A hasnyálmirigyrák

A hasnyálmirigy (pancreas) a hasüregben elhelyezkedő, kb. 20 cm hosszú szervünk, melynek fő feladata emésztést segítő enzimek és különböző hormonok (például: inzulin) termelése. A hasnyálmirigy különböző megbetegedései viszonylag gyakoriak, melyek közül kiemelkedik a hasnyálmirigy rosszindulatú daganatos megbetegedése, a hasnyálmirigyrák.

A hasnyálmirigyrák előfordulása

A hasnyálmirigyrák előfordulása egyre gyakoribbá vált az elmúlt évtizedekben és rendkívül agresszív lefolyása miatt jelentősége vitathatatlan.

Alapvetően a fiatalabb, 40 éves kor alatti populációt ritkábban érinti, de a kor előrehaladtával előfordulása egyértelműen egyre gyakoribb. Leginkább 65-80 év között fordul elő, férfiakat valamelyest gyakrabban érint.

A WHO adatai szerint 2020-ban közel fél millió hasnyálmirigyrákot diagnosztizáltak világszerte.
2018-as hazai adatok szerint Magyarországon majdnem 3000 főnél találtak rosszindulatú hasnyálmirigy daganatot. Ezek a számok egyértelmű növekedést mutatnak az eddigiekhez képest, mert hazánkban 2000-ben a diagnosztizált esetek száma még 2000 alatt volt.

A hasnyálmirigyrák kockázati tényezői

A hasnyálmirigyrák kialakulása – a többi daganattípushoz hasonlóan – egy többlépcsős, komplex folyamat, melyhez hozzájárulnak genetikai faktorok és környezeti tényezők egyaránt.

   Mik hajlamosíthatnak hasnyálmirigyrák kialakulására?

• környezeti faktorok, életmóddal összefüggő tényezők: elhízás, kalóriadús étrend, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás, kadmiumártalom …stb.
• családi halmozódás
• daganat-szindrómák (pl.: herediter nonpolyposis coloncarcinoma – HNPCC, familiáris adenomatosus polyposis szindróma – FAP, Peutz-Jeghers-szindróma …stb.)
• cisztás fibrózis
• öröklődő hasnyálmirigygyulladás (herediter pancreatitis)
• cukorbetegség (2-es típusú, magas inzulinszinttel járó forma)

A hajlamosító tényezők fennállása esetén nagyon szoros követés, rendszeres vizsgálatok javasoltak belgyógyász/gasztroenterológus szakorvos által.

A hasnyálmirigyrák tünetei

A hasnyálmirigyrák egy különösen alattomosan fejlődő, agresszív típusú daganat, mely sajnálatos módon sokszor csak akkor mutat tüneteket, amikor a daganat már szétterjedt a szervezetben.

   Milyen tünetei lehetnek a hasnyálmirigyráknak?

• hasi fájdalom: főleg gyomorszájnál; hátba sugározhat; jellemző, hogy az éjszakai órákban fokozódik
• fogyás, étvágytalanság
• sárgaság
• újonnan megjelenő cukorbetegség
• hányinger, gyomorürülési zavar
• hasmenés, székrekedés
• lépmegnagyobbodás
• elesettség, fáradékonyság
• hőemelkedés, láz (gyakran epeúti elzáródás, következményes gyulladás – cholangitis – esetén)

A hasnyálmirigyrák diagnózisa

Mivel a tünetek nem specifikusak és gyakran csak későn jelentkeznek, a diagnózis felállítása sokszor csak későn történik meg. Gyanús panaszok esetén mindenképpen indokolt a célirányos kivizsgálás megkezdése, hiszen a daganat lefolyása nagyon agresszív, minél hamarabb sikerül a pontos diagnózis felállítása, annál jobbak az esélyek a gyógyulásra.

   Milyen vizsgálatokra számíthat a beteg?

• Kórtörténet-, és panaszfelvétel.
• Fizikális vizsgálat: különös tekintettel a hasi régióra. Tapasztalható lehet hasi nyomásérzékenység, esetleg sárgaság. Egyes esetekben megnagyobbodott lép, megnagyobbodott nyirokcsomók is tapinthatók lehetnek.
• Vérvétel, laborvizsgálat: az esetek jelentős részében tapasztalható a CA19-9 tumormarker emelkedett szintje (nem specifikus hasnyálmirigyrákra, egyéb daganatban, egyéb betegségben is emelkedett lehet a szintje). A CA19-9 szenzitivitása hasnyálmirigyrákra 70%, specificitása pedig 87% körül van. Tapasztalható lehet a májenzimek, obstrukciós enzimek emelkedett szintje; valamint bizonyos esetekben vérszegénység és magasabb gyulladásos markerek is láthatóak lehetnek.
• Képalkotó vizsgálatok: a diagnózis felállításában döntő szerepe van a különböző képalkotó vizsgálatoknak (hasi ultrahang, kontrasztanyagos hasi CT/MR vizsgálat).
  A kontrasztanyagos hasi CT elsődleges a hasnyálmirigyrák diagnosztikájában. Továbbá CT/MR vizsgálat segítségével a daganat elsődleges kiterjedésén kívül megítélhető az is, hogy vannak-e közelebbi vagy távolabbi áttétek a szervezetben.
• ERCP (endoszkópos retrográd cholangio-pancreatographia): a felső tápcsatorna endoszkópos tükrözése és kontrasztanyagos röntgenvizsgálat kombinációja. Az ERCP elvégzése sokszor szükséges a pontos diagnózis felállításához. Lehetőséget nyújt szövettani mintavételre, illetve különböző tüneteket enyhítő (palliatív) beavatkozások elvégzésére.
• Szövettani mintavétel (biopszia): történhet ERCP-vel vagy hasi műtéttel, illetve gyakran képalkotó vezérelt vékonytű-aspirációs mintavétellel. A pontos szövettani diagnózis kulcsfontosságú, mert sok esetben ez szabja meg a további specifikus onkológiai kezelési lehetőségeket.

A hasnyálmirigyrák kezelése

Komplex onkológiai kezelési lehetőségek állnak rendelkezésre, melyek magukba foglalják a sebészi-, gyógyszeres (kemo-), és sugárterápiát. Az, hogy melyik betegnél milyen kezelés jöhet szóba egy több szakorvosból álló onkológiai bizottság (onko-team) javasolja meg a szövettani típus, a daganat stádiuma és a beteg általános állapota, társbetegségei alapján.

A hasnyálmirigyrák teljes gyógyulására csak akkor van esély, ha az korai stádiumban, még szétterjedése előtt felderítésre kerül. Sajnos az esetek többségében (mintegy 80%-ban) már olyankor diagnosztizálják, amikor tartós teljes gyógyulás nem várható.

• Műtéti megoldás: a hasnyálmirigyrák egyetlen hosszútávon is hatékony kezelése a radikális sebészi eltávolítás. Sajnos ez – a betegség agresszív lefolyása miatt – ritkán tud megvalósulni.
• Daganat ellenes gyógyszeres terápia (kemoterápia): történhet a műtéti kezelés kiegészítéseként, illetve önmagában is. Sokszor, előrehaladott esetekben már csak palliatív (nem tartós gyógyulást eredményező, tüneteket mérséklő) megoldásként jön szóba.
• Sugárterápia: hasnyálmirigyrák esetén ritkábban használatos, inkább csak palliatív, kiegészítő terápiaként jön szóba.
• Gyógygomba – kiegészítő terápiaként használják gyomorrák kezelésében, az életminőség javítására a kemoterápia alatt vagy után.

Hasnyálmirigyrák esetén elengedhetetlen a beteg rendszeres gondozása egy felkészült szakmai csapat által. Fontos tudni, hogy bármelyik kezelési módban is részesül az adott beteg, az rendkívül komoly megterhelést jelent számára.

A hasnyálmirigyrák kórjóslata

A hasnyálmirigyrák kórjóslata többek között függ a daganat kiterjedésétől, a daganat stádiumától, pontos szövettani típusától, valamint a beteg általános állapotától és társbetegségeitől is. Sajnos a hasnyálmirigyrák esetében a felfedezés legtöbbször csak későn, már előrehaladott (IV. stádium) esetekben történik, így a túlélési esélyek lényegesen rosszabbak.
A hasnyálmirigyrák átlagos ötéves túlélése 5-10% körül van – ezzel az egyik legrosszabb kórjóslatú rosszindulatú daganattípusnak számít.

A hasnyálmirigyrák megelőzése

Sajnos egyértelmű megelőzésre nincs lehetőség, de mindenképpen nagyon fontos az életmóddal összefüggő rizikótényezők minimálisra csökkentése. Ismert meglévő rizikófaktorok esetén rendszeres kontrollvizsgálatokon való részvétel az egyetlen lehetőség arra, hogy időben felismerhető legyen a hasnyálmirigyrák.
Jobb félni, mint megijedni: a hasi panaszokat mindig érdemes komolyan venni és időben megkezdeni a célirányos kivizsgálást.

Források:

https://gco.iarc.fr/today/online-analysis-table?v=2020&mode=cancer
https://onkol.hu/nemzeti-rakregiszter/
http://daganatok.hu/hasnyalmirigyrak/
https://www.hopkinsmedicine.org/health/conditions-and-diseases/pancreatic-cancer/pancreatic-cancer-prognosis
Tulassay Zsolt: A belgyógyászat alapjai, Medicina Könyvkiadó (2016)