A nyelőcső rosszindulatú daganata

Tartalom:

A nyelőcső (esophagus) a mellkasban elhelyezkedő nyálkahártyával bélelt, csőszerű, üreges szerv, mely összeköti a garatot és a gyomrot. Rosszindulatú daganatos megbetegedése (nyelőcsőrák) leggyakrabban a szerv nyálkahártyájából indul ki. A szövettani kép alapján két fő típusa különíthető el: a laphámból kiinduló laphámsejtes rák; illetve a mirigyekből kiinduló úgynevezett adenokarcinóma.

A nyelőcsőrák előfordulása

Noha a nyelőcsőrák az – összes daganatos betegséget tekintve – viszonylag ritka, sajnos az elmúlt években mégis növekedett az előfordulási gyakorisága. A WHO adatai szerint 2020-ban több, mint 600 000 új esetet diagnosztizáltak világszerte. Hazai adatok alapján Magyarországon 2018-ban összesen 825 rosszindulatú nyelőcsődaganatot diagnosztizáltak, 669 férfinél és 156 nőnél. Ezekből az adatokból is látszik, hogy a betegség a férfiakat lényegesen nagyobb arányban érinti. Előfordulása leginkább 50 és 70 éves kor között jellemző. A nyelőcső bármelyik szakaszát érintheti, de leggyakoribb az alsó harmad területén.

A nyelőcsőrák rizikófaktorai

A rosszindulatú nyelőcsődaganat kialakulásában szerepet játszanak genetikai tényezők és környezeti faktorok is. Az esetek zömében megfigyelhető a nyelőcső túlzott fizikai, kémiai irritációja.

Milyen rizikófaktorai lehetnek a rosszindulatú nyelőcsődaganat kialakulásának?

Túlzott alkoholfogyasztás.
Dohányzás.
Túlságosan forró ételek és italok rendszeres fogyasztása.
Füstölt ételek nagy mennyiségű fogyasztása.
Nagyon fűszeres, csípős ételek rendszeres fogyasztása.
Gombatoxin (’aflatoxin’).
Tartósan fennálló refluxbetegség (’GERD’).
Sav- vagy lúgmérgezés.
Besugárzás.

A nyelőcsőrák tünetei

A nyelőcsőrák egy igen alattomos betegség, hiszen hosszú ideg nem mutat jellegzetes tüneteket. Ebből következik, hogy a betegek sokszor csak későn kerülnek orvoshoz, amikor – az esetek jelentős részében – már előrehaladott állapotban van a betegség.

Milyen tünetek fordulhatnak elő nyelőcsőrák esetén?

Nyelési nehézség, mely általában először a szilárd táplálékot érinti, majd később a folyadékok lenyelése is nehézséget okoz.
Jelentkezhet fájdalmas nyelés.
„Gombócérzés” nyeléskor (különösen akkor, ha a nyelőcső felső részét érinti a daganat).
Gyakori hányinger, öklendezés, hányás.
Nagy mértékű fogyás.
Rekedtség, krákogás, köhécselés

A nyelőcsőrák diagnózisa

A nyelőcsőrák diagnózisa sokszor már csak előrehaladott esetben történik meg. A daganat hamar ad áttéteket, átterjed a környező szövetekre, illetve terjedhet a véráram és nyirokrendszer útján távoli szervekre (pl. máj, tüdő, csontok).

Milyen vizsgálatokra számíthat a beteg?

Alapos kórtörténet-, és panaszfelvétel.
Fizikális vizsgálat.
Vérvétel, laborvizsgálat: a nyelőcsőrákra utaló specifikus laboreltérés nincs – bizonyos esetekben látható lehet mérsékelt gyulladás, vérszegénység.
Endoszkópos vizsgálat (nyelőcső-és gyomortükrözés – gastroscopia): a vizsgálat során direkt kép látható a nyelőcső, illetve a gyomor faláról, nyálkahártyájáról, így közvetlenül láthatóak lehetnek az esetleges elváltozások is. A vizsgálat során lehetőség van a gyanús területekről történő mintavételre (biopszia) és szövettani vizsgálatra, mellyel pontosan meghatározható a daganat szövettani típusa.
Képalkotó vizsgálatok: a diagnózishoz, kezelési terv felállításához szinte minden esetben szükség van CT/MR vizsgálat elvégzésére. Ezek segíthetnek megmutatni a daganat kiterjedését, illetve fontos szerepük van a stádiummeghatározásban, a közelebbi vagy távolabbi áttétek jelenlétének megítélésében. A diagnózisalkotás során szükség lehet kontrasztanyagos röntgenvizsgálat elvégzésére is (úgynevezett „nyelésröntgen”), de manapság ennek szerepe csökkent.

A kivizsgálást általában belgyógyász, gasztroenterológus kezdi meg, majd a kezelést és gondozást onkológus folytatja. Amennyiben lehetőség van műtéti megoldásra, a komplex kezelést végző csapat tagja a sebész is.

A nyelőcsőrák kezelése

Komplex onkológiai kezelési lehetőségek vannak, melyek magukba foglalják a sebészi-, gyógyszeres (kemo-), és sugárterápiát. Az, hogy melyik betegnél milyen kezelés jöhet szóba egy több szakorvosból (onkológus, sebész, patológus) álló onkológiai bizottság (onko-team) javasolja meg a pontos szövettani típus, a daganat stádiuma és a beteg általános állapota, társbetegségei alapján.

Műtéti kezelés: tartós, kuratív megoldást csak a műtéti kezelés eredményezhet. Az ideális sebészeti megoldást a tumor teljes eltávolítása jelenti, a nyelőcső funkciójának minél nagyobb fokú megőrzésével, ám ez sajnos ritkán tud megvalósulni. Technikailag többféle műtéti megoldás létezik, de mindegyik nagyon bonyolult és hosszú, ami a beteg számára rendkívüli megterhelést jelent. Mivel a nyelőcsőrák egy nagyon alattomos daganattípus, így sok esetben a diagnózis felállítása után már nincs lehetőség kuratív műtéti megoldásra a daganat előrehaladott stádiuma miatt.
Kemoterápiás-és/vagy sugárterápiás kezelés: történhet kiegészítő terápiaként a műtét előtt vagy után; illetve előrehaladott esetekben palliatív módon, mikor teljes gyógyulás már nem várható, a túlélést próbálják meghosszabbítani a kezeléssel.
Palliatív kezelés: fontos része a megfelelő fájdalomcsillapítás, illetve a nyelészavar kezelése a nyelőcső szűkületének tágításával (pl. endoszkóppal, speciális fémcső, úgynevezett ’nyelőcső stent’ beültetésével).

A nyelőcsőrák kórjóslata

A nyelőcsőrák egy igen agresszív daganattípus, mely sokszor csak későn kerül felismerésre, ami jelentősen rontja a túlélési esélyeket. A rosszindulatú nyelőcsődaganat átlagos ötéves túlélési esélye 20% körül van – minél korábbi stádiumban kerül felismerésre a daganat, annál jobbak a túlélési esélyek.

Érdemes tehát az életmóddal befolyásolható rizikófaktorokat minimálisra csökkenteni és gyanús tüneteket esetén mihamarabb megkezdeni a célirányos kivizsgálást.

Források:

https://www.webbeteg.hu/cikkek/daganat/259/a-nyelocsodaganat
https://gco.iarc.fr/today/online-analysis-table?v=2020&mode=cancer&mode_population=continents&population=900&populations=900&key=asr&sex=0&cancer=39&type=0&statistic=5
https://onkol.hu/nemzeti-rakregiszter/
http://daganatok.hu/nyelocsorak/
https://www.cancer.gov/pediatric-adult-rare-tumor/rare-tumors/rare-digestive-system-tumors/esophageal
https://www.cancer.org/cancer/esophagus-cancer/detection-diagnosis-staging/survival-rates.html