalikom (Ocimum sanctum) olaja és az eugenol in vitro tesztekben anthelminthikus hatást mutatott Caenorhabditis elegans modelben. A bazsalikom esszenciális olajának legfőbb összetevője az eugenol volt, ennek a vegyületnek tulajdonították a helminthocid hatást, hatástani ED(50) koncentrációja (az a koncentráció, ami a kezelt próbák felében elpusztította a férgeket) 62,1 µg/ml-nek bizonyult ebben a vizsgálatban (6).  Egy 2019-ben közült tanulmányban 8 gyógynövény – köztük a bazsalikom (Ocimum basilicum) – esszenciális olajának (EO) gyomor-bélrendszeri nematodák elleni hatását vizsgálták. Természetes úton fertőződött szarvasmarhák székletéből gyűjtött petéken és laboratóriumi kultúrában keltetett és fenntartott infektív lárvákon (L3) végeztek két in vitro vizsgálatot. A székletmintákból keltetett lárvák az alábbi fajokba tartoztak: Haemonchus spp. (55.5%), Trichostrongylus spp. (28.0%), Cooperia spp. (15.0%) and Oesophagostomum spp. (1.5%).

Az összes vizsgált gyógynövény így a bazsalikom EO-ja is csökkentette a lárvák kikelését, a lárvák kevesebb mint 19%-ban keltek ki összehasonlítva a kontroll (nem kezelt) minták 92 %-nál magasabb kikelési arányával (7). A lárvák kikelésének gátlását különösen olyan emberi gyomorbélrendszeri nematoda fertőzések kezelésében lehetne hasznosítani, melyek fenntartásában és idültté válásában az autoinfekciónak szerepe van – azaz a petékből még a vastagbélben kikelnek a fertőző lárvák, vagy a végbéltájékra kerülő és onnan szájon át a gyomorba ismét visszakerülő petékből bújnak ki a lárvák és tartják fenn a fertőzést. Előbbire példa a  Strongyloides stercoralis, ami hazánkban is előfordul, bár ritkán, utóbbira pedig az igen gyakori Enterobius vermicularis, azaz a cérnagiliszta (D.B. – a szerző).

Azóta már olyan vizsgálatokat is végeztek, hogy meghatározzák különböző bazsalikom fajokból származó esszenciális olajok Haemonchus contortus elleni hatását és az ennek hátterében szereplő aktív összetevőket. 16 különböző fajtájú bazsalikom olaját valamint a belőlük származó, tisztított vegyületek (linalool, methyl chavicol, citral és eugenol) gátló hatását vizsgálták a H. contortus lárvák kikelésére. A legbíztatóbb eredményeket a methyl chavicol és linalool tartalmú tenyészetekkel érték el, ezek mellett a citrál is számításba jöhet, mint potenciális anthihelmintikus gyógyszeralapanyag (8).

Örménygyökér

2002-ben tudományos közleményben számoltak be arról, hogy más tradicionális féregűző gyógynövények mellett az örménygyökérnek (Inula helenium) is igazolható az in vitro antihelminthikus hatása Ascaris lumbricoides (emberi orsóféreg) petéivel és lárváival szemben. Az örménygyökér 5%-os vizes kivonata a petéket 20, a lárvákat 40 nap alatt ölte meg (9).  2020-ban egy munkacsoport több hagyományos gyógynövény féregellenes hatását vizsgálta szamarakat megbetegítő hengeresférgekkel szemben, az in vitro vizsgálatok során a gyógynövények vizes kivonatát alkalmazták egy petekikelési illetve egy lárvafejlődési próbában, mindkettőben az LC50 mérésével (a vizsgált oldat azon koncentrációja, ami a kezelt peték illetőleg lárvák felét megöli). A legerősebb antihelminthikus gyógynövénynek (p>0.01) az örménygyökér (Inula helenium) bizonyult a petekikelési próbában 0.041 mg/ml (95% CI 0.01-0.16), a lárvafejlődési próbában pedig 0.41 mg/ml (95% CI 0.27-0.62) LC-50 koncentráció értékekkel (10).

Az örménygyökér gyökeréből izolált antihelminthikus vegyület az isoalantolactone, egy kínai munkacsoport feltárta a féregölő hatás hátterében álló sejttani és molekuláris biológiai folyamatokat és kimutatták, hogy az isoalantolactone programozott sejthalált (apoptosist) vált ki és teszi ezt nem csak férgek, hanem magasabb rendű szervezetek, így az ember sejtjeiben is. A vegyület képes volt emberi ráksejtek szaporodását gátolni, így a jövőben potenciális tumorellenes szerként is szóba jöhet az alkalmazása (11).

Források:

1 – Tesfaye A. Revealing the Therapeutic Uses of Garlic (Allium sativum) and Its Potential for Drug Discovery. ScientificWorldJournal. 2021 Dec 30;2021:8817288. doi: 10.1155/2021/8817288.
2 – Hodge G, Hodge S, Han P. Allium sativum (garlic) suppresses leukocyte inflammatory cytokine production in vitro: potential therapeutic use in the treatment of inflammatory bowel disease. Cytometry. 2002 Aug 1;48(4):209-15. doi: 10.1002/cyto.10133.
3 – A. Raza, F. Muhammad, S. Bashir, B. Aslam, M. I. Anwar, and M. U. Naseer, “In-vitro and in-vivo anthelmintic potential of different medicinal plants against Ascaridia galli infection in poultry birds,” World’s Poultry Science Journal, vol. 72, no. 1, pp. 115–124, 2016.
4 – Grzybek M, Kukula-Koch W, Strachecka A, Jaworska A, Phiri AM, Paleolog J, Tomczuk K. Evaluation of Anthelmintic Activity and Composition of Pumpkin (Cucurbita pepo L.) Seed Extracts-In Vitro and in Vivo Studies. Int J Mol Sci. 2016 Sep 1;17(9):1456. doi: 10.3390/ijms17091456.
5 – Behnke JM, Menge DM, Noyes H. Heligmosomoides bakeri: a model for exploring the biology and genetics of resistance to chronic gastrointestinal nematode infections. Parasitology. 2009 Oct;136(12):1565-80. doi: 10.1017/S0031182009006003. Epub 2009 May 19.
6 – Asha MK, Prashanth D, Murali B, Padmaja R, Amit A. Anthelmintic activity of essential oil of Ocimum sanctum and eugenol. Fitoterapia. 2001 Aug;72(6):669-70. doi: 10.1016/s0367-326x(01)00270-2.
7 – Saha S, Lachance S. Effect of essential oils on cattle gastrointestinal nematodes assessed by egg hatch, larval migration and mortality testing. J Helminthol. 2019 Dec 17;94:e111. doi: 10.1017/S0022149X19001081. PMID: 31843032.
8 – Sousa AIP, Silva CR, Costa-Júnior HN, Silva NCS, Pinto JAO, Blank AF, Soares AMS, Costa-Júnior LM. Essential oils from Ocimum basilicum cultivars: analysis of their composition and determination of the effect of the major compounds on Haemonchus contortus eggs. J Helminthol. 2021 Mar 22;95:e17. doi: 10.1017/S0022149X21000080.
9 – El Garhy MF, Mahmoud LH. Anthelminthic efficacy of traditional herbs on Ascaris lumbricoides. J Egypt Soc Parasitol. 2002 Dec;32(3):893-900.
10 – Buza V, Cătană L, Andrei SM, Ștefănuț LC, Răileanu Ș, Matei MC, Vlasiuc I, Cernea M. In vitro anthelmintic activity assessment of six medicinal plant aqueous extracts against donkey strongyles. J Helminthol. 2020 May 20;94:e147. doi: 10.1017/S0022149X20000310.
11 – Wu M, Zhang H, Hu J, Weng Z, Li C, Li H, Zhao Y, Mei X, Ren F, Li L. Isoalantolactone inhibits UM-SCC-10A cell growth via cell cycle arrest and apoptosis induction. PLoS One. 2013 Sep 30;8(9):e76000. doi: 10.1371/journal.pone.0076000.