arrow-leftarrow-rightchevron-downchevron-leftchevron-rightchevron-upenvelopeequalsfacebook-altfacebookfilterhamburgerinfoinstagramminuspackagephone-callpinterestplay-circleplusquotesearchsettingsshopping-carttiktoktrucktrustindexuseryoutube

Ingyenes szállítás már 15 000 Ft felett

Paraziták fajtái és védekezés ellenük

Paraziták az emberi szervezetben

A „paraziták” szó hallatán többnyire kellemetlen, undorító kis élőlények jutnak eszünkbe, esetleg az iskolai és óvodai hajvizsgálatok emléke is felsejlik. Úgy gondolunk ezekre az élősködőkre, hogy minél távolabb vannak, annál jobb, és nem is járunk messze az igazságtól. Ugyanis a legtöbb parazita valóban káros. De mik is pontosan ezek?

A paraziták olyan organizmusok, amik a gazdatesten vagy a gazdatestben él(ősköd)nek, a gazdatestből nyerik a táplálékukat, annak kárára. (1)

Bár hajlamosak vagyunk a parazitákat a trópusi országok vagy a régmúlt problémájának tekinteni, ma is a közegészségügy fontos kérdései közé tartoznak. A WHO megbízásából készült felmérés szerint 11 gyakori parazitás betegség – köztük az orsóféreg-fertőzés, a galandférgek okozta betegségek és a toxoplazmózis – évente mintegy 48 millió megbetegedést okoz világszerte, és ezeknek közel fele szennyezett élelmiszerrel kerül a szervezetbe. (2)

A paraziták fajtái

Az élősködők esetében három fő típust különböztetünk meg:

Protozoonok: Ezek egysejtűek, amik a gazdatestben, pl. az emberben szaporodhatnak. Általában nyállal, széklettel vagy valamilyen állattal, leginkább szúnyoggal terjednek. A szövetekben élnek, elszaporodásuk súlyos fertőzésekhez vezethet.

Férgek: Ezek az endoparaziták a gazdatesten belül élő többsejtű élőlények. (3) Ide tartoznak a bélférgek, galandférgek, végbélgiliszták és orsóférgek.

Ektoparaziták: A gazdatesten, pl. a hajban élősködnek. Ilyenek lehetnek a tetvek és a bolhák.

Hogyan terjednek a paraziták?

A paraziták többféle úton juthatnak a szervezetünkbe. A leggyakoribb a szennyezett étel és ivóvíz: a nem megfelelően megmosott zöldségek és gyümölcsök, valamint a nyers vagy nem kellően átsütött húsok és halak. Gyakori az állatról emberre történő átvitel is: a sertésgalandféreg például nem kellően átsütött sertéshússal, a toxoplazma a macska ürülékével vagy nyers hússal kerülhet a szervezetbe. Bizonyos paraziták rovarok közvetítésével terjednek, a malária kórokozóját például szúnyogok viszik át emberről emberre. Az utazások és a klímaváltozás miatt egyes élősködők olyan területeken is megjelennek, ahol korábban nem fordultak elő.

Milyen élősködők támadhatják meg az emésztőrendszerünket?

Tudjuk, hogy az emésztőrendszerünk sokféle baktériumnak ad otthont, amik segítik az emésztést. A belek azonban egyéb nemkívánatos vendégeknek is otthont adhatnak, hiszen egyrészt védelmet nyújtanak, másrészt a táplálék, amit elfogyasztunk, ide érkezik, így az itteni parazitákat is kiszolgáljuk. (4)

A bélférgekről már korábban írtunk, de frissítésként érdemes tudni róluk, hogy ahogy a nevük is mutatja, a belekben élnek.

A galandféreg fertőzött étellel kerül leggyakrabban a szervezetbe, majd a bélrendszerben fejlődik ki. Tojásai a belek mozgásával haladnak az emberi szervezetben, és végül távoznak. Nem megfelelő kézmosás esetén a kezünkre került tojásokkal könnyedén megfertőzhetjük az ételt, amit készítünk. A galandférgek lárvái nem csak a belekben élhetnek; bekerülhetnek egyéb helyekre is, pl. izmokba, ezért fontos, hogy a hús, amit eszünk, legyen rendesen átsütve. A galandférgek a vérbe bekerülve eljuthatnak akár az agyunkba vagy a szemünkbe is, ahol súlyos károsodást okozhatnak.

A végbélgiliszta nagyon hasonló a galandféreghez. A végbélben él, és a tojásait is oda rakja le. Nem megfelelő kézhigiénia esetén a tojások könnyen a körmünk alatt maradhatnak, és rákerülhetnek mindenre, amit megérintünk, ahonnan aztán mások szervezetébe is könnyűszerrel bejuthatnak. Gondoljuk csak végig: hányszor érintünk meg kilincset, és utána rágjuk a körmünket vagy érintjük meg a szánkat kézmosás nélkül?

Ezek az élősködők sokszor tünetmentesek, de ha lent viszketést érzünk éjszakánként, valamint nagyobb az étvágyunk, fogyunk, esetleg rossz a közérzetünk, hányunk vagy hasmenés gyötör minket, akkor bizony gyanakodhatunk férgességre, például cérnagiliszta-fertőzésre is.

Szerencsére a férgesség ma már könnyen kezelhető vény nélkül kapható gyógyszerekkel, viszont fontos, hogy ilyenkor az egész család szedje ezeket, akkor is, ha ők tünetmentesek, mivel így megelőzhető az újrafertőződés kockázata.

Fontos, hogy mindig jól főzzük vagy süssük meg az ételeket, ugyanis ezzel elpusztíthatók a tojások.

Baktériumok és vírusok mint paraziták

A férgek mellett az emésztőrendszert megtámadó paraziták másik nagyobb csoportját a baktériumok és vírusok alkotják.

Az Escherichia coli, vagy az E. coli az egyik leggyakoribb bélrendszert megtámadó baktérium. Az E. coli baktériumok a belekben élnek, egészséges embereknél és állatoknál is. A legtöbb E. coli-törzs ártalmatlan, azonban bizonyos fajták erős méreganyagokat termelnek, amelyek komoly problémákat okozhatnak. Ezek a baktériumok leginkább az étellel kerülhetnek be a szervezetünkbe, ha nem főzzük meg rendesen a húsokat, nem pasztőrözött tejet iszunk, vagy E. colival fertőzött vízben fürdünk. A férgek tojásaihoz hasonló módon ugyanúgy terjedhet emberről emberre is. Tünetei a láz, hasfájás, hasmenés és véres széklet.

Az E. coli mellett a másik gyakori fertőzés a szalmonella. Ez a baktérium hasonló tüneteket produkál, mint az E. coli, azonban olyan súlyos is lehet, hogy akár halálhoz is vezethet. A szalmonella szintén fertőzött, nyers ételekkel kerülhet be szervezetünkbe, és az E. colihoz hasonlóan terjed. Fontos még kiemelni, hogy hüllők is terjesztik, ezért amennyiben valamilyen hüllőt, pl. teknőst fogdostunk, mindenképpen mossunk alaposan kezet, akkor is, ha a hüllő egészséges.

Szintén gyakori emésztőrendszeri probléma a rotavírus okozta megbetegedés. A védőoltások elterjedése előtt mintegy 500 000 gyermek életét követelte évente. Ez a fertőzés 2 napig lappang, és súlyos hasmenést, lázat és hányást okoz. Ha egyszer már átestünk rajta, ne legyünk nyugodtak, ugyanis ismét elkaphatjuk, bár a későbbi megbetegedések már nem lesznek olyan súlyosak. Ugyanúgy terjed, mint az E. coli vagy a szalmonella, vagyis széklettel és tárgyak érintésével.

A gombák is a parazitákhoz tartoznak

Végül, de nem utolsósorban bizonyos gombák is élősködnek szervezetünkben, amik károkat okozhatnak. Az egyik ilyen gombafaj a Candida. Normál esetben a szánkban, a gyomrunkban és a bőrünkön él, és nem okoz gondot, észre se vesszük. Azonban ha a körülmények kedvezőek számára, elszaporodhat, és akkor már problémát jelent. Ha elszaporodik a szájban, fájdalmassá válhat a nyelés, fehér vagy sárga foltok jelenhetnek meg a nyelvünkön, és a torkunk is fájhat.

A bőrön elszaporodó Candida viszketést okoz, és kivörösödött foltok jelennek meg rajta. Súlyosabb esetekben a gomba bejuthat a véráramba, és egyéb szervek mellett akár az agyba is, ami életveszélyes. A Candida-fertőzés viszonylag könnyen kezelhető vény nélkül kapható készítményekkel, azonban súlyos esetekben intravénás gombaölő hatású gyógyszerekre is szükség lehet.

A parazitákat az ember szervezetében különböző élősködő fajok jelentik, amelyek jelenlétéhez gyakran kellemetlen tünetek társulnak. A fertőzések miatt számos egészségügyi probléma jelentkezhet, különösen akkor, ha nem történik meg a megfelelően kivitelezett, élősködők elleni védekezés. Beavatkozás szükséges, és azt is tudni kell, hogy megelőzés által sok esetben elkerülhető a betegséget okozó fertőzés, illetve megfelelő módszerekkel megszabadulhatunk tőlük.

Hogyan mutatható ki a parazitafertőzés?

A parazitafertőzést nem mindig könnyű felismerni, hiszen a tünetek, például a hasfájás, a fáradtság vagy a viszketés, sokszor nem jellegzetesek, a peték pedig nem folyamatosan ürülnek. A leggyakoribb vizsgálat a mikroszkópos székletvizsgálat, amelyhez gyakran több, különböző napokon vett mintára van szükség. Cérnagiliszta gyanújánál a végbélnyílás környékéről vett ragasztószalagos minta segít. Egyes fertőzéseknél, például toxoplazmózisnál vagy trichinellózisnál, vérvizsgálattal, a parazita elleni ellenanyagok kimutatásával lehet felállítani a diagnózist. A szövetekben megtelepedő lárvák, például az agyi cysticercosis kimutatásához képalkotó vizsgálatra, CT-re vagy MRI-re lehet szükség. Egyre elterjedtebbek a PCR-alapú vizsgálatok is, amelyek a parazita örökítőanyagát mutatják ki.

Hogyan védekezzünk?

Bár a parazitákról tudjuk, hogy rendkívül sokfélék lehetnek – valamelyik állat, pl. féreg, valamelyik gomba, pl. Candida, valamelyik pedig még csak nem is élőlény, mint pl. a vírusok –, mégis egyvalami közös bennük. A legtöbbjük ellen hatékony védelmet nyújt a rendszeres és alapos kézmosás, főleg közvetlenül WC-használat után – a bélparazita-fertőzések kockázati tényezői között ugyanis kiemelt helyen szerepel a kézmosás elmulasztása –, ezért nem lehet eléggé hangsúlyozni ennek az alapvető higiéniai gyakorlatnak a fontosságát. (5) Szintén gyakori közös pont a nyers, nem kellően átfőtt vagy megsült ételek, főleg húsok fogyasztása.

Egyesek úgy tartják, hogy egy jó burgernél a hús közepe rózsaszín, valamint steakeknél is kérhetjük adagunkat véresen, minimálisan átsütve. Bár lehet, hogy ízlésünknek ez a megfelelő, érdemes számolni a kockázattal is, amit ez magában rejt. Ma már szigorú élelmiszerbiztonsági szabályok mentén készülnek ételeink, és az állattartás is figyel a fertőzések elkerülésére, azonban ha biztosra akarunk menni, jobb, ha mi is kivesszük a részünket az óvintézkedésekből.

És végezetül szeretnék összefoglalást adni azokról a gyógynövényekről, melyek kedvező – azaz féregölő – hatásúak lehetnek ilyen esetekben. Ha többet szeretne olvasni az antiparazitás hatású gyógynövényekről, kattintson a hivatkozásra.

Tudományos háttér:

  1. https://www.cdc.gov/parasites/about/index.html
  2. https://journals.plos.org/plosmedicine/article?id=10.1371/journal.pmed.1001920
  3. https://www.biologyonline.com/dictionary/endoparasite
  4. https://en.wikipedia.org/wiki/Intestinal_parasite_infection
  5. https://bmcinfectdis.biomedcentral.com/articles/10.1186/s12879-020-4884-4