arrow-leftarrow-rightchevron-downchevron-leftchevron-rightchevron-upenvelopefacebook-altfacebookfilterhamburgerinfoinstagrampackagephone-callpinterestplay-circlequotesearchsettingsshopping-carttiktoktruckuseryoutube

A cöliákiáról mindent egy helyen: okok, tünetek, kezelési lehetőségek

cöliákia

A cöliákia, más néven a lisztérzékenység, egy autoimmun betegség, amely a genetikailag hajlamos egyéneknél alakul ki. Ez akkor fordul elő, ha az arra érzékeny személyek glutént, azaz egy olyan fehérjét fogyasztanak, amely a búzában, az árpában és a rozsban található meg. A betegség során a szervezet immunrendszere tévesen támadja meg a vékonybél nyálkahártyáját, károsítva annak szerkezetét, valamint gátolva a tápanyagok felszívódását. Ez hosszú távon súlyos egészségügyi problémákhoz vezethet, ha nem diagnosztizálják és kezelik megfelelően.

A cöliákia előfordulási gyakorisága

A cöliákia világszerte a lakosság mintegy 1%-át érinti. Bár a diagnosztizált esetek száma ennél alacsonyabb, mivel sokan nem is tudnak róla, hogy érintettek. A betegség előfordulása azonban folyamatosan nő, különösen a nyugati országokban, ahol évente 7,5%-os emelkedést figyeltek meg. Ez nemcsak a jobb diagnosztikai módszereknek köszönhető, hanem a tényleges esetek számának növekedésének is. A cöliákia gyakoribb a nőknél és a gyermekeknél, mint a férfiaknál és a felnőtteknél.(1) A gyermekek körében az előfordulás 21,3 eset 100 000 főre vetítve évente, míg a felnőttek körében 12,9 eset 100 000 főre. Magyarországon kb. minden századik embert érint ez a betegség.

Mivel azonban öröklődő betegségről van szó, így amennyiben a családban volt már korában cöliákiás beteg, ott nagyobb a valószínűsége annak, hogy a család többi tagja is érintett lehet benne. Nem feltétlen van így, de érdemes ellenőriztetni, ha bármilyen apró tünetet tapasztalunk magunkon.

A lisztérzékenység leggyakoribb tünetei

A cöliákia gyermekkorban gyakran emésztőrendszeri tünetekkel jelentkezik, mint például hasmenés, hasi fájdalom, puffadás, hányás és székrekedés. Emellett a tápanyagok felszívódásának zavara miatt a gyermekeknél előfordulhat súly- és növekedési elmaradás, fáradtság, étvágytalanság és gyakori szájfekélyek. Amit fontos tudni: a gluténtartalmú élelmiszerek bevezetése után, nagyjából 14-18 hónapos korban jelentkezhetnek az első tünetek, de legkésőbb 3-5 éves korig kiderül, hogy a gyermek cöliákiás vagy sem. A lisztérzékeny gyermekek gyakran nyűgösek, ingerlékenyek és fáradtak, ez már intő jel lehet a szülők számára.

Felnőtteknél a tünetek azonban változatosabbak lehetnek, és gyakran nem korlátozódnak az emésztőrendszerre. Gyakori panaszok közé tartozik a puffadás, hasmenés, székrekedés, hasi fájdalom, valamint a fáradtság, ízületi fájdalmak, szorongás és depresszió. Emellett előfordulhatnak bőrkiütések, például dermatitis herpetiformis, valamint szájüregi problémák, mint az afták. 

Nem tipikus cöliákia tünetek

A cöliákia nem mindig jelentkezik klasszikus tünetekkel. Sokszor semmi jel nem utal arra, hogy a háttérben valami emésztőrendszeri probléma áll. A nem tipikus jelek közé tartozik a vashiányos vérszegénység, csontritkulás, májenzimek emelkedett szintje, neurológiai problémák, mint a migrén, valamint a termékenységi problémák. Ezen tünetek megjelenésének a fő oka a vitaminok és ásványi anyagok nem megfelelő felszívódása. Gyakori tünet lehet még a pszichés zavar, a krónikus fáradtság, az izomgyengeség, a száraz bőr, a kóros fogyás, a dermatitis, a hajhullás, valamint a Duhring-betegség is. Utóbbi csalánkiütésekre hasonlító hólyagokat okoz a bőrön. Ezek a tünetek gyakran megnehezítik a betegség felismerését, mivel más egészségügyi problémákra is utalhatnak.

Vannak továbbá olyan betegségek, amelyek cöliákia esetén gyakrabban jelentkeznek. Ilyen például az I. típusú diabétesz, az epevezeték gyulladás, a pajzsmirigy működési zavarok, az autoimmun pajzsmirigybetegségek, a májbetegség, a Sjögren és a Down-szindróma.

A cöliákia okai

A cöliákia kialakulásához genetikai hajlam szükséges, különösen a HLA-DQ2 és HLA-DQ8 gének jelenléte. Azonban nem mindenki, aki hordozza ezeket a géneket, fejleszti ki a betegséget. A glutén fogyasztása mellett környezeti tényezők is szerepet játszhatnak a betegség kialakulásában, például a bélflóra összetétele és a korai életkorban bekövetkező fertőzések.

Csak a glutén a tünetokozó gabona?

A cöliákia esetében a tüneteket kizárólag a glutént tartalmazó gabonák, azaz a búza, az árpa és a rozs fogyasztása váltja ki. Más gabonák, mint a zab, általában nem okoznak problémát, hacsak nem szennyeződnek gluténnel a feldolgozás során. Fontos megkülönböztetni a cöliákiát a nem cöliákiás gluténérzékenységtől, amely esetében a glutén fogyasztása tüneteket okozhat, de nem jár a vékonybél károsodásával.

Refrakter cöliákia

A refrakter cöliákia ritka, de súlyos formája a betegségnek, amikor a tünetek és a bélkárosodás a szigorú gluténmentes diéta ellenére is fennállnak. Két típusát különböztetik meg:

  • az 1-es típusban a bél immunsejtjei normálisak,
  • míg a 2-es típusban rendellenes, klonális sejtek vannak jelen, amelyek növelik a limfóma kialakulásának kockázatát.

A kezelés magában foglalhatja a szteroidokat és más immunszuppresszív terápiákat.

A cöliákia diagnózisa

A cöliákia diagnózisa vérvizsgálatokkal kezdődik, amelyek kimutatják a glutén elleni antitestek jelenlétét. Pozitív eredmény esetén vékonybél-biopsziát végeznek, hogy megállapítsák a bélbolyhok károsodását. Fontos, hogy a vizsgálatok előtt a beteg ne kezdjen el gluténmentes diétát, mivel ez befolyásolhatja az eredményeket.

Miért fontos korán felismerni a betegséget?

A cöliákia korai felismerése azért is fontos, mert ez csökkentheti a súlyos szövődmények, például a csontritkulás, meddőség, májbetegségek és bizonyos típusú rákok kialakulásának kockázatát. Egy tanulmány szerint a 20 éves kor felett diagnosztizált betegek 34%-ának alakul ki más autoimmun betegsége, míg a 2-4 éves korban diagnosztizáltaknál ez az arány csak 10,5%.

Miért nehéz diagnosztizálni?

A cöliákia tünetei gyakran átfednek más betegségekkel, mint az irritábilis bél szindróma vagy a laktózintolerancia, ami megnehezíti a pontos diagnózist. Emellett a betegek egy része tünetmentes vagy atípusos tüneteket mutat, például fáradtságot vagy depressziót. A diagnózist tovább bonyolítja, hogy a gluténmentes diéta megkezdése előtt kell elvégezni a teszteket, mivel a diéta befolyásolhatja az eredményeket.

Laboratóriumi vizsgálati lehetőségek

A cöliákia diagnózisának első lépése a szerológiai vizsgálat, amely a glutén elleni antitestek jelenlétét mutatja ki. A leggyakrabban használt tesztek közé tartozik:

  • a szöveti transzglutamináz (tTG),
  • és a deamidált gliadin peptidek (DGP) elleni antitestek mérése.

Pozitív eredmény esetén vékonybél-biopsziát végeznek a bélbolyhok károsodásának megállapítására.

Genetikai vizsgálat

A genetikai tesztek a HLA-DQ2 és HLA-DQ8 gének jelenlétét vizsgálják, amelyek a cöliákiára való hajlamot jelzik. Ezek a tesztek különösen hasznosak lehetnek, ha a szerológiai és biopsziás eredmények nem egyértelműek. Fontos megjegyezni, hogy ezeknek a géneknek a hiánya szinte kizárja a cöliákia lehetőségét.

A lisztérzékenység kezelési lehetőségei

A cöliákia egyetlen hatékony kezelése a szigorú, élethosszig tartó gluténmentes diéta.(2) Ez magában foglalja a búza, árpa, rozs és ezek származékainak teljes kizárását az étrendből. A gluténmentes diéta betartása enyhíti a tüneteket és elősegíti a bél nyálkahártyájának gyógyulását.

Mit lehet és mit nem?

Kerülendő ételek:

  • Búzából, árpából és rozsból készült termékek (kenyér, tészta, péksütemények, kekszek).
  • Feldolgozott élelmiszerek, amelyek tartalmazhatnak rejtett glutént (pl. szószok, levesporok).

Fogyasztható ételek:

  • Gluténmentes élelmiszerek, mint a friss gyümölcsök, zöldségek, húsok, halak, tojás és tejtermékek.
  • Tejtermékek esetén jó hír, hogy a nagy részük szabadon fogyasztható: tej, túró, kefir, tejföl, vaj, kemény sajtok, míg a tejdesszertek tartalmazhatnak glutént, ezért érdemes mindegyik összetevőjét ellenőrizni.
  • Gluténmentes gabonák, például rizs, kukorica, quinoa, amaránt, guarmag, köles és hajdina.
  • Jöhet továbbá: kukorica, sárgaborsó, szója, tápióka, szezámmag, tökmag, napraforgó, szentjánoskenyérmag alapú lisztekből, illetve ezek felhasználásával készült gluténmentes kenyérporok, süteményporok, müzlik.

A legbiztonságosabb azonban minden esetben a GM jellel ellátott, törzskönyvezett különleges táplálkozási igényeket kielégítő gluténmentes lisztek, kenyérporok, tészták és egyéb termékek.

A keresztkontamináció elkerülése érdekében fontos, hogy a gluténmentes ételeket külön készítsük el, és külön eszközöket használjunk. Étkezés előtt mindig ellenőrizzük az élelmiszerek címkéjét, és kerüljük azokat, amelyek nem garantáltan gluténmentesek. Akinek tehát komoly tünetei vannak, azoknál érdemes otthon minden eszköz esetén egy olyan tartani a konyhában, amit kizárólag a cöliákiás beteg ételeinek elkészítéséhez használ.

Hogyan lesz kiegyensúlyozott ez az étrend?

A gluténmentes diéta során fennáll a veszélye bizonyos tápanyagok, például rostok, vas, kalcium és B-vitaminok hiányának. Ezért fontos, hogy a diéta változatos legyen, és tartalmazzon elegendő mennyiségű zöldséget, gyümölcsöt, teljes értékű gabonát és fehérjét. Szükség esetén dietetikus segítségét is érdemes igénybe venni a megfelelő étrend kialakításához.

A cöliákia egy összetett autoimmun betegség, amely különböző tünetekkel jelentkezhet, és súlyos szövődményekhez vezethet, ha nem ismerik fel időben. A korai diagnózis és a szigorú gluténmentes diéta betartása kulcsfontosságú a tünetek enyhítésében és a bélkárosodás megelőzésében. Az orvosi tanácsadás és a rendszeres ellenőrzés elengedhetetlen a betegség hatékony kezeléséhez.

Tudományos háttér:

  1. https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0091674915002304
  2. https://academic.oup.com/gastro/article/3/1/3/2910191