arrow-leftarrow-rightchevron-downchevron-leftchevron-rightchevron-upenvelopeequalsfacebook-altfacebookfilterhamburgerinfoinstagramminuspackagephone-callpinterestplay-circleplusquotesearchsettingsshopping-carttiktoktrucktrustindexuseryoutube

Ingyenes szállítás már 15 000 Ft felett

Rövid szénláncú zsírsavak (SCFA) típusai

Mit kell tudni a rövid szénláncú zsírsavakról az élelmiszerekben?

A szervezet a vastagbélben, az élelmi rostok bakteriális fermentációja során rövid szénláncú zsírsavakat termel. Ebben a folyamatban kulcsszerepet játszik a rövid szénláncú zsírsavak termelésére képes bélmikrobiom, vagyis a bélrendszerben élő mikroorganizmusok összessége. A bélbaktériumok a rostok lebontása során többek között vajsavat, propionsavat és ecetsavat állítanak elő, amelyek fontos szerepet töltenek be a bélrendszer egészségének fenntartásában. A rövid szénláncú zsírsavak támogatják a bélhámsejtek működését, hozzájárulhatnak a gyulladásos folyamatok szabályozásához, és kutatások vizsgálják a vastagbélrák kockázatával való kapcsolatukat is. Emellett a testsúly és az inzulinérzékenység szabályozásában is fontos szerepük lehet. (1)

A rövid szénláncú zsírsavak megértése

A szervezet többféle rövid szénláncú zsírsavat termel. A három leggyakoribb a butirát, a propionát és az acetát. Jótékony hatással lehetnek a szervezetre: a propionát és az acetát együttes hatása például csökkentheti a gyulladást. (2) A rövid szénláncú zsírsavak (angolul short-chain fatty acids, röviden SCFA) legfeljebb hat szénatomos zsírsavak. Az SCFA-k alsó határát eltérően értelmezik: 1, 2, 3 vagy 4 szénatomnál húzzák meg. Az emészthetetlen élelmiszer-összetevők bélrendszeri mikrobiális fermentációjából az emberi bélben főként ecetsav, propionsav és vajsav keletkezik.

Hogyan működnek a rövid szénláncú zsírsavak?

A vékony- és a vastagbelet egy sejtréteg béleli, amelyet bélhámnak nevezünk. Ha több rostot eszik, a szervezetében több rövid szénláncú zsírsav keletkezik, amely ezeket a sejteket látja el energiával.

Az SCFA-k a kolonociták (a vastagbél nyálkahártyájának sejtjei) fő energiaforrásai, így kulcsfontosságúak a gyomor-bél rendszer egészsége szempontjából. Az SCFA-k mindegyike különböző mértékben oldódik vízben, ami megkülönbözteti őket a hosszabb szénláncú zsírsavaktól, amelyek nem elegyednek vízzel.

További előnyeik:

  • gátolják a káros baktériumok elszaporodását a belekben,
  • javítják az ásványi anyagok, például a kalcium felszívódását.

Rost és rövid szénláncú zsírsavak

A növényi eredetű élelmiszerekből több rövid szénláncú zsírsav keletkezik. A teljes kiőrlésű gabonák előnyösebbek a lisztté őrölt gabonáknál, mert több rövid szénláncú zsírsav képződhet belőlük.

Növényi alapú étrend mellett több jótékony rövid szénláncú zsírsav keletkezik, mint állati alapú étrend mellett. Úgy tűnik, hogy az egész, lisztté nem őrölt gabonaszemekből több rövid szénláncú zsírsav képződik.

A szervezet a keményítőtartalmú ételekből is előállít rövid szénláncú zsírsavakat, például ezekből:

  • kukoricadara,
  • burgonya,
  • tészta,
  • borsó és lencse.

Bélbaktériumok és rövid szénláncú zsírsavak

Sokféle mikroorganizmus él a szervezetben. Egyesek hasznosak, mások kockázatot jelentenek az egészségre. A baktériumok az egész bőrfelületen és a nyálkahártyákon megtelepednek, de leginkább a gyomor-bél rendszerben koncentrálódnak.

A bélbaktériumok fő előnyei:

  • védenek a kórokozóktól,
  • szabályozzák az anyagcserét, a hormontermelést és az immunrendszer működését,
  • kommunikálnak a központi idegrendszerrel,
  • befolyásolják az agyi folyamatokat.

A bélbaktériumok kedvezően és kedvezőtlenül is befolyásolhatják az egészséget. Ha elegendő a jótékony baktériumok mennyisége, az kedvezően hat az egészségre.

Ha elszaporodnak a káros baktériumok, nő az alábbiak kockázata:

  • depresszió,
  • Alzheimer-kór,
  • Parkinson-kór.

Egyes tanulmányok azt is kimutatták, hogy az autizmusspektrum-zavarral (ASD) élők bélmikrobiótájában egyensúlyhiány áll fenn. Egyes kutatók szerint a mikrobióta befolyásolhatja az ASD súlyosságát, bár az SCFA-k szerepe az ASD-ben ellentmondásos, és további kutatásokra van szükség.

A rövid szénláncú zsírsavak sokrétű élettani szerepet töltenek be a szervezetben. Befolyásolhatják a lipid- és energiaanyagcserét, valamint a vitamintermelést. Az étvágyra és a kardiometabolikus egészségre is hatással lehetnek, emellett a mentális egészségre és a hangulatra is. Kísérleti modellekben kimutatták, hogy a három fő SCFA, az acetát, a propionát és a butirát csökkenti a vérnyomást, és klinikai vizsgálatok folynak a magas vérnyomásban (hipertóniában) szenvedőkre gyakorolt hatásuk meghatározására. A butirát különösen fontos a vastagbél egészsége szempontjából, mivel ez a kolonociták (a vastagbél hámsejtjei) elsődleges energiaforrása. A máj energiaként acetátot használhat fel.

Egyre több kutatás utal arra, hogy a rövid szénláncú zsírsavak, például az acetát, a propionát és a butirát hozzájárulnak a posztbiotikumok kialakulásához.

A posztbiotikumok a probiotikumok „melléktermékei”, vagyis a bélben zajló probiotikus aktivitásból, például az erjedésből származó összetevők. Amikor a bélmikrobák, illetve a probiotikumok prebiotikus rostokat bontanak le, ennek az erjedésnek az eredménye az úgynevezett posztbiotikum.

A rövid szénláncú zsírsavak és az agy

Bár a folyamatot a szakemberek még nem értik teljesen, a bélrendszer kommunikál az agyval, és így részt vesz a szervezet általános működésének irányításában. Összefüggés van bizonyos agyi rendellenességek és a bélmikrobióta egyensúlyhiánya között. Nem világos azonban, hogy az egyensúlyhiány hozzájárul-e az agyi rendellenességhez, vagy fordítva.

Rövid szénláncú zsírsavak és terhesség: terhesség alatt a bélmikrobióta változásai hatással lehetnek a magzat fejlődésére.

Mit kell tudni a rostokról?

A rost összetett szénhidrát. Az emésztőrendszeren áthaladva nem úgy bomlik le, mint más tápanyagok, hanem növeli a széklet tömegét, így az könnyebben halad át a bélrendszeren.

Oldható rost: az emésztés során az oldható rostok megkötik a vizet, így a széklet könnyebben halad át a bélrendszeren.

Az oldható rost többek között ezekben az élelmiszerekben található:

  • gyümölcsök,
  • zöldségek,
  • bab, lencse, borsó,
  • teljes kiőrlésű gabonák,
  • zab.

Oldhatatlan rost: az oldhatatlan rostok az emésztés során nagyrészt változatlan formában haladnak át a bélrendszeren. Segítik a többi „hulladék” továbbhaladását, és megelőzik a székrekedést.

Oldhatatlan rost például:

  • a gyümölcsök és zöldségek ehető héja,
  • a magvak,
  • egyes zöldségfélék,
  • a kukoricadara,
  • egyes gabonafélék,
  • a barna rizs.

Táplálkozási ajánlások: az 50 éves vagy fiatalabb férfiaknak napi 38 gramm, az azonos korú nőknek napi 25 gramm rostra van szükségük. Az 50 évesnél idősebb férfiaknak napi 30 gramm, az azonos korú nőknek napi 21 gramm rost ajánlott.

Ha étrendjéből nem jut elég rost, kézenfekvő lehet a rostkiegészítők szedése. Bár ezek segíthetnek a széklet tömegének növelésében, nem nyújtják ugyanazokat az előnyöket, mint a természetes rostforrások. Ha szeretné, hogy szervezetében elegendő rövid szénláncú zsírsav keletkezzen, fogyasszon több gyümölcsöt és zöldséget.

Tudományos háttér:

  1. https://www.nature.com/articles/nrendo.2015.128
  2. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/32978698/