Bélpolip – Mit kell tudni róla?

A polip szó hallatán a legtöbb embernek az egyébként meglepően intelligens, enyhén földönkívülinek kinéző tengeri élőlények jutnak eszébe. Furán is hangzik amikor arról hallunk, hogy bennünk is lehetnek polipok, azokon kívül is amiket különlegesebb fogások részeként fogyasztunk. Polipoknak nevezik ugyanis a vastagbél és a végbél belső felületén kialakuló kinövéseket is. Ezen képződmények és a tengeri polipok közös vonása, hogy lehetnek veszélyesek is. De mik ezek és mennyire kell félni tőlük?

Mi ez?

Vastagbélpolip, végbélpolip, bélpolip vagy egyszerűen csak polip mind ugyanarra a fajta elváltozásra utal. A bél nyálkahártyáján kialakuló rendellenes kis kinövésekre, daganatokra. Az itt található sejtek gyorsan képesek szaporodni, ennek köszönhetően a bél nyálkahártya viszonylag gyakran megújul. A gond akkor van amikor a sejtek abnormális módon kezdenek el szaporodni, túlburjánzani. Ilyenkor a sejtek apróbb kinövések formájába rendeződve kezdenek el szaporodni, hosszúkás kinövéseket, szemölcsszerű képződményeket létrehozva a vastagbélben, amelyeket polipnak neveznek.

Mitől alakul ki?

A polipok a bél nyálkahártyáját alkotó sejtek mutációja miatt jelennek meg. Azonban hogy ezt mi okozza, arra már nehezebb pontos választ adni. Mint sok egyéb betegség esetén is, itt is inkább hajlamosító tényezőkről lehet beszélni. A helytelen táplálkozás, a dohányzás, a mozgásszegény életmód, a túlzott mértékű alkoholfogyasztás vagy az elhízás mind hajlamosító tényező.

Genetikai okai is lehetnek. Ha volt már a család valamely tagjánál ilyen jellegű probléma, netán Crohn betegség vagy colitis ulcerosa áll fenn a beteg esetén, az is oka lehet a polip kialakulásának. 50 éves kor felett jelentősen nagyobb az esélye így többé-kevésbé a kor is hajlamosíthat rá.

Olyan mint a rák?

A polipok és a rák között kísértetiesen sok a hasonlóság, ennek ellenére mégsem egészen ugyanazok, ami adhat egy kis reményt. Közös pontok, hogy mind a rák mind pedig a polip sejtburjánzás eredménye valamint mindegyiknek ugyanazok a hajlamosító tényezői, tulajdonképpen ugyanolyan okok állnak a hátterükben.

Fontos különbség azonban, hogy míg a rák előbb-utóbb más szervekre is átterjed, áttétet képez, addig a polip nem terjeszkedik agresszíven. Kinő a bél egy pontján, de nem terjed tovább például a nyirokrendszer segítségével más szervekre.

Ennek ellenére mégsem szabad a polipokat félvállról venni, hiszen a rákkal való kapcsolatuk nem áll meg pusztán a látszólagos hasonlóságnál. Vannak olyan polipok, melyek akár rákká fajulhatnak, illetve a polipózis, tehát a polipok jelenléte kockázati tényezőt jelent a vastagbélrák és a végbélrák kialakulására nézve.

A bélpolipok fajtái

Hiperpláziás polipok: Ez a fajta általában jó indulatú, nincs különösebben nagy kockázata. Alakjukat tekintve lehetnek gomba alakúak, nyúlványszerűek, vagy laposak is.

Adenoma: Az adenómák olyan polipok melyek nagyobb eséllyel fajulnak rosszindulatú daganatokká ezért ezekre különösen érdemes figyelni.

Bár a hiperpláziás polipok csak ritkán veszélyesek, mégis akiknél több ilyen is kialakul, azoknál 50%-al nagyobb az esélye, hogy előbb utóbb vastagbélrák fog kialakulni.

Tünetei

A polip gyakran tünetmentes, így sokszor csupán pl. endoszkópos vizsgálat alatt derül fény az ottlétére. Amennyiben tüneteket produkál, azok leginkább a vastagbélrák és a végbélrák tüneteire fognak emlékeztetni. A tünetek legfontosabb okozója az, hogy a polipok vérezhetnek is. Így tehát olyan tünetek tapasztalhatók mint

• Véres széklet
• Vashiány vagy vérszegénység, a belső vérzésnek köszönhetően
• Hasi fájdalom
• Hasmenés vagy székrekedés, esetleg ezek váltakozása

Pusztán a tünetek alapján aligha állítható fel pontos diagnózis, pláne laikusként, azonban arra elégnek kell lenniük, hogy orvoshoz forduljunk velük.

Hogy történik a kivizsgálás?

A polip diagnózisa a bélbetegségek esetén alkalmazott módszerekkel történik. Ilyenek a kolonoszkópia (vastagbéltükrözés), szigmoidoszkópia, CT, vagy a székletteszt. A székletteszt viszonylag gyakori, illetve az ennek során történő mintavétel segítségével gyakran megállapítható, hogy rosszindulatú daganatos megebetegedésről van-e szó. Szükség esetén az orvos további vizsgálatok segítségével pontosabb képet kaphat a polip elhelyezkedéséről és méretéről.

Kezelés

A polip legbiztosabb kezelése az eltávolítása. Ezzel nem pusztán a növekedésből adódó vérzés előzhető meg, de az elfajulás is. Az eltávolítás különböző módokon történik, attól függően, hogy hol helyezkedik el és mekkora.

Gyakori megoldás, hogy a kolonoszkópia során a végbélen keresztül felvezetett csövön át az orvos egy dróthurkot tesz a polip köré, minél inkább a polip tövére koncentrálva. Ezután a drótba áramot vezetnek, amely következtében a forró drót levágja, leégeti a polipot és egyben be is forrasztja a sebet. A végbélbe juttatott cső okozta kellemetlenséget leszámítva ez a módszer nem jár fájdalommal.

Amennyiben több is van, vagy túl nagy a polip mérete, úgy műtét során az orvos eltávolíthatja a bél egy kis szakaszát is.

A műtéti úton kivett vagy elektromos árammal eltávolított polipokat ezután szövettani elemzés segítségével megvizsgálják, hogy kiderüljön rosszindulatúak-e.

Megelőzés

Még ha ugyan nem is rosszindulatúak, a bélpolipok akkor is megnehezítik a mindennapokat. A székelési nehézségek mellett belső vérzést is okozhatnak, így semmiképpen sem nevezhető kívánatosnak vagy tolerálhatónak a jelenlétük. Mindezek mellett még rosszindulatúvá is válhatnak, így fontos tenni a kialakulásuk megelőzése érdekében.

Mivel gyakran életmódbeli sajátosságok miatt alakulnak ki, így első körben itt érdemes kezdeni. Az alkoholfogyasztás mérséklése és a dohányzás elhagyása alapvető fontosságúak. A rostban gazdag, egészséges táplálkozás és a rendszeres testmozgás mellett érdemes figyelni a vörös húsok (pl. marha) kerülésére, vagy legalább mérséklésére.

A vörös húsok fogyasztása elősegíti néhány bélben élő baktériumfaj szaporodását melyek DNS-t károsító anyagokat termelnek. Ez hozzájárulhat a vastagbélrák kialakulásához, hiszen a sejtek károsodott DNS-e könnyen vezethet káros mutációkhoz, ezáltal pedig daganat kialakulásához. Az ilyen baktériumok ellen hatékony védelmet jelentenek a probiotikumok, melyek meggátolják a szaporodásukat. Kísérletek során a Lactobacillus-al Bifidobacterium-mal kezelt alanyok esetén kimutatható volt, hogy csökkent a belekben élő rothasztó, káros anyagokat termelő baktériumok száma.

Egy másik haszna a probiotikumoknak az immunrendszerre gyakorolt hatásuk. Egy 1981-ben végzett kísérlet során a Lactobacillus Casei Shirota igen jó rákellenes hatásokat mutatott. Ez nem is feltétlenül annak köszönhető, hogy maga a baktérium öli meg a rákos sejteket, sokkal inkább annak, hogy az immunműködést felerősítve támogatja a szervezet természetes védekező mechanizmusát; és így az immunrendszer az ami végez a rákos sejtekkel.

A probiotikumok mellett a rostok is nagyon sokat segíthetnek a megelőzésben. Egy 2011-es kutatás szerint inverz összefüggés van a rostfogyasztás és a polipok illetve vastag- és végbélrák kialakulása között. Azaz minél több rostot fogyaszt valaki, minél inkább rostban gazdag étrendet követ annál kisebb az esélye annak, hogy polipok illetve vastagbélrák, végbélrák alakuljon ki nála. Érdekes módon leginkább a hüvelyesekből származó rostok bizonyultak hatékonynak a rák megelőzése szempontjából. Ennek feltehetően az ezekben a növényekben található egyéb anyagokhoz van köze. Más forrásból származó rostok ugyanúgy hozzájárulnak az egészséges bélműködés megőrzéséhez és a rák megelőzéséhez.

Forrás:

https://www.nhs.uk/conditions/bowel-polyps/

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3499195/

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3269152/