Egyedi termékkombináció a teljeskörű májvédelemért
15 000 Ft felett ingyenes kiszállítás!
Nincsenek termékek a kosárban.
Publikálva 2025.01.16. napján
Tartalom
Az emberi testet mikroorganizmusok trilliói lakják. Ezek főleg a bélrendszerben élnek és alkotják az úgynevezett mikrobiomot. Ott vannak a tüdőben, a nyálban, az epében, valamint az emésztőrendszerben egyaránt. Az utóbbi két évtizedben a tudósok egyre több hangsúlyt fektetnek arra, hogy rájöjjenek a mikrobiom és a bélrendszer pontos kapcsolatára, valamint kiderítsék, hogyan hat a mikrobiom felborulása, a jótékony baktériumok visszaszorulása a szervezetre.
A bél mikroflóráját alkotó mikroorganizmusok lehetőséget adnak a számunkra arra, hogy energiát nyerjünk az ételekből. A bél mikrobiom baktériumai emellett segítik az immunrendszert, védelmet nyújtanak az idegen mikrobák ellen, illetve korlátozzák a patogén baktériumok túlzott növekedését. De miért lényeges az egyensúly? Mi történik, ha az felborul?
A mikrobiom egy olyan ökoszisztéma, amely az emberi testben élő mikroorganizmusok millióiból áll össze. Ide tartoznak többek között a baktériumok, a gombák, a vírusok, valamint az egysejtűek. Különösen a bél mikrobiom játszik kulcsfontosságú szerepet az emésztésben, az immunrendszer működésében, valamint az általános egészség fenntartásában.
Kutatások bizonyítják, hogy a bélflóra regenerálása és egyensúlyának megőrzése segíthet megelőzni olyan betegségeket, mint a cukorbetegség, az elhízás, valamint a szív- és érrendszeri rendellenességek. A bélrendszer egészsége szorosan összefüggésben áll a mikrobiom állapotával.
A bél mikrobiom és az immunrendszer között szoros kapcsolat áll fenn. A bélflóra egyensúlyának megőrzése kulcsfontosságú az immunválasz szabályozásában. A mikrobiom támogatása probiotikumokkal és rostban gazdag étrendi elemekkel, valamint a bélflóra regenerálása segítheti a fertőzések elleni védekezést. Az is bizonyított, hogy akik kiegyensúlyozott bél mikrobiommal rendelkeznek, kevésbé hajlamosak az autoimmun betegségekre. Erről a bélflóra és az emberi egészséggel kapcsolatos kutatásban is utalnak.
Az életmód és a táplálkozás harmonikus összhangjára van szükség, amely megalapozhatja az egészséges immunrendszert. Ez ugyanis hatékonyan védheti a testet a külső behatásokkal szemben. Az immunrendszer aktivitásának optimalizálása növelheti a vitalitást, hozzájárulhat a hosszú élethez. A bélflóra összetétele azonban hatással lehet rá, az egyensúly felborulásával gyengülhet a rendszer, ami növelheti a fertőzések kockázatát és károsíthatja a szervezetünk általános egészségi állapotát.
Az itt élő mikroorganizmusok a test felismerő képességét segíthetik, befolyással lehetnek az immunválaszra. Ez a kölcsönhatás jól mutatja, hogy az egészséges bélflóra nélkülözhetetlen ahhoz, hogy megfelelő legyen a védekezőképességünk. A táplálkozás, az életmód és a gének is hatással vannak a mikrobiom egyensúlyára. Ez határozhatja meg, hogy mennyire vagyunk ellenállóak.
A mai ember teljesen máshogy éli mindennapjait, mint azt korábban volt. A modern életmód kihívás elé állítja a mikrobiomot, hiszen a feldolgozott élelmiszerek fogyasztása, az antibiotikumok túlzott használata, valamint az ülő életmód hozzájárulhat a bél mikrobiom egyensúlyának felborulásához. Ezt diszbózisnak nevezzük. Az antibiotikumok nemcsak a káros, hanem a jó baktériumokat is elpusztítják, amely hosszú távon negatív hatással lehet a bélflóra regenerálására, az immunrendszer állapotára. A stressz hatása az immunrendszerre nevű kutatásban meg is erősítik ezt a tényt.
Emellett a modern korban a stressz az, ami jelentősen befolyásolja a szervezetünk állapotát. A kutatások szerint a krónikus stressz csökkentheti a jó baktériumok számát, ezzel hozzájárulva az emésztési zavarok kialakulásához. Fontos lenne tehát stresszkezelő technikákat alkalmazni, mint amilyen a jóga, a meditáció, a mozgás vagy a légzőgyakorlatok. Ezekkel sokat segíthetünk a mentális egészségünkön, ezzel együtt a szervezetünk és a bél mikrobiom állapotán.
A bél mikrobiom és a bélflóra szorosan összefüggő fogalmak, hiszen a bélflóra a mikrobiom egy részét képezi. Helyreállítása különösen fontos akut vagy krónikus emésztési problémák esetén, hiszen ez segíthet csökkenteni a gyulladásokat és támogathatja a tápanyagok felszívódását.
Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy a probiotikumok képesek helyreállítani a bél mikrobiom egyensúlyát és javíthatják az ételintolerancia tüneteit. Ezért van az, hogy minden alkalommal, amikor az orvos antibiotikumot ír fel a páciens számára, ezzel együtt probiotikum szedését is javasolja, hogy ezzel is támogassuk a szervezetünket a jó baktériumok védelmében.
A bél mikrobiom és a bőr közötti kapcsolatot gyakran nevezik “bél-bőr tengelynek”. A diszbózis általában összefüggésbe hozható olyan bőrbetegségekkel, mint az akné, az ekcéma vagy éppen a pikkelysömör. Erről írtak a bélmikrobiom és a bőr egészségének kapcsolatával foglalkozó tanulmányban is.
Amennyiben a bél nem működik megfelelően, nem képes optimálisan felszívni a szükséges vitaminokat és ásványi anyagokat, például a cinket, akkor az negatívan hathatnak a szervezetünkre. Ha káros anyagok kerülnek a szervezetbe, allergiás reakciók léphetnek fel, amelyekre a bőr pattanásokkal, ekcémával, aknékkal válaszol. A jelentősen megnőtt bőrreakciók mellett pedig a patigén baktériumok és gombák ugyanúgy elszaporodhatnak, amelyek aztán toxinokat termelhetnek a szervezetünkben. Ezek hatással vannak az emésztésre, de emellett egyértelműen negatívan befolyásolják a bőr állapotát.
A bélflóra regenerálása prebiotikumokkal és probiotikumokkal jelentősen javíthatja a bőr állapotát. Minden alkalommal tehát, ha antiobiotikumos kezelésen esünk át, túl sok feldolgozott élelmiszert fogyasztunk, érdemes lehet szimbiotikumokkal támogatni a szervezetet.
Az allergiák és a mikrobiom kapcsolatát egyre több kutatás tájra fel. A bélflóra egyensúly zavara, avagy az említett diszbózis, megzavarhatja az immunrendszer szabályozását, amely hajlamosság tehet az allergiás reakciókra.
A szezonális allergiák és a bélrendszer állapota között bonyolult kapcsolat van. A viszketés és a tüsszögés esetében, amit legtöbb esetben a pollen vált ki, a bélrendszer a háttérjátékos. A legújabb tanulmányok rávilágítanak arra, hogy a változatos bél mikrobiom segíthet a szezonális allergiák elleni küzdelemben.
A kiegyensúlyozott bél táplálhatja az immunsejteket, amelyek úgy reagálnak, hogy csökkentik az allergiák reakciók intenzitását. Ez a sokféleség hatással van az immunrendszerre, amely így képes lehet különbséget tenni az ártalmatlan pollenek és a potenciálisan veszélyes részecskék között.
Az allergia elleni védelemben fontos szerepet játszik a változatos mikrobiom ápolása, a rostban gazdag élelmiszerek fogyasztása, a pre- és probiotikumban gazdag étrend tartása, valamint a jótékony bélbaktériumok védelme. Emellett fontos lehet a rendszeres fizikai aktivitás, amely többek között képes lehet javítani a belek véráramlását.
A krónikus betegségek, mint a cukorbetegség, a szívbetegségek, valamint az elhízás, gyakran összefüggésben állnak a bél mikrobiom állapotával. Egyes elemzések arra a következtetésre jutottak, hogy a bélflóra helyreállítása csökkentheti a gyulladásos markerek szintjét, amelyek ezekhez a betegségekhez vezethetnek. Ezzel foglalkoztak korábban a mikrobiom és a cukorbetegség kapcsolatával foglalkozó kutatásban.
A szív- és érrendszeri betegségek esetén egy új kutatási területről beszélhetünk. A bélbaktériumok ugyanis lebonthatják az élelmiszerekben található vegyületeket, és egyes metabolitokat (trimetil-amin-N-oxid, TMAI) termelnek, amik aztán hatással lehetnek az érfalak állapotára, ami érelmeszedést okozhat.
Egyes vizsgálatok kimutatták, hogy a TMAO (Trimethylamine N-oxide, emelkedett TMAO szint hatására az immunrendszer gyulladásserkentő mechanizmusai túlsúlyba kerülhetnek a gyulladáscsökkentőkhöz képest.) szintje összefügghet a szívbetegséggel. Azoknál, akiknél az értékek eltérőek, nagyobb eséllyel alakulhat ki szívbetegség. Az olyan baktériumok, amelyek elősegíthetik a gyulladást, hozzájárulhatnak az érelmeszesedés kialakulásához. Ezzel szemben az egészséges bélflóra megóvhatja az érfalakat. Ehhez azonban magas rosttartalmú étrendre van szükség, amely segítheti a jó baktériumok elszaporodását, ami aztán pozitív hatást gyakorolhat a szív- és érrendszerre.
Az öregedés során a bél mikrobiom diverzitása csökken, amely hozzájárulhat a gyulladásos folyamatok fokozódásához és az öregedéssel összefüggő betegségek kialakulásához. A bélflóra regenerálásával és a bél mikrobiom támogatásával valamelyest lassítható a folyamat.
Magyar kutatók aktív emberek bélflóráját, valamint vérből vett mintákat alkalmaztak, hogy kiderítsék, hogyan hat az öregedésre a mikrobiom állapota. Összefüggéseket kerestek a gyorsult öregedés, a bélflóra összetétele, valamint az edzettség között. A kutatók azt tapasztalták, hogy a középkorú, illetve idős emberek között a felgyorsult öregedés a bélflóra megnövekedett diverzitásával és alacsonyabb edzettségi fokkal, valamint rosszabb egészségi állapottal társult. A kutatók megfigyelték, hogy a lassult öregedés, illetve a magasabb edzettségi szintet mutató egyének bélflórájában nagyobb arányban fordulhatnak elő olyan baktériumok, amelyeket gyakran gyulladásgátlóval hoznak összefüggésbe.
A bél mikrobiom egyensúlyának kialakulását számos tényező befolyásolja. Ide értjük az étrendet, a genetikai adottságokat, valamint a környezeti hatásokat egyaránt. Az első éveink különösen kritikusak, hiszen a szülés módja (természetes vagy császármetszéses) és az anyatejes táplálás meghatározó szerepet játszhatnak.
Az emésztés a legközvetlenebbül érintett terület. A bélbaktériumok feladat lenne az élelmiszerben található tápanyagok megfelelő lebontása. A szénhidrátok, a zsírok, és a fehérjék másképp nem hasznosulnak, ahogy nem történik meg a B12 és a K-vitamin szintézise se. Az egészséges bélflóra segíthet abban, hogy az említett folyamatok maguktól végbe menjenek, hozzájárulhat a rendszeres bélmozgáshoz, valamint megelőzheti az irritábilis bél szindróma (IBS) és más emésztőrendszeri rendellenességek megelőzését.
A diszbózis tünetei közé tartoznak az emésztési zavarok, mint a puffadás, a hasmenés, a székrekedés. Ezen kívül bőrproblémákat, allergiás reakciókat és krónikus fáradtságot is tapasztalhatunk, ezek mind a bél mikrobiom egyensúlyának zavarára utalhatnak.
A mikrobiom vizsgálat manapság egyre könnyebben és szélesebb körben elérhető. Segíthet beazonosítani a bél mikrobiom állapotát. Ez a folyamat székletmintán alapuló genetikai elemzéseket foglal magában, amelyek feltárják a mikrobiális diverzitást és az esetleges kóros eltéréseket. Egyre több laboratórium kínál ilyen szolgáltatást, amely értékes információkat nyújthat a bélrendszer egészségének helyreállításához.
A bélbaktériumok egyensúlyának felborulása részben az antibiotikumos kezelések után történik meg. Az emésztési problémák ilyenkor szinte minden esetben megjelennek, mint a puffadás, a hasmenés, a székrekedés, vagy éppen az IBS.
Egyre több kutatást végeznek azzal kapcsolatban, hogy a mikrobiom állapota és változatossága nemcsak az emésztésben, hanem a testsúly szabályozásában is szerepet játszhat. A bélbaktériumok ugyanis hatással lehetnek az étvágyra, zsírraktározásra és az anyagcserére is. Nem véletlen, hogy gyógyszer szedés esetén sokan többet esznek, mint amúgy szoktak. Ezzel kapcsolatban írtak korábban egy ehhez kapcsolódó kutatásban, ahol megnézték, hogyan hat a mikrobiom a testsúlycsökkenésre.
Az emésztőrendszert sokszor nevezzük “második agynak”, hiszen a bél és az agy közötti kapcsolatot számos idegi, hormonális, illetve immunológiai mechanizmus köti össze. A bélbkatériumok képek olyan neurotranszmitterek, mint a szerotonin termelésére, amely felel a jó hangulatért és a szorongás csökkentéséért.
A kutatások szerint a bélflóra egyensúly hiánya összefüggésbe hozható a különféle mentális betegségekkel, mint a depresszió, a szorongás vagy éppen az autizmus spektrumzavar. Az egészséges mikrobiom tehát nem csak azért fontos, hogy az emésztésünk rendben legyen, hiszen hatással lehet a mentális egészségünkre. Az olyan élelmiszerek, mint a probiotikumokban gazdag joghurt, a savanyú káposzta, valamint egyéb fermentált ételek fogyasztása segíthet fenntartani a mentális egyensúlyt.
A bél mikrobiom helyreállítása és fenntartása érdekében az étrendi rostokban gazdag táplálkozás, a probiotikumok fogyasztása és a stresszkezelés kulcsfontosságú. A bélmikrobiomban élő mikroorganizmusoknak sokféle növényi rostra van szükségük, amivel a bélrendszert táplálják és csökkentik a bél PH-ját, ami kedvező hatással van a jótékony mikrobákra. A cukorban és telített zsírokban gazdag étrend már nem annyira kedvez ezen élőlények számára. A feldolgozott élelmiszerekből pedig nemcsak hiányoznak a rostok, hanem mikrotápanyagokban is szegények.
Fontos tehát a változatos étrend tartása. Fogyasszunk sok hüvelyest, babfélét, gyümölcsöt, amelyek elősegíthetik az egészséges bifidobaktériumok növekedését. Helyezzük előtérbe a fermentált élelmiszerek fogyasztását, mint a joghurt, a savanyú káposzta vagy éppen a kefir. Ezek mind tartalmaznak jótékony Lactobacillusokat, amik hatással lehetnek a betegségeket okozó fajok mennyiségének csökkentésére a bélben.
Ne maradjanak el a prebiotikus élelmiszerek sem, amelyek képesek lehetnek serkenteni az egészséges baktériumok növekedését. A banán, a spárga, a zab kiváló választás erre. Egészítsük ki őket teljes kiőrlésű gabonákkal, amelyek rostban, jótékony szénhidrátokban és béta-glükánokban gazdagok.
Aki növényi alapú étrendet tart, annál pedig csökkenhetnek a betegségek okozó baktériumok száma, mint az E.coli szintje. De ez sokszor nem elég. Néha szükség van emellett pre- és probiotikus étrend-kiegészítőkre, amelyek hozzájárulhatnak a bélrendszer egészséges állapotának helyreállításához.
Forrás:
