arrow-leftarrow-rightchevron-downchevron-leftchevron-rightchevron-upenvelopeequalsfacebook-altfacebookfilterhamburgerinfoinstagramminuspackagephone-callpinterestplay-circleplusquotesearchsettingsshopping-carttiktoktrucktrustindexuseryoutube

Ingyenes szállítás már 15 000 Ft felett

Antiparazitás hatású gyógynövények II.

Antiparazitás hatású gyógynövények

Napjainkban a higiénés normák fejlettsége és az elfogadható közegészségügyi viszonyok következtében az emberi bélféregfertőzéseket általában ritkának tartják. Valójában azonban egyes férgek, például a cérnagiliszta okozta fertőzések jelenleg is gyakoriak, és bár ritkán vezetnek súlyos megbetegedéshez, kellemetlen és sokszor visszatérő, tartósuló panaszokkal járnak. Hatékony féregűző – orvosi nyelven antihelminthikus – gyógyszerekkel már rendelkezünk, férgesség esetén orvosi vény ellenében bármelyik patikában hozzájutunk. Mint minden hatékony gyógyszernek, a féreghajtó szereknek is lehetnek enyhébb vagy súlyosabb mellékhatásaik, melyek az általában szükséges és előírt rövid idejű és kis dózisú használat mellett nem igazán jelentkeznek, ugyanakkor előfordulhatnak klinikai szituációk, pl. várandós nő cérnagiliszta-fertőzése az első trimeszterben, melyekben használatuk nem javasolt. A fentiek miatt szeretnék összefoglalást adni azokról a gyógynövényekről, melyek kedvező – azaz féregölő – hatásúak lehetnek ilyen esetekben, a paraziták elleni védekezés általános szabályait pedig átfogó cikkünkben foglaltuk össze.

Hangsúlyozni szeretném, hogy a gyógynövények és a belőlük készülő extraktumok és készítmények nem helyettesítik, hanem kiegészítik az orvosi kezelést. Kizárólag gyógynövények alkalmazásával teljes gyógyulásra nem minden esetben, de kedvező hatásukra feltétlenül számíthatunk. Parazitafertőzés gyanúja esetén forduljunk először orvoshoz, és szülessen minősített laboratóriumban (nem „biorezonátoros” sarlatánoknál!!!) dokumentált mikrobiológiai diagnózis, a további teendőket pedig az infektológus orvos szabja meg! drdezsenyi.com

A Parasic kapszula féregűző összetevőiről bővebben az alábbiakban olvashat.

Fokhagyma

Saját tapasztalatom szerint a fokhagyma (Allium sativum) a legismertebb és leggyakrabban alkalmazott alternatív anthelminthikus (féregűző) gyógynövény. Legtöbbször ehhez nyúlnak a páciensek, ha a mebendazol (Vermox) szedését vélt vagy valós okokból nem tartják kívánatosnak.

In vitro a fokhagyma alkoholos kivonata mérsékelt antihelminthikus hatékonyságot mutat a humán kórokozó orsóféreggel (Ascaris lumbricoides) szemben. A fokhagyma régóta ismert féreghajtó, és hatásosnak tartják a dysenteria (vérhas) kezelésében, a fokhagymaolajnak szintén anthelminthikus hatást tulajdonítanak, és feltételezik, hogy valamennyi kórokozó parazitát megöli a bélcsatornában, és segít megszabadulni a bélférgektől. A fokhagyma kéntartalmú aktív összetevői hatásosak lehetnek a szalagférgek (Taenia spp.) ellen. A fokhagyma allicin nevű összetevője (legfőbb bioaktív komponens) antihelminthikus tulajdonsággal bír csirkék Ascaridia galli-fertőzésében. In vitro az Ascaridia galli és a Heterakis gallinarum fokhagymaolaj hatására elpusztul. A gyógynövény paraziták ellen mindkét esetben hatásos lehet, mert a fokhagymakivonat drámaian csökkenti azok glükóz- és oxigénfelvételét, valamint glikogéntartalmát. (1)

Személyes véleményem az, hogy az állatkísérletes adatok biztatóak és mindenképpen igazolják a fokhagyma antihelminthikus hatását, az eredményeket azonban kritikusan kell kezelni. A fokhagyma megalapozott és szabályozott humán gyógyászati – evidenciákon alapuló – alkalmazásához további mikrobiológiailag jól dokumentált eset-kontroll tanulmányokat lehetne, illetve kellene végezni. A fokhagyma biztosan nem ártalmas, így jó alternatívának tűnik. Ugyanakkor a fokhagymának tulajdonítható látványos gyógyulásokat a saját praxisomban kezelt, cérnagiliszta-fertőzésben (enterobiosis) szenvedő betegek körében sajnos nem tapasztaltam. Legalábbis a betegek saját beszámolója alapján.

Tök

A tököt (Cucurbita pepo) a népi gyógyászatban régóta kiterjedten alkalmazzák féreghajtó, azaz antihelminthikus hatású gyógynövényként (is). A tök magjában és a tökmagból sajtolt tökmagolajban számos vitamin, nyomelem mellett olyan zsírsavak fordulnak elő, melyek kedvező hatását többek között benignus prostata hypertrophiában, a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében, gyulladáscsökkentésben igyekeznek kihasználni. A felsorolás itt nem teljes, mi itt az antihelminthikus hatására próbálunk tudományos bizonyítékkal szolgálni.

Egy 2016-os, a tökmagkivonatok féregellenes hatását és összetételét vizsgáló kutatásban tökmagkivonatokat készítettek hideg vízzel, meleg vízzel és etil-alkohollal. (2) Az extraktumok in vitro hatással voltak a Heligmosoides bakeri (H. bakeri) parazita különböző fejlődési stádiumú (L1 és L2) lárváira. A H. bakeri a nematodák törzsébe tartozó hengeresféreg, ami egerek idült gyomor-bélrendszeri fertőzését okozza, e tulajdonsága miatt kiváló laboratóriumi kísérleti modellje az ilyen típusú féregfertőzéseknek. Az in vivo vizsgálatok H. bakeri-fertőzött egereken történtek, melynek során valamennyi extraktum nematicid (féregölő) hatást fejtett ki a H. bakeri L1 és L2 lárváira, ugyanakkor nem mutattak számottevő hatást a Caenorhabditis elegans nevű másik nematodára.

A kivonatok tartalmaztak cucurbitint, amelynek antihelminthikus hatása régóta ismert, illetve különböző aminosavakat, zsírsavakat, továbbá első alkalommal izoláltak berberint és palmatint is. Valamennyi extraktum antihelminthikus hatást fejtett ki, de a legerősebbnek a 70%-os (V/V) etanolos kivonat (ETE) bizonyult, ez tartalmazta a legtöbb kémiai összetevőt, gátolta a lárvák kikelését és a féreg motilitását is. Kezelt egerekben FEC (fecal egg count – széklet-peteszám) csökkenés mellett a féregterheltség is csökkent a kontroll (nem kezelt) csoporttal összehasonlítva. Az ETE dózisdependens redukciót váltott ki a féregszámban. A fertőzés utáni 18. naptól folyamatos FEC-csökkenést tapasztaltak, az egereknél mellékhatást nem észleltek.

Szent bazsalikom

2001-ben számoltak be arról, hogy a szent bazsalikom (Ocimum sanctum) olaja és az eugenol in vitro tesztekben anthelminthikus hatást mutatott Caenorhabditis elegans modellben. A bazsalikom esszenciális olajának legfőbb összetevője az eugenol volt, ennek a vegyületnek tulajdonították a helminthocid hatást, hatástani ED(50) koncentrációja (az a koncentráció, ami a kezelt próbák felében elpusztította a férgeket) 62,1 µg/ml-nek bizonyult ebben a vizsgálatban. (3) Egy 2019-ben közölt tanulmányban 8 gyógynövény – köztük a bazsalikom (Ocimum basilicum) – esszenciális olajának (EO) gyomor-bélrendszeri nematodák elleni hatását vizsgálták. Természetes úton fertőződött szarvasmarhák székletéből gyűjtött petéken és laboratóriumi kultúrában keltetett és fenntartott infektív lárvákon (L3) végeztek két in vitro vizsgálatot. A székletmintákból keltetett lárvák az alábbi fajokba tartoztak: Haemonchus spp. (55,5%), Trichostrongylus spp. (28,0%), Cooperia spp. (15,0%) és Oesophagostomum spp. (1,5%).

Az összes vizsgált gyógynövény, így a bazsalikom EO-ja is csökkentette a lárvák kikelését, a lárvák kevesebb mint 19%-ban keltek ki, összehasonlítva a kontroll (nem kezelt) minták 92%-nál magasabb kikelési arányával. A lárvák kikelésének gátlását különösen olyan emberi gyomor-bélrendszeri nematodafertőzések kezelésében lehetne hasznosítani, melyek fenntartásában és idültté válásában az autoinfekciónak szerepe van – azaz a petékből még a vastagbélben kikelnek a fertőző lárvák, vagy a végbéltájékra kerülő és onnan szájon át a gyomorba ismét visszakerülő petékből bújnak ki a lárvák, és tartják fenn a fertőzést. Előbbire példa a Strongyloides stercoralis, ami hazánkban is előfordul, bár ritkán, utóbbira pedig az igen gyakori Enterobius vermicularis, azaz a cérnagiliszta (D. B. – a szerző).

Azóta már olyan vizsgálatokat is végeztek, hogy meghatározzák különböző bazsalikomfajokból származó esszenciális olajok Haemonchus contortus elleni hatását és az ennek hátterében álló aktív összetevőket. 16 különböző fajtájú bazsalikom olaját, valamint a belőlük származó, tisztított vegyületek (linalool, metil-kavikol, citrál és eugenol) gátló hatását vizsgálták a H. contortus lárvák kikelésére. A legbiztatóbb eredményeket a metil-kavikol- és linalooltartalmú tenyészetekkel érték el, ezek mellett a citrál is számításba jöhet mint potenciális antihelminthikus gyógyszeralapanyag.

Örménygyökér

2002-ben tudományos közleményben számoltak be arról, hogy más tradicionális féregűző gyógynövények mellett az örménygyökérnek (Inula helenium) is igazolható az in vitro antihelminthikus hatása Ascaris lumbricoides (emberi orsóféreg) petéivel és lárváival szemben. Az örménygyökér 5%-os vizes kivonata a petéket 20, a lárvákat 40 nap alatt ölte meg. (4) 2020-ban egy munkacsoport több hagyományos gyógynövény féregellenes hatását vizsgálta szamarakat megbetegítő hengeresférgekkel szemben, az in vitro vizsgálatok során a gyógynövények vizes kivonatát alkalmazták egy petekikelési, illetve egy lárvafejlődési próbában, mindkettőben az LC50 mérésével (a vizsgált oldat azon koncentrációja, ami a kezelt peték, illetőleg lárvák felét megöli). A legerősebb antihelminthikus gyógynövénynek (p < 0,01) az örménygyökér (Inula helenium) bizonyult, a petekikelési próbában 0,041 mg/ml (95% CI 0,01–0,16), a lárvafejlődési próbában pedig 0,41 mg/ml (95% CI 0,27–0,62) LC50-koncentrációértékekkel. (5)

Az örménygyökér gyökeréből izolált antihelminthikus vegyület az isoalantolactone. Egy kínai munkacsoport feltárta a féregölő hatás hátterében álló sejttani és molekuláris biológiai folyamatokat, és kimutatták, hogy az isoalantolactone programozott sejthalált (apoptosist) vált ki, és teszi ezt nemcsak férgek, hanem magasabb rendű szervezetek, így az ember sejtjeiben is. A vegyület képes volt emberi ráksejtek szaporodását gátolni, így a jövőben potenciális tumorellenes szerként is szóba jöhet az alkalmazása.

Tudományos háttér:

  1. https://www.cambridge.org/core/journals/world-s-poultry-science-journal/article/invitro-and-invivo-anthelmintic-potential-of-different-medicinal-plants-against-ascaridia-galli-infection-in-poultry-birds/BAE2A4A3923415F832C8474BDDC9FFE6
  2. https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC5037735/
  3. https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0367326X01002702
  4. https://search.bvsalud.org/gim/resource/en/emr-59748
  5. https://www.cambridge.org/core/product/1B41D6D96089DFE4C869514DD47764E9