Nincsenek termékek a kosárban.
Publikálva 2024.03.07. napján
Tartalom
Ha az elmúlt évek során valamennyire Ön lépést tartott az egészségügyi hírekkel, akkor valószínűleg hallott már a prebiotikumokról és probiotikumokról. A NaturalSwiss-nél tudjuk, hogy mindkét összetevőnek az emésztőrendszer egészséges és rendszeres megőrzéséhez van köze, számos egyéb egészségügyi előny mellett.
A posztbiotikumok sokkal kevésbé ismertek, mint a prebiotikumok és a probiotikumok, de a legújabb kutatások szerint ugyanolyan fontos, ha nem fontosabb szerepük van egészségünk megőrzésében és javításában. Valójában a prEbiotikumoknak tulajdonított egészségügyi előnyök nagy része valóban a POSZTbiotikumoknak köszönhető.
A posztbiotikumok a probiotikumok által a bélben végzett fermentációs folyamat melléktermékei. Más szóval, mivel a probiotikumok prebiotikumokkal táplálkoznak, posztbiotikumok keletkeznek. Ezek alapvetően a probiotikumok “hulladékai”.
A hulladéktermékek nem úgy hangzanak, mintha sok hasznunk lenne. Érdekes módon valóban felelősek számos fontos egészségjavító funkcióért a bélrendszerünkben. A posztbiotikumok néhány példája a szerves savak, bakteriocinok, szénsavas anyagok és enzimek. (a bakteriocinok olyan fehérjék vagy peptidmolekulák, amelyeket bizonyos baktériumok termelnek. Ezek a molekulák részét képezik a mikroorganizmusok közötti versengésnek és kommunikációnak, lehetővé téve a termelő baktériumok számára, hogy előnyt szerezzenek környezetükben a versenytársaikkal szemben)
Természetesen ezek mind a bélrendszerünkben élő mikroorganizmusok létezéséből és túléléséből fakadnak, bár terápiás folyamatokon keresztül közvetlenül is hozzáadhatók.
Tudjuk, hogy a pre-, pro- és posztbiotikumokról szóló beszéd meglehetősen zavaró lehet. Tegyünk tehát egy lépést hátra, hogy beszéljünk a bélmikrobiótáról és a három kapcsolatról.
Amikor megszületünk, a beleink sterilek, de az anyatejnek és a szánkkal való felfedezésnek köszönhetően a bélrendszerünkben gyorsan megtelepednek a tápanyagokat fermentáló mikrobák, amelyek fontos bioaktív vegyületeket választanak ki, amelyek befolyásolják élettanunkat és anyagcserénket.
Ezek a természetes, egészségvédő baktériumok szimbiotikus kapcsolatban állnak az emberi szervezettel. Más szóval, a zsigereinkből élnek, miközben mi profitálunk jelenlétükből és melléktermékeikből.
Fontos szerepet játszanak az emberi homeosztázisban, (homeosztázis a belső környezet állandóságának fenntartására irányuló folyamat) és az egészséges bélbaktériumokat összefüggésbe hozták számos betegséggel a Crohn-betegségtől a rákig.
A gyógyszeres kezelés, a stressz, az étrend és a betegségek negatívan befolyásolhatják a bél mikroflóra természetes populációját. Évtizedekkel ezelőtt független kutatók több csoportja azt találta, hogy diétával lehetséges a bél mikroflóra újratelepítése. Eredetileg itt azonosították a probiotikumokat és a prebiotikumokat, és ma már ismert, hogy a posztbiotikumok fontos szerepet játszanak.
Bár a nevek nagyon hasonlóak, különböző elemek, amelyek mégis rokonok.
Íme a bontás:
Prebiotikumok: Tápanyagok, amelyek minőségileg megváltoztatják a bél mikrobióta összetételét azáltal, hogy “élelmiszert” biztosítanak, amely elősegíti a jó baktériumok növekedését. A prebiotikumok főként élelmi rostok, mint például a gyümölcsökben, zöldségekben és a teljes kiőrlésű gabonákban.
Probiotikumok: Ezek maguk a bélmikrobák. A mikrobák ökoszisztémájának egészségfejlesztő aspektusaival, többek között a fertőzésekkel szembeni gát megerősítésével, valamint antibakteriális, immunmoduláló és gyulladáscsökkentő tulajdonságukkal tulajdonították őket. A probiotikumokat olyan élelmiszerekben találja, mint a joghurt, a kefir, a kombucha és a kimchi.
Posztbiotikumok: A posztbiotikumok a probiotikumok metabolitjai, (metabolitok élő szervezetek anyagcsere-folyamatainak eredményeként keletkező vegyületek) vagy a bélben a probiotikus aktivitásból származó összetevők, például az erjedés. Mivel a bélmikrobák avagy probiotikumok, prebiotikus rostot fogyasztanak, ennek az erjedésnek vagy fogyasztásnak az eredménye az úgynevezett posztbiotikum.
A legújabb kutatások bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy a probiotikumoknak tulajdonított pozitív hatások többsége valójában a posztbiotikumoknak köszönhető. A prebiotikumok megfelelő feldolgozásának alapjait is biztosíthatják, és egy másik módon is elősegíthetik az egészséges prebiotikus populációt.
Hogy egyszerűen fogalmazzunk, a prebiotikumok előzik meg a probiotikumokat, amelyek után következnek a posztbiotikumok. A posztbiotikumok pedig elősegítik a prebiotikumok használatát. A prebiotikumok olyanok, mint az “étel”, a probiotikumok számára. A probiotikumok pedig maguk a mikroorganizmusok, a posztbiotikumok pedig a probiotikumok által ezen “ételek” elfogyasztásával keletkeznek.
A posztbiotikumok, bár egyfajta probiotikus hulladéknak tekinthetők, azok lehetnek, amelyek az emberekre gyakorolt sok egészségügyi hatásokat kiváltják. Ez segít nekünk még mélyebben megérteni a bél mikroorganizmusok és az emberek közötti szimbiontikus kapcsolatot.
A posztbiotikumok forrásai
Mivel a posztbiotikumok a probiotikus fermentáció melléktermékei, a posztbiotikumok közvetlen forrása a probiotikum. Azok az élelmiszerek, amelyek segíthetnek növelni a posztbiotikumok koncentrációját a bélben, a következők:
Joghurt Savanyú káposzta Miso leves Lágy sajtok Kefir Kovászos kenyér Író Savanyúság Tempeh (tempeh hagyományos indonéz étel, amit az 1800-as évek óta ismernek. Egy ízletes szója alapú étel, tele fehérjével, nemespenész segítségével fermentálják)
Ezenkívül a posztbiotikumok laboratóriumokban állíthatók elő és extrahálhatók terápiás célokra. (extrahálhatók szó azt jelenti, hogy valamiből kivonhatók vagy eltávolíthatók bizonyos összetevők)
Ismétlés a tudás anyja ezért fussunk neki még egyszer: A mik is azok a posztbiotikus összetevők olyan anyagok, amelyeket probiotikus baktériumok termelnek, amikor prebiotikus rostokat fermentálnak a bélben.
És ha már POSTbiotikum termékekről beszélünk akkor nézzük meg hogy mik azok a összetevők, melyeket egy minőségi POSTbiotikum terméknek tartalmaznia kellene:
• Rövid szénláncú zsírsavak (SCFA-k): Ezek szerves savak, amelyek a rostok fermentációjának fő végtermékei. Ide tartozik a butirát, a propionát és az acetát. Gyulladás-, rák- és elhízás-ellenes hatásuk van, valamint modulálják a bél mikrobiómát és az immunrendszert is
• Lipopoliszacharidok (LPS): Ezek olyan molekulák, amelyek egyes baktériumok külső membránjában találhatók. Immunválaszt és gyulladást válthatnak ki, de alacsony dózisban is jótékony hatást fejtenek ki, például fokozzák a bélgát funkcióját és megakadályozzák a fertőzéseket.
• Exopoliszacharidok (EPS): Ezek olyan poliszacharidok (keményítő: a növények elsődleges energiatároló molekulája), amelyeket egyes baktériumok választanak ki. Védőréteget képezhetnek a baktériumok körül, úgynevezett biofilmet, amely segít a bélfalhoz tapadni és ellenállni az antibiotikumoknak. Modulálhatják ( modulácio – fehérjék és enzimek szerkezetének és működésének folyamatos vagy időleges módosulása) az immunrendszert és a bél mikrobiomát is, valamint gyulladáscsökkentő és cukorbetegség-ellenes hatásuk is van.
• Enzimek: olyan fehérjék, amelyek felgyorsítják a szervezetben zajló kémiai reakciókat. Egyes enzimeket probiotikus baktériumok termelnek, és posztbiotikus hatásúak, ilyen például a nattokináz, amely segít a vérrögök lebontásában és a vérkeringés javításában, valamint a laktáz, amely segít a laktóz emésztésében és megelőzi a laktóz intoleranciát.
• Sejtfaltöredékek: A baktérium sejtfalának olyan részei, amelyek akkor szabadulnak fel, amikor a baktérium elpusztul vagy lizálódik (lizálódik –egy sejt vagy bármilyen biológiai struktúra felbomlik vagy megsemmisül). Stimulálhatják az immunrendszert és a bél mikrobiomát, valamint gyulladás- és allergiaellenes hatásuk is van.
• Vitaminok: olyan szerves vegyületek, amelyek nélkülözhetetlenek a szervezet különböző anyagcsere-folyamataihoz. A probiotikus baktériumok által termelt vitaminok egy része posztbiotikus hatású, ilyen például a K2-vitamin, amely a csontok és a szív egészsége szempontjából fontos, valamint a B12-vitamin, amely a vörösvértestek termelésében és az idegrendszer fenntartásában vesz részt.
Ezek az étrend-kiegészítők piacán elérhető posztbiotikus összetevők. Azonban nem minden posztbiotikus termék biztonságos vagy hatékony mindenki számára. Egyes posztbiotikus összetevők kölcsönhatásba léphetnek a gyógyszerekkel, allergiás reakciókat okozhatnak, vagy nem kívánt mellékhatásokat okozhatnak. Ezért, mielőtt bármilyen posztbiotikus kiegészítőt szedne, konzultáljon orvosával, hogy megbizonyosodjon arról, hogy biztonságosak és megfelelőek az Ön számára. A posztbiotikumok bevitelét is növelheti, ha több prebiotikus és probiotikus ételt fogyaszt, például gyümölcsöt, zöldséget, teljes kiőrlésű gabonát, joghurtot, kimchit, savanyú káposztát és kombuchát.
