Kontaminált vékonybél szindróma
A kontaminált vékonybél szindróma (small intestine bacterial owergrow, azaz SIBO) a baktériumok vékonybélben való kóros túlszaporodása következtében jön létre.
Hogyan alakul ki a kontaminált vékonybél szindróma?
Alapvetően a vékonybélben sokkal kevesebb bélbaktérium található, mint a vastagbélben, sőt a különböző bélszakaszok baktériumflórájának összetétele is sokban különbözik. A vékony-és vastagbél határán található egy billentyű (úgynevezett Bauchin-billentyű), melynek fontos „kapuszerepe” van: biztosítja, hogy a kétféle flóra ne „keverdjen össze”. Ha valamiért a vastagbélben élő baktériumflóra elszaporodik a vékonybélben, akkor alakul ki az úgynevezett kontaminált vékonybélszindróma. Ilyenkor a vékonybél „szennyeződik”, kontaminálódik a nem odaillő baktériumflórával, mely számos kellemetlen panaszt okozhat.
Milyen tényezők hajlamosítanak a kontaminált vékonybél szindróma kialakulására?
Vannak olyan betegségek, állapotok, szokások, melyek kedveznek a vastagbélben található baktériumok vékonybélbe való bejutásának és ottani elszaporodásának.
Kontaminált vékonybél szindróma kialakulására hajlamosíthat:
- renyhe bélmozgást eredményező állapotok (pl. cukorbetegség, pajzsmirigyalulműködés, idős kor …stb.);
- csökkent gyomorsav-termelés;
- divertikulózis (vastagbél vakon végződő, kesztyűujj-szerű kitüremkedései);
- Crohn-betegség;
- gyomor-bélrendszert érintő műtétetek utáni megváltozott állapot (pl. gyomoreltávolítás, egyes bariátriai műtétek);
- egyes bélrendszert érintő fertőzések;
- szkleroderma;
- gyógyszerek (pl. antibiotikumok, gyomorsavcsökkentők);
- túlzott stressz;
- irritábilis bél szindróma (IBS);
- cöliákia;
- bélsipoly;
- táplálkozással összefüggő tényezők (pl. folyamatos nassolás, túlzott cukorbevitel…stb.).
Milyen tünetekkel járhat a kontaminált vékonybél szindróma?
A kontaminált vékonybél szindróma általában kellemetlen, nem specifikus – főleg gyomor-bélrendszeri – tüneteket okoz. A panaszok egy része annak köszönhető, hogy a vékonybélben kórosan jelenlévő baktériumok erjeszteni kezdik az elfogyasztott szénhidrátokat, melynek következtében különféle gázok (hidrogén, metán) és savak (tejsav, ecetsav) képződnek.
A kontaminált vékonybél szindróma tünetei lehetnek:
- étvágytalanság, fogyás;
- bizonytalan hasi diszkomfort, hasi fájdalom;
- fokozott gázképződés a belekben, puffadás;
- émelygés, hányinger;
- étkezést követő kellemetlen teltségérzet;
- hasmenés, székrekedés;
- súlyosabb esetben felszívódási zavar és ebből eredő hiányállapotok, betegségek (pl. vérszegénység, csontritkulás …stb.).
Fontos tudni, hogy ezek nem specifikus tünetek; számos egyéb, súlyosabb, veszélyesebb betegség járhat hasonló panaszokkal, melyek kizárása minden esetben nagyon fontos. Változó széklethabitus (különösen hasmenés, székrekedés váltakozása) esetén mindig alapos gasztroenterológiai kivizsgálás szükséges a rosszindulatú vastagbélrák kizárása céljából.
Hogyan lehet diagnosztizálni a kontaminált vékonybél szindrómát?
Mivel a tünetek nem specifikusak, ezért a diagnózis felállítása nem mindig egyszerű feladat.
Nagyon fontos tudni, hogy hasonló tüneteket sok egyéb emésztőrendszeri betegség okozhat, melyek akár súlyosabb következményekkel is járhatnak. Éppen ezért a jellemző panaszok esetén alapos gasztroenterológiai kivizsgálás szükséges. A kezelőorvos minden esetben egyéni mérlegelés alapján, személyre szabottan rendeli el a szükséges vizsgálatokat.
Milyen vizsgálatokra számíthat a beteg?
- Alapos kórtörténet-, és panaszfelvétel.
- Fizikális vizsgálat.
- Vérvétel: egyértelmű diagnosztikus laboreltérés nincs, differenciáldiagnosztikai szempontból lehet fontos. Súlyos, felszívódási zavarral járó kontaminált vékonybél szindróma esetén ezek tünetei láthatóak lehetnek (pl. vashiány, alacsony B12-vitamin vagy folsav szint, vérszegénység…stb.).
- Székletvizsgálat: széklettenyésztés (fertőzéses eredet kizárására), székletvér vizsgálat (Weber vizsgálat).
- Képalkotó vizsgálatok: hasi ultrahang, bizonyos esetekben hasi CT/MR vizsgálat. Egyértelmű kórjelző kontaminált vékonybél szindróma esetén nem látszik, de differenciálfiagnosztikai szempontból fontosak lehetnek.
- Laktulóz-teszt (hidrogén kilégzési teszt): non-invazív, nem kellemetlen vizsgálat, mely segíthet megerősíteni vagy éppen kizárni a kontaminált vékonybél szindróma diagnózisát. A vizsgálat során laktulózt (a laktulóz egy szintetikus diszacharid) tartalmazó oldatot kell meginni, majd ezt követően 20 percenként egy speciális készülékbe lélegezni, mely méri a kilélegzett levegő hidrogéntartalmát. Normál esetben a laktulózt csak a vastagbélben lévő baktériumok bontják, így kb.120 perccel a fogyasztást követően detektálható a felszabaduló hidrogéngáz. Ha azonban a vékonybél bakteriálisan szennyezett, azaz fennáll a kontaminált vékonybél szindróma, akkor sokkal hamarabb detektálható a hidrogéngáz a kilélegzett levegőben.
- Endoszkópos („tükrözéses”) vizsgálatok: bizonyos esetekben – főleg differenciáldiagnosztikai szempontból, a súlyosabb betegségek kizárására – gastroscopia (gyomortükrözés) és/vagy colonoscopia (vastagbéltükrözés) elvégzése is szükséges.
Hogyan kezelhető a kontaminált vékonybél szindróma?
Alapvetően fontos tudni, hogy mi váltotta ki a kontaminált vékonybél szindrómát és lehetőség szerint célszerű azt is kezelni.
A szükséges terápiát minden esetben egyénre szabottan tervezi meg az érintett beteg kezelőorvosa.
Milyen terápiás lehetőségek állnak rendelkezésre?
- Életmódbeli tényezők változtatása, optimalizálása.
Általánosságban elmondható, hogy – mint számos egyéb betegség esetén – az egészséges életmód elengedhetetlen része a kezelésnek és a hosszútávú egészségmegőrzésnek.
Fontos a bőséges folyadékfogyasztás, rendszeres testmozgás, a stressz lehetőség szerinti csökkentése és a káros ártalmak (pl. dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás) kerülése. Fontos a változatos, rostban gazdag étrend, lehetőség szerint napi ötszöri étkezéssel. Érdemes kerülni az étkezések közötti nassolásokat, hogy a bélrendszernek is legyen ideje „tisztulni és pihenni”. Vannak kiemelt diéták (pl. FOODMAP diéta), melyek különösen hatásosak lehetnek kontaminált vékonybél szindróma esetén. Előnyös, ha van lehetőség konzultálni dietetikussal és közösen összeállítani egy olyan étrendet, mely segít a panaszokon és hosszútávon tartható a mindennapi életben. - Gyógyszeres kezelés.
Sok esetben szükség lehet gyógyszeres kezelésre is – ám ez sosem helyettesíti, csupán kiegészíti az életmódbeli tényezők optimalizálását. A vékonybélben elszaporodott baktériumok kezeléséhez szükség lehet antibiotikum terápiára. Sok esetben hatékonyak a különböző pre- és probiotikumok, mely a normál bélflóra helyreállításában segítenek. Tüneti kezelésként átmenetileg szükség lehet fájdalomcsillapítók, görcsoldók, gázképződést csökkentő készítmények szedésére. Súlyos felszívódási zavar esetén a szervezetben kialakult hiányállapot kezelése is szükséges – akár intravénásan, infúzióban történő pótlással is.
Összefoglalás
Kontaminált vékonybél szindróma (SIBO) esetén a vékonybélben elszaporodnak a „nem odaillő”, alapvetően a vastagbélben élő baktériumok, melyek számos kellemetlen panaszt (puffadás, hasi fájdalom, székrekedés-hasmenés, émelygés, kellemetlen teltségérzet …stb.) okozhatnak. Nagyon fontos, hogy a kontaminált vékonybél szindróma tünetei nem specifikusak, számos súlyosabb betegség (pl. rosszindulatú vastagbéldaganat) is járhat hasonló panaszokkal, így az alapos gasztroenterológiai kivizsgálás minden esetben javasolt.
A diagnózisalkotás során a páciens alapos kikérdezésén és fizikális vizsgálatán túl szükség lehet vérvételre, székletvizsgálatra, képalkotó vizsgálatokra, laktulóz-tesztre és bizonyos esetben gyomor/vastagbéltükrözésre is. A kezelés alappillére az életmód optimalizálása, a megfelelő diéta és étkezési szokások kialakítása. Sok esetben gyógyszeres terápiára, pro-és prebiotikum szedésére is szükség van.
A kontaminált vékonybél szindróma kellemetlen panaszokat okoz, de szerencsére az esetek legnagyobb részében jól kezelhető. Fontos, hogy a jellemző panaszokkal érdemes minél hamarabb orvoshoz fordulni és megkezdeni a szükséges kivizsgálást és az adekvát terápiát.
Források:
