A nyelőcső rosszindulatú daganata

A nyelőcső (esophagus) a mellkasban elhelyezkedő nyálkahártyával bélelt, csőszerű, üreges szerv, mely összeköti a garatot és a gyomrot. Rosszindulatú daganatos megbetegedése (nyelőcsőrák) leggyakrabban a szerv nyálkahártyájából indul ki. A szövettani kép alapján két fő típusa különíthető el: a laphámból kiinduló laphámsejtes rák; illetve a mirigyekből kiinduló úgynevezett adenokarcinóma.

A nyelőcsőrák előfordulása

Noha a nyelőcsőrák az – összes daganatos betegséget tekintve – viszonylag ritka, sajnos az elmúlt években mégis növekedett az előfordulási gyakorisága. A WHO adatai szerint 2020-ban több, mint 600 000 új esetet diagnosztizáltak világszerte. Hazai adatok alapján Magyarországon 2018-ban összesen 825 rosszindulatú nyelőcsődaganatot diagnosztizáltak, 669 férfinél és 156 nőnél. Ezekből az adatokból is látszik, hogy a betegség a férfiakat lényegesen nagyobb arányban érinti. Előfordulása leginkább 50 és 70 éves kor között jellemző. A nyelőcső bármelyik szakaszát érintheti, de leggyakoribb az alsó harmad területén.

A nyelőcsőrák rizikófaktorai

A rosszindulatú nyelőcsődaganat kialakulásában szerepet játszanak genetikai tényezők és környezeti faktorok is. Az esetek zömében megfigyelhető a nyelőcső túlzott fizikai, kémiai irritációja.

Milyen rizikófaktorai lehetnek a rosszindulatú nyelőcsődaganat kialakulásának?

• Túlzott alkoholfogyasztás.
• Dohányzás.
• Túlságosan forró ételek és italok rendszeres fogyasztása.
• Füstölt ételek nagy mennyiségű fogyasztása.
• Nagyon fűszeres, csípős ételek rendszeres fogyasztása.
• Gombatoxin (’aflatoxin’).
• Tartósan fennálló refluxbetegség (’GERD’).
• Sav- vagy lúgmérgezés.
• Besugárzás.

A nyelőcsőrák tünetei

A nyelőcsőrák egy igen alattomos betegség, hiszen hosszú ideg nem mutat jellegzetes tüneteket. Ebből következik, hogy a betegek sokszor csak későn kerülnek orvoshoz, amikor – az esetek jelentős részében – már előrehaladott állapotban van a betegség.

Milyen tünetek fordulhatnak elő nyelőcsőrák esetén?

• Nyelési nehézség, mely általában először a szilárd táplálékot érinti, majd később a folyadékok lenyelése is nehézséget okoz.
• Jelentkezhet fájdalmas nyelés.
• „Gombócérzés” nyeléskor (különösen akkor, ha a nyelőcső felső részét érinti a daganat).
• Gyakori hányinger, öklendezés, hányás.
• Nagy mértékű fogyás.
• Rekedtség, krákogás, köhécselés

A nyelőcsőrák diagnózisa

A nyelőcsőrák diagnózisa sokszor már csak előrehaladott esetben történik meg. A daganat hamar ad áttéteket, átterjed a környező szövetekre, illetve terjedhet a véráram és nyirokrendszer útján távoli szervekre (pl. máj, tüdő, csontok).

Milyen vizsgálatokra számíthat a beteg?

• Alapos kórtörténet-, és panaszfelvétel.
• Fizikális vizsgálat.
• Vérvétel, laborvizsgálat: a nyelőcsőrákra utaló specifikus laboreltérés nincs – bizonyos esetekben látható lehet mérsékelt gyulladás, vérszegénység.
• Endoszkópos vizsgálat (nyelőcső-és gyomortükrözés – gastroscopia): a vizsgálat során direkt kép látható a nyelőcső, illetve a gyomor faláról, nyálkahártyájáról, így közvetlenül láthatóak lehetnek az esetleges elváltozások is. A vizsgálat során lehetőség van a gyanús területekről történő mintavételre (biopszia) és szövettani vizsgálatra, mellyel pontosan meghatározható a daganat szövettani típusa.
• Képalkotó vizsgálatok: a diagnózishoz, kezelési terv felállításához szinte minden esetben szükség van CT/MR vizsgálat elvégzésére. Ezek segíthetnek megmutatni a daganat kiterjedését, illetve fontos szerepük van a stádiummeghatározásban, a közelebbi vagy távolabbi áttétek jelenlétének megítélésében. A diagnózisalkotás során szükség lehet kontrasztanyagos röntgenvizsgálat elvégzésére is (úgynevezett „nyelésröntgen”), de manapság ennek szerepe csökkent.

A kivizsgálást általában belgyógyász, gasztroenterológus kezdi meg, majd a kezelést és gondozást onkológus folytatja. Amennyiben lehetőség van műtéti megoldásra, a komplex kezelést végző csapat tagja a sebész is.

A nyelőcsőrák kezelése

Komplex onkológiai kezelési lehetőségek vannak, melyek magukba foglalják a sebészi-, gyógyszeres (kemo-), és sugárterápiát. Az, hogy melyik betegnél milyen kezelés jöhet szóba egy több szakorvosból (onkológus, sebész, patológus) álló onkológiai bizottság (onko-team) javasolja meg a pontos szövettani típus, a daganat stádiuma és a beteg általános állapota, társbetegségei alapján.

• Műtéti kezelés: tartós, kuratív megoldást csak a műtéti kezelés eredményezhet. Az ideális sebészeti megoldást a tumor teljes eltávolítása jelenti, a nyelőcső funkciójának minél nagyobb fokú megőrzésével, ám ez sajnos ritkán tud megvalósulni. Technikailag többféle műtéti megoldás létezik, de mindegyik nagyon bonyolult és hosszú, ami a beteg számára rendkívüli megterhelést jelent. Mivel a nyelőcsőrák egy nagyon alattomos daganattípus, így sok esetben a diagnózis felállítása után már nincs lehetőség kuratív műtéti megoldásra a daganat előrehaladott stádiuma miatt.
• Kemoterápiás-és/vagy sugárterápiás kezelés: történhet kiegészítő terápiaként a műtét előtt vagy után; illetve előrehaladott esetekben palliatív módon, mikor teljes gyógyulás már nem várható, a túlélést próbálják meghosszabbítani a kezeléssel.
• Palliatív kezelés: fontos része a megfelelő fájdalomcsillapítás, illetve a nyelészavar kezelése a nyelőcső szűkületének tágításával (pl. endoszkóppal, speciális fémcső, úgynevezett ’nyelőcső stent’ beültetésével).

A nyelőcsőrák kórjóslata

A nyelőcsőrák egy igen agresszív daganattípus, mely sokszor csak későn kerül felismerésre, ami jelentősen rontja a túlélési esélyeket. A rosszindulatú nyelőcsődaganat átlagos ötéves túlélési esélye 20% körül van – minél korábbi stádiumban kerül felismerésre a daganat, annál jobbak a túlélési esélyek.

Érdemes tehát az életmóddal befolyásolható rizikófaktorokat minimálisra csökkenteni és gyanús tüneteket esetén mihamarabb megkezdeni a célirányos kivizsgálást.

Források:

https://www.webbeteg.hu/cikkek/daganat/259/a-nyelocsodaganat
https://gco.iarc.fr/today/online-analysis-table?v=2020&mode=cancer&mode_population=continents&population=900&populations=900&key=asr&sex=0&cancer=39&type=0&statistic=5
https://onkol.hu/nemzeti-rakregiszter/
http://daganatok.hu/nyelocsorak/
https://www.cancer.gov/pediatric-adult-rare-tumor/rare-tumors/rare-digestive-system-tumors/esophageal
https://www.cancer.org/cancer/esophagus-cancer/detection-diagnosis-staging/survival-rates.html