Prebiotikum a legértékesebb rost | Hogyan védi az egészségünket?

Prebiotikum a legértékesebb rost | Hogyan védi az egészségünket?

Hála a reklámoknak, a probiotikumokról egyre többet hallunk. Kezelhető velük a hasmenés, a székrekedés, de egyéb az emésztéstől és a belektől látszólag teljesen független megbetegedésre is pozitívan hathatnak. Ez többek között annak köszönhető, hogy az immunrendszert jelentős mértékben képesek befolyásolni, ami által a szervezet az egyéb betegségekkel is hatékonyabban fogja tudni felvenni a harcot. A történet azonban itt sokak számára véget is ér, pedig a probiotikumok önmagukban véve csupán félkarú óriások. A probiotikumoknak azaz a bélben élő jótékony hatású baktériumoknak ugyanúgy szüksége van táplálékra mint nekünk és amennyiben ezt nem kapják meg megfelelő mennyiségben vagy minőségben, úgy a hatásaik is alulmaradnak majd a várttól, hiszen élelem hiányában aligha lesznek képesek elszaporodni.

Itt jön képbe a prebiotikum. A prebiotikumok alatt – bár csak egy betűben különböznek a probiotikumoktól – a bélflóra baktériumai számára táplálékot adó anyagok értendők, leginkább a különböző élelmi rostok. Nagyon leegyszerűsítve tehát a probiotikumok olyanok, mint egy házőrző kutya. Nem elég azonban beszerezni egy kutyát, etetni és gondozni is kell, amire a prebiotikumok jelentik a megoldást.

Bélflóra, immunrendszer és prebiotikum

A bennünk élő jótékony hatású baktériumok különleges szerepet játszanak szervezetünk működésében. Ezek a probiotikus baktériumok építik fel a bélflórát, amely közvetlenül befolyásolja az immunrendszert: ha a számuk lecsökken, és ezért a bélflórában megnő a káros mikroorganizmusok aránya, testünk védekezőképessége szinte rögtön legyengül. Mindez fordítva is igaz: a probiotikumok bevitelével immunrendszerünk felerősödik, hatékonyabban küzd meg a fertőzésekkel, rákos sejtekkel vagy éppen a káros szabad gyökökkel. A probiotikumok ezen kívül emésztőenzimeket, B7-vitamint, B12-vitamint, K-vitamint termelnek, részt vesznek a nyálkahártyát védő vajsav előállításában, segítik az anyagcserét, valamint akadályozzák a káros baktériumok, gombák és a vírusok szaporodását.

Ahhoz, hogy a probiotikumok elszaporodjanak, és előnyös élettani hatásaikat kifejthessék, táplálékra van szükségük. Ez a táplálék a prebiotikum, ami nem más, mint prebiotikus, élelmi rost. Többféle prebiotikum létezik, közös jellemzőjük, hogy az ember nem képes megemészteni őket. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy teljesen haszontalanok lennének.

Emészthetetlenségükből fakadóan tulajdonképpen érintetlenül haladnának tovább a belekben, legfeljebb a széklet képződéséhez járulnának hozzá. A probiotikumok azonban képesek hasznosítani őket és ezeket fermentálva (erjesztve) gondoskodnak saját táplálékukról. Ezért megfelelő mennyiségben fogyasztva ezek a rostok hozzájárulnak a bél flórájának egyensúlyához, azaz a különböző féle baktériumok arányainak egészséges szinten tartásához.

A leggyakoribb prebiotikumok a béta-glükán, a cellulóz, a fructo-oligoszacharidok (FOS), az inulin és a pektin, valamint a tejben lévő laktulóz. Ezek nagyrészt gyümölcsökben, zöldségekben, magvakban illetve teljes kiőrlésű gabonákban találhatók, de akadnak prebiotikus gyógynövények is, melyek gyógyhatásukat részben a bélflóra helyreállítása által fejtik ki. Béta-glükánokkal a zabban illetve különböző gyógygombákban, pektinnel egyéb gyümölcsök mellett az almában találkozhatunk. Utóbbinál fontos kiemelni, hogy a héja tartalmazza a legtöbb pektint, így célszerű hámozatlanul fogyasztani.

Hogyan támogatja az egészséget?

Amellett, hogy elengedhetetlen a bélflóra egyensúlyának megőrzéséhez, illetve szükség esetén visszaállításához, a prebiotikum más módokon is támogatja az egészségünket. Szó szerint kitakarítja a vastagbélben felhalmozódó méreg- és salakanyagokat, javítja a bélperisztaltikát, ezáltal normalizálja az ürítést, szabályozza a széklet állagát. A vízben oldódó rostok a hasmenést, a vízben nem oldódók a székrekedést szüntetik meg. A normális, kényelmes székletürítés szempontjából fontos, hogy a széklet ne töltsön túl sok időt a vastagbélben, hiszen ott történik a béltartalomban lévő víz visszaszívása. Ha a széklet túl sok időt tölt itt, például a nem megfelelő bélmozgás miatt, úgy túl sok vizet fog visszaszívni a vastagbél, ami miatt a széklet is túl száraz és kemény lesz, székrekedést okozva ezzel. Amennyiben azonban túl kevés időt tölt itt a béltartalom, úgy nem történik meg a víz megfelelő mértékű visszaszívása és a széklet így túlságosan híg lesz.

A prebiotikum további hatása, hogy csökkentheti az alhasi görcsöket, megszüntetheti a hányingert és a puffadást, hozzájárul a vastagbéldaganat megelőzéséhez, mérsékli az LDL koleszterinszintet. A koleszterinszint csökkentése által pedig egyéb betegségek kockázata is csökken, ha közvetett úton is. Ilyen betegségek a különböző szív és érrendszeri megbetegedés, valamint a zsírmáj is, mely annak ellenére, hogy kevesebb visszhangot kap, ugyanúgy veszélyes a májra mint az alkoholfogyasztás.

Mire jó még a prebiotikum?

Miközben a prebiotikumot a probiotikus baktériumok lebontják, rövidláncú zsírsavak képződnek. Kutatások szerint ezek megerősítik az emésztőrendszert a gyulladásos megbetegedésekkel szemben. Különösen igaz ez a már említett vajsavra, ami nemcsak a belekbe kerülő táplálékok kóros erjedését akadályozza, hanem védi a vastagbél nyálkahártyáját, hozzájárul a fertőzések és kóros elváltozások megelőzéséhez.

A prebiotikum természetes forrásai

Szerencsére a prebiotikum „beszerzése” viszonylag egyszerű, hiszen valamennyi nyers zöldségben és gyümölcsben – bizonyos mennyiségben – megtalálható. Nincs tehát más dolgunk, mint ezeket a rostos táplálékokat beépíteni az étrendünkbe. Gazdag prebiotikum-forrás a spárga, a hüvelyesek (ezeknél vegyük figyelembe esetleges puffasztó hatásukat), a fokhagyma, az aszalt gyümölcsök, a dió vagy a gyermekláncfű, valamint a tejtermékek. Különösen jó választás a banán, a cikória, a csicsóka, a psyllium, a zab és a shiitake gomba. Utóbbi bővelkedik béta-glükánokban, amelyek a gyulladásos bőrbetegségek, köztük az ekcéma kiegészítő kezelésében is jó szolgálatot tehetnek.

Segíthetnek a táplálékkiegészítők

A zöldségek és gyümölcsök fogyasztása egyesek számára gyakran túl nagy falatnak bizonyul. Sokan nem is igazán szeretik őket az ízük miatt, mások inkább a kalóriadúsabb, ízletesebb ételek kedvelői. Ha ehhez hozzáveszük a rohanó életmódot, amelynek következtében kevés idő marad minőségi ételek elkészítésére, majdnem biztosra vehető, hogy a legtöbb ember számára a naponta ajánlott mennyiségű rost – ami nagyjából 25 gramm – hosszabb távon tarthatatlan.

Ha biztosra akarunk menni, hogy naponta, elegendő prebiotikumot viszünk a szervezetünkbe, érdemes a minőségi, prebiotikus táplálékkiegészítők segítségét is igénybe venni. Ezek ugyanis az ideális összetételben és mennyiségben tartalmaznak prebiotikus rostokat, a kapszulákat pedig kényelmesen be tudjuk venni. Annak érdekében, hogy a valóban hatékony prebiotikum terméket válasszuk, érdemes kikérni orvosunk véleményét. Nagyszerű megoldás a szimbiotikum szedése, mert ebben a szervezet számára legjobb pro- és prebiotikumok egyaránt megtalálhatók.

Források:

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4743874/

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4648921/

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5622781/

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4808900/