arrow-leftarrow-rightchevron-downchevron-leftchevron-rightchevron-upenvelopefacebook-altfacebookfilterhamburgerinfoinstagrampackagephone-callpinterestplay-circlequotesearchsettingsshopping-carttiktoktruckuseryoutube

Az epepangás kialakulásának okai, tünetei és kezelése

epepangas

Az epepangás egy ijesztő tünetekkel jelentkező, hosszú távon igen kellemetlen panaszokkal járó betegség, amit fontos időben diagnosztizálni. Az epe szerepe ugyanis igen lényeges az anyagcsere kapcsán, ugyanis ez az, amely lúgosítja a tápcsatornát, segíti a táplálékban található zsírok és olajok emésztését, emellett olyan vízben rosszul oldódó anyagokat választ ki, mint a gyógyszerek, a hormon-végtermékek, a mérgek, valamint a hemoglobin bomlásterméke, a bilirubin.

De vajon mi okozhatja az epepangást, milyen tünetekkel jár, és hogyan kezelhető?

Mi az epepangás?

Az epepangás, orvosi nevén kolesztázis, olyan állapot, amikor az epe (epesavak) nem tud megfelelően áramolni a májból a bélbe.(1) Ez a felhalmozódás a véráramba kerülve bőrviszketést, sárgaságot és egyéb tüneteket okozhat. Az epepangás többféle formában jelentkezhet, és különböző okok állhatnak a hátterében.

Mitől alakulhat ki kolesztázis?

A kolesztázis kialakulásának okai sokrétűek lehetnek, de jelenleg az alábbiakban három fő csoportot kell kiemelni: mechanikai okok, májbetegségek és terhességi kolesztázis.

Mechanikai okok

A leggyakoribb mechanikai okok közé tartozik az epeutak elzáródása, például epekő vagy daganat következtében. Ezek az akadályok megnehezítik vagy lehetetlenné teszik az epe normál áramlását, ami kolesztázishoz vezethet. Az epeutak elzáródása miatt az epe felhalmozódik a májban, és a véráramba kerülve bőrviszketést és sárgaságot okozhat.

Más, ritkább mechanikai okok közé sorolhatjuk a jó- vagy rosszindulatú daganatokat (epehólyag, epeutak, hasnyálmirigy fej), epeúti szűkületeket (pl. gyulladásos vagy posztoperatív hegesedés), cisztákat vagy parazita fertőzéseket, amelyek fizikailag elzárják az epe útját. Mindezek esetén a diagnózis képalkotó vizsgálatokkal (ultrahang, MRCP, endoszkópos ultrahang) és sokszor beavatkozással tisztázható.

Májbetegségek

A májbetegségek, mint a hepatitis, cirrózis vagy alkoholos májbetegség, szintén hozzájárulhatnak a kolesztázis kialakulásához. Ezek a betegségek károsítják a májsejteket és az epeutakat, megzavarva az epe normál áramlását. A májsejtek károsodása miatt az epe felhalmozódik a májban, és a véráramba kerülve bőrviszketést és sárgaságot okozhat.

Számos gyógyszer okozhat kolesztatikus májkárosodást. Közismert példák az amoxicillin-clavulanate (klavulánsav szerepe kiemelendő), bizonyos makrolidok, antipszichotikumok, egyes NSAID-ok, anabolikus szteroidok, valamint néhány antikoncipiens/ösztrogén. A gyógyszer okozta májkárosodás gyakran tünetileg hasonlít az obstrukcióhoz (sárgaság, viszketés), de a vizsgálatok nem mindig mutatnak elzáródást, a mechanizmus lehet toxikus, immunológiai vagy gén-függő fogékonyság.

Viral (pl. bizonyos hepatitisek), parazitás fertőzések, valamint öröklött metabolikus betegségek (pl. Dubin–Johnson, Rotor-szindróma) is okozhatnak kolesztázist. Egyes anyagcserezavarok és súlyos alkoholos sérülés szintén megzavarhatja az epe kiválasztását. 

Terhességi kolesztázis

A terhességi kolesztázis, más néven intrahepatikus kolesztázis, a terhesség második felében jelentkezhet. A pontos oka nem teljesen tisztázott, de hormonális és genetikai tényezők szerepet játszhatnak a kialakulásában. A terhesség során megnövekedett hormonális hatások hatására az epeutak ellazulhatnak, és az epe normál áramlása akadályozottá válhat. Ez a felhalmozódás a véráramba kerülve bőrviszketést, sárgaságot és egyéb tüneteket okozhat.

Nemzetközi irányelvek javasolják a szérum epesav-mérést, UDCA alkalmazását tünetcsillapításra és veszélyeztetett időpontban tervezett szülésszervezést.

Az epepangás leggyakoribb tünetei és következményei

Az epepangás (kolesztázis) egy alattomos betegség. Kezdetben sokszor csak enyhébb panaszokkal jelentkezik, amelyekről a beteg nem feltétlenül gondolja, hogy komoly problémát jeleznek. Ugyanakkor, ha tartósan fennáll, számos szervet érinthet, és akár életveszélyes szövődményeket is okozhat. A tünetek és a következmények megértése ezért kulcsfontosságú a korai felismerés és kezelés szempontjából.

Viszketés (pruritus)

Az egyik legjellegzetesebb tünet a makacs, sokszor elviselhetetlen bőrviszketés, amely főleg a tenyéren és a talpon jelentkezik, és jellemzően éjszaka erősödik. Ennek hátterében az epesavak véráramba való kerülése áll, amelyek irritálják az idegvégződéseket a bőrben. Egy tanulmány szerint a kolesztázisos betegek több mint 70%-a tapasztal viszketést, amely jelentősen ronthatja az életminőséget, alvászavart és pszichés kimerültséget is okozhat.

Sárgaság (icterus)

A sárgaság a kolesztázis másik gyakori tünete. A bőr, a szemfehérje és a nyálkahártyák sárgás elszíneződése a vérben felszaporodó bilirubin miatt alakul ki. Ez a tünet nem minden esetben jelenik meg, de ha igen, általában már súlyosabb epepangást jelez. Az icterus gyakran társul sötét színű vizelettel (a vízoldékony bilirubin miatt) és világos, agyagszerű széklettel (az epesavak hiánya miatt).

Emésztési zavarok

Az epe kulcsszerepet játszik a zsírok emésztésében és a zsírban oldódó vitaminok (A, D, E, K) felszívódásában. Ha az epe áramlása zavart szenved, a beteg zsíros, bűzös székletet (steatorrhoea), puffadást, teltségérzetet tapasztalhat. A hosszabb távú zavar következményeként vitaminhiány is kialakulhat.

Fáradtság, gyengeség

Nem specifikus, de gyakori panasz a tartós fáradékonyság és gyengeség, amely részben a máj működészavarával, részben a felszívódási problémákkal függ össze. Kutatások szerint a krónikus kolesztázisos betegek körében a fáradtság a második leggyakrabban jelentett tünet a viszketés után.

A kolesztázis következményei

Ha az epepangás tartósan fennáll, számos szervi és anyagcsere-következmény alakulhat ki.

Az epehiány miatt például a zsírban oldódó vitaminok nem szívódnak fel megfelelően. Mindezek pedig számtalan problémát okozhatnak.

  • A-vitamin hiány: látászavar, főleg éjszakai vakság.
  • D-vitamin hiány: csontlágyulás, csontritkulás, gyakori törések.
  • E-vitamin hiány: idegrendszeri károsodások, izomgyengeség.
  • K-vitamin hiány: vérzékenység, elhúzódó vérzés sérülések után.

Egy klinikai vizsgálat kimutatta, hogy a krónikus kolesztázisban szenvedő betegek több mint felénél jelentkezik valamilyen mértékű zsírban oldódó vitaminhiány, ami hosszú távon súlyos állapotokhoz vezethet.

Májkárosodás és cirrózis

A tartós epepangás közvetlenül károsítja a májsejteket. Az epesavak toxikus hatása gyulladást és hegesedést indíthat el, ami végül májcirrózishoz vezethet. A cirrózis növeli a májelégtelenség, a portális hipertónia és a májdaganatok kialakulásának kockázatát.

Csontanyagcsere-zavarok

A D-vitamin hiányon túl a kolesztázis önmagában is fokozza a csontvesztést. Ez a cholestaticus osteodystrophia: a betegek körében gyakoribb a csontritkulás és a patológiás törések. Egy kutatás szerint a kolesztatikus májbetegségekben szenvedők körében 2–3-szor nagyobb a törési kockázat, mint az egészséges embereknél.

Fertőzéshajlam és immunrendszeri változások

Végül pedig az epe baktériumellenes hatású is. Ha nem jut a bélbe, a bélflóra egyensúlya felborulhat, ami emésztőrendszeri fertőzések kockázatát növeli. Éppen ezért nagyon fontos a szerv épségben tartása.

Terhességi kolesztázis szövődményei

A terhességi intrahepatikus kolesztázis (ICP) külön figyelmet érdemel, mert nemcsak az anyát, hanem a magzatot is veszélyezteti.(2) Az anya tünetei jellemzően a korábban említett viszketés és sárgaság. Bár ezek az állapot megszűnésével többnyire javulnak, a terhességi kolesztázis megnöveli a szülés körüli vérzések kockázatát a K-vitamin-hiány miatt.

A legnagyobb aggodalom viszont a magzatot érinti. Számos kutatás kimutatta, hogy az emelkedett anyai epesavszint összefügg a koraszülés, a magzati distressz és a halvaszülés kockázatával. Egy korábbi kutatásban, amely több mint 5000 terhességi kolesztázisos esetet elemzett, arra jutottak, hogy ha az epesavszint meghaladja a 100 µmol/L-t, a halvaszülés kockázata jelentősen emelkedik.

A nemzetközi irányelvek azt javasolják, hogy a súlyos kolesztázisban szenvedő várandósoknál 36–38. hét között mérlegeljék a szülés megindítását, különösen, ha a laborértékek kiugróak. Az ursodeoxycholic acid (UDCA) gyógyszer alkalmazása bizonyítottan csökkenti az epesavszintet és javítja a tüneteket, bár a magzati kimeneteleket nem minden vizsgálatban befolyásolta jelentősen.

Hogyan ismerhető fel az epepangás?

Az epepangás legjellemzőbb tünete a bőrviszketés, különösen a tenyéren és a talpon. Ez a viszketés általában éjszaka fokozódik, és nem jár bőrkiütéssel. Ezen kívül előfordulhat sárgaság, ami a bőr és a szemfehérjék sárgás elszíneződését jelenti. A sárgaság az epesavak felhalmozódása miatt alakul ki a vérben. A tünetek fokozódása esetén orvosi vizsgálat szükséges a pontos diagnózis felállításához.

A diagnózis első lépése a részletes kórelőzmény. A beteg panaszai (viszketés, sárgaság, emésztési zavar), gyógyszerszedési szokásai és életmódja már fontos nyomokat adhatnak. Az orvos fizikális vizsgálat során a bőr és a szemfehérje elszíneződését, esetleges máj- vagy lépnagyobbodást, bőrkarcolásokat keres. Egy tanulmány szerint az epesavszint-mérés a legmegbízhatóbb marker a terhességi kolesztázis kimutatásában, és a magzati kockázat becslésében is kulcsfontosságú.

Képalkotó vizsgálatok epepangás kapcsán

A mechanikai akadályok (pl. epekő, daganat) felderítésére képalkotás szükséges:

  • Hasi ultrahang: elsőként választandó, gyors és fájdalommentes módszer, jól kimutatja az epeköveket és az epeutak tágulatát.
  • MRCP (mágneses rezonancia kolangiopankreatográfia): nem invazív, részletes képet ad az epeutakról.
  • ERCP (endoszkópos retrográd kolangiopankreatográfia): diagnosztikus és terápiás vizsgálat is lehet, pl. epekő eltávolítására.

Ha pedig a labor és a képalkotás nem ad egyértelmű választ (például autoimmun májbetegségek gyanújánál), akkor májbiopszia végezhető, amely mikroszkóp alatt mutatja meg a májsejtek és az epeutak állapotát.

Hogyan kezelhető az epepangás?

A kezelés és megelőzés a kolesztázis okától függően változik.(3) Mechanikai okok esetén, mint például epekő, műtéti beavatkozásra lehet szükség az akadály eltávolítására. Májbetegségek esetén a háttérbetegség kezelése, például antivirális gyógyszerek alkalmazása hepatitis esetén, szükséges. Terhességi kolesztázis esetén az orvosok általában ursodeoxycholic acid (UDCA) alkalmazását javasolják. Ez az első választandó gyógyszer, amely segít csökkenteni a szérum epesavszintet és a viszketést. Bár a magzati kimenetelek javításában vegyesek az eredmények, az anyai panaszokat hatékonyan mérsékli.

Epepangás kezelése diétával

Amikor rohamunk van, akkor a diéta két, egymástól elkülöníthető szakaszból áll. Epekőroham után 1-2 napig koplalás javasolt, csak folyadékot érdemes fogyasztani. Inni viszont kell, ami lehet víz, gyengére főzött te, esetleg friss, szűrt almalé, répalé. 2-3. napon már próbálkozhatunk szénhidrátokkal, mint a főtt burgonya, a háztartási keksz, a pirítós vagy a főtt rizs. Később jöhetnek a gyümölcs kompótok, a zöldségpürék, a fehérjék fogyasztása, ami kapcsán inkább a párolt, főtt húst, esetleg zsírszegény tejtermékeket válasszuk. Nagyjából az 5-6. naptól állhatunk vissza a rendes étkezésre, de csak akkor, ha panaszmentesek vagyunk.

A megelőzés érdekében érdemes a hétköznapokban is zsírszegényen étkezni, alacsony zsírtartalmú alapanyagokat választani. Amikor kenyérféléről van szó, akkor pedig jobb választás a rostos, teljes kiőrlésű, korpás termék, de csak másnaposan, szikkadt állapotban. Tojást is ehetünk, de itt az egyéni különbségek jelentősek, a jó hír viszont, hogy a fehérjét mindenki képes fogyasztani, a sárgája az, ami bizonyos embereknél gondot okozhat.

Fontos továbbá, hogy a magas illóolajú fűszereket és zöldségeket érdemes kerülni, ezek ugyanis panaszt okozhatnak. Ilyen a zeller, a bors, a fahéj, a narancs, valamint a torma. A zöldfűszerek viszont mindig jó választást jelenthetnek.

Mikor szükséges orvoshoz fordulni?

Amennyiben a fent említett tünetek jelentkeznek, különösen a bőrviszketés és sárgaság, fontos orvoshoz fordulni. A pontos diagnózis és a megfelelő kezelés érdekében szakorvosi vizsgálat szükséges. A terhesség alatt jelentkező tünetek esetén különösen fontos a szoros orvosi felügyelet, mivel a terhességi kolesztázis szövődményekhez vezethet.

Az epepangás, vagy kolesztázis, olyan állapot, amikor az epe nem tud megfelelően áramolni a májból a bélbe, és felhalmozódik a vérben. Ez különböző okok miatt alakulhat ki, beleértve mechanikai akadályokat, májbetegségeket és terhességi kolesztázist. A legjellemzőbb tünetek közé tartozik a bőrviszketés és sárgaság. A kezelés az okoktól függően változik, és orvosi felügyeletet igényel. Fontos, hogy a tünetek jelentkezésekor időben orvoshoz forduljunk a megfelelő diagnózis és kezelés érdekében.

Tudományos háttér:

  1. https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S1089326105701148
  2. https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC3827866/
  3. https://onlinelibrary.wiley.com/doi/abs/10.1002/ptr.6621