Nincsenek termékek a kosárban.
Publikálva 2021.10.15. napján
Tartalom
Keservesen küszködsz de csak azért se akar menni. Ha sikerül is az is csak nagy erőfeszítések árán. Utána meg percekig ülsz tétlenül. Ismerős? Most nem egy rossz (vagy átlagos?) munkanapról beszélünk hanem a székrekedés okozta kínlódásról. Ha nem fordul elő rendszeresen akkor nincs belőle nagyobb baj, azonban ha visszatérő jelenség akkor érdemes valamit tenni ellene, mert nem lesz jó vége hosszútávon.
Komolyra fordítva a szót a székrekedés egyre gyakoribb népegészségügyi probléma, mindannyian tapasztaltuk már így nem szorul különösebb magyarázatra milyen érzés. Ellenben az, hogy mi állhat a hátterében, mit tehetünk ellene és milyen következményei lehetnek már sokkal inkább. Való igaz, hogy egy-egy komolyabb erőfeszítést igénylő székletürítés nem az a probléma amitől rögtön meg kellene ijednünk és fejvesztve szaladnunk az orvoshoz, de azért a ló túloldalára sem szabad átesnünk fittyet hányva a dologra.
Székrekedésről akkor beszélhetünk amikor nehezünkre esik a WC-zés, nem jön rendesen a széklet és erőlködnünk kell. Az egészséges székletnek könnyen kellene kicsusszannia ezért ha nehezünkre esik a folyamat akkor tudhatjuk, hogy valami nincs rendben.
A definíció másik kulcsfontosságú tényezője a székletürítés gyakorisága. Hogy mi számít székrekedésnek gyakoriság tekintetében egyénenként változó lehet. Minden embernek más a bioritmusa, másmilyen gyakorisággal jelentkezik nála székelési inger és éppen ezért nem igazán lehet megmondani mekkora időintervallumon belül pontosan hányszor kellene nagy dolgot végeznünk. A normál székletürítés gyakorisága napi 3-tól heti 3 alkalomig terjed. Így akinél heti 3 alkalomnál kevesebbszer történik székletürítés, annál fennáll a székrekedés lehetősége.
A főbb tünetei a széklet ürítése közben szükséges erőlködés. Ezt gyakran kíséri viszonylag apró darabokból álló kemény széklet amely mennyiségét tekintve nem sok. A széklet folyadéktartalmát tekintve száraz, kemény és tömör, ezért mozgása a végbélben nehézkes.
A főbb tüneteket kísérheti még hasi fájdalom, puffadás, levertség vagy étvágytalanság is.
A székrekedés okai nem minden esetben egyértelműek. Ezért is érdemes végig gondolnunk étrendünket és napi rutinunkat, hogy vajon mennyiben lehet felelős. Ha az alábbi dolgok igazak ránk akkor esélyes, hogy ott hibádzik a dolog:
Legyünk őszinték! Megvan a napi 2 liter? A széklet keménysége tekintetében van két alapvető fontosságú tényező. Az egyik ilyen a folyadékbevitel, ami a meghatározza a széklet víztartalmát. A vastagbél viszonylag sok vizet szív vissza az oda kerülő táplálékból, tehát a széklet elkezd összeállni, „megkötni”. Függetlenül attól, hogy mennyit iszunk, a vastagbél végzi a dolgát és vissza fogja szívni a székletből a vizet ami így, hogy keveset iszunk keményebb lesz a kelleténél.
A másik fontos tényező a rostfogyasztás. A rostok az ételek emészthetetlen részei azonban az egészséges emésztéshez elengedhetetlenek. Alapvetően két fajtáját szokás megkülönböztetni, az oldható és nem oldható rostokat. A rostok kulcsszerepet játszanak olyan folyamatokban mint a székletképzés, a megfelelő emésztés kialakítása, vagy a méregtelenítés. Ha a megfelelő mennyiségű rostbevitelt megfelelő mennyiségű folyadékkal támogatjuk nagyban megkönnyíthetjük a belek munkáját.
A szorulás okai nem csak a konyhában keresendők hanem a kanapén a TV előtt is. Több tanulmány is összefüggést talált az aktív életmód és az erőlködéssel járó székelés előfordulása között. Csupán azzal, hogy autó vagy busz helyett napi rendszerességgel sétálunk már nagyban csökkenthető a szorulás kialakulása. Egy tanulmány szerint az olyan tevékenységek mint pl. a kocogás vagy az aerobik a nők körében 44%-al csökkentették a nehéz, erőlködést igénylő székletürítés előfordulását.
Bizonyos gyógyszerek is szerepet játszhatnak a kialakulásában. Némely antidepresszáns, (amitriptilin, imipramin), fájdalomcsillapító (kodein, oxikodon, hidromorfon) és görcsoldó szer is okozhat szorulást. Ha vízhajtót szedünk az is lehet a felelős hiszen ezek a szerek kiürítik a szervezetből a folyadékot. Mivel a széklet keménységét befolyásolja a víztartalma, így vízhajtók esetén mellékhatásként jelentkezhet szorulás is.
A háttérben az IBS azaz irritábilis bél szindróma is állhat. A kutatók nem egészen ismerik az IBS pontos okait, azonban a tünetei között a hasmenés mellett ugyanúgy ott szerepel a szorulás is. Hogy IBS esetén épp melyik tünetet produkáljuk, az leginkább az elfogyasztott ételek függvénye.
Ha semmi más okot nem találunk akkor a korunkra is foghatjuk. Persze ha fiatalabbak vagyunk akkor azért inkább kutakodjunk tovább. Ahogy idősödik a szervezet, úgy lassul a működése. Az étel is lassabban halad végig az emésztőrendszeren és így a vastagbél is több vizet szív vissza belőle amitől a széklet keményebb lesz. Szintén szerepet játszik még az előbb említett mozgásszegény életmód is hiszen ahogy öregszünk egyre kényelmesebbé válik az autó és az ágyon fekvés és hajlamosak leszünk elhanyagolni a rendszeres testmozgást.
A korral egyéb betegségek is járnak, amelyeket a legkülönbözőbb féle gyógyszerekkel kezelnek. Így esélyes, hogy az amúgy is lassabb működés mellé még valamilyen nehéz székletürítést okozó gyógyszer szedése is társul.
Minden ok közül talán ezekre akarunk a legkevésbé gyanakodni, de az igazsághoz hozzá tartozik, hogy nehézkes székelés hátterében állhat vastagbélrák és végbélrák is. Ha a tumor a megfelelő helyen alakul ki az akadályozhatja a széklet útját. A tumorokat minél hamarabb diagnosztizálják annál jobb, így ha hosszabb ideig küzdünk szorulással inkább ne kockáztassunk és keressünk fel egy orvost.
A vastagbélrák és végbélrák mellett még olyan bélbetegségek is okozhatnak szorulást mint a diverticulitis, az IBD vagyis gyulladásos bélbetegség (Crohn betegség, colitis ulcerosa) vagy hasi sérv.
Meglepő lehet, de a szorulás hátterében olyan okok is állhatnak amiknek látszólag semmi közük hozzá. Ilyen lehet pl. a sclerosis multiplex is ami egy idegrendszeri autoimmun betegség. Ennél a betegségnél gyakori tünet a látászavar, a kettős látás vagy akár teljes vakság, a csökkent mozgáskoordináció és az artikulálatlan beszéd mellett a székrekedés is.
A szorulás hátterében állhat ugyanakkor cukorbetegség is. A magas vércukorszint idővel károsíthatja a vérereket és az idegeket amik többek között az emésztési folyamatokat is irányítják. Ha az idegi szabályzás nem megfelelő könnyen előfordulhat, hogy az étel gyorsabban fog végig haladni az emésztőrendszerben mint kellene (hasmenés) vagy épp ellenkezőleg több időt tölt ott. A több emésztőrendszerben eltöltött idő ugyanúgy ahogy az öregedésnél keményebb székletet fog eredményezni, mivel a vastagbél több vizet fog belőle visszaszívni.
A természet igen bőkezű ha a székrekedés kezelése a téma. Az egyik legkézenfekvőbb megoldás, hogy igyunk több folyadékot. Mivel a széklet keménysége alapvetően függ a víztartalmától, így ha növeljük a folyadékbevitelt azzal lágyabbá és könnyebbé tehetjük a székletet. Ha tehát gyors megoldást keresünk nem kell messzebb mennünk a csapnál.
A bő folyadékbevitel mellett a megfelelő étrend is elengedhetetlen a normális széklethez. A rostban gazdag étrend az egyik legfontosabb fegyver a székrekedés ellen. Szerencsére lehetünk válogatósak ha rostos ételeket keresünk, hiszen sokféle van. Az egyik legjobb választás az útimagfűhéj amelynek rosttartalma segíthet mind a szorulás mind a hasmenés ellen. Ezen kívül érdemes több teljes kiőrlésű gabonát fogyasztanunk, hiszen ezekben több rost van mint a fehér lisztben.
A legtöbbünket nem kell noszogatni ha egy jó kávéról van szó, úgyhogy ha mást nem is de ezt a tippet mindenképpen könnyű lesz megfogadni. A kávéban található koffein stimulálja a bélmozgást így segíthet a munka mellett a WC-ben is. Ugyanakkor azoknál akiknél fennáll az irritábilis bél szindróma, a kávé ronthat is az állapotukon ezért számukra nem biztos, hogy ez a legoptimálisabb módszer.
A szilvát nem csak az ízéért vagy a vitamintartalmáért fogyaszthatjuk, hanem gyógyírként a nehéz székelésre is. Enyhe hashajtó hatásának köszönhetően jól jöhet ha mellőzni szeretnénk a durvább hashajtókat. Így ha szorulással küzdünk és a vitaminbevitelt is le szeretnénk tudni, a szilva kiváló választás lehet a székrekedés kezelése érdekében.
A madárberkenye számos egyéb gyógyhatása mellett szokás megemlíteni, hogy hasmenéssel küzdők inkább kerüljék mert hashajtó hatása van. Akinek viszont a nehézkes, fájdalommal járó székletürítés okoz problémát, ennek hallatára felcsillanhat a szeme. Ha nagy hőhatásnak tesszük ki veszít a hatékonyságából, így a legbiztosabb ha nyersen gyümölcsként próbálkozunk vele. Ügyeljünk azonban arra, hogy távolítsuk el a magvait és ne együnk egyszerre nagy mennyiséget mivel gyomorproblémákat okozhat.
Talán kevesen tudják, de a virágos kőrist használják a hagyományos gyógyászatban. A kérgéből folyó édes nedvet mannának nevezik. Az ebben található mannit nevű anyagnak enyhe hashajtó hatása van. A legegyszerűbb ha teaként fogyasztunk napi 1-3 teáskanálnyit.
Ha már tea, akkor a szenna tea is segíthet ha szorulással küzdünk, hiszen amolyan kettő az egyben gyógynövény. Az eredetileg Egyiptomból származó növényt ma már szerte a világon termesztik és a belőle főzött teát hashajtó hatásáért isszák. Emellett használják még fogyókúra részeként is. Egyfelől a benne található aktív hatóanyag az antrakinon stimulálja a vastagbelet és ezzel mozgásra készteti, elősegítve a székelési inger érzetét. Másrészt a szenna gátolja a vastagbél vízvisszaszívását, így a széklet vizesebb, tehát puhább marad.
A rebarbara is elterjedt gyógynövény ha nehezünkre esik a WC-zés. A gyökeréből főzött tea nem csak a szorulás, de a hasmenést és a gyomorégést is csillapíthatja. A tea elkészítéshez szeljünk fel 8 szál rebarbarát, majd egy serpenyőben 8 csésze vízzel lassan főzzük egy órán át. A főzetet ezután szűrjük le. Ízlés szerint édesíthetjük.
Igen, ez a kivétel. Bár nem természetesek azonban ha nincs más kéznél és gyötör minket a szorulás ne habozzunk használni a józan eszünket. Tudjuk, hogy a mesterséges édesítőszerek, cukrok és szénhidrátok hasmenést okozhatnak ezért óvatosan és mértékkel kell őket fogyasztani. Azonban ha pont arra van szükségünk, hogy valami meghajtson minket ezektől se riadjunk vissza. A cukormentes rágó például kiváló választás lehet, hiszen édesítőszert tartalmaz és segíthet megszabadulni a kemény széklettől. Emellett a cukrokról is ismert, hogy vizet szívnak magukba, így ha többet fogyasztunk, a székletben is több marad, hiszen nehezebb lesz a vastagbélnek a vizet visszaszívnia.
Az orvosok gyakorta javasolnak probiotikumokat a szorulás kezelésére. A probiotikumok olyan baktériumok amelyek a belekben élnek és segítenek megemészteni a bevitt táplálékot. Annak ellenére, hogy nincs perdöntő bizonyíték arra, hogy a probiotikumok mindig hatásosak lennének a szorulás ellen, a velük való kísérletezésnek sincsenek nagyobb kockázatai. Mivel a normális bélműködésből normális állagú székletnek kellene következtetnie, így feltételezhető, hogy a bélrendszer probiotikumokkal való támogatása és a nehéz székletürítés gyakoriságának csökkenése között lehet ok-okozati kapcsolat.
Amikor probiotikumokról beszélünk fontos észben tartanunk, hogy ez egy gyűjtőfogalom. Sokféle baktériumtörzs lehet probiotikum, a mellékhatások pedig törzsenként eltérhetnek. Egyes törzsek csökkenthetik egyes gyógyszerek hatékonyságát, mások a vízvisszaszívásra lehetnek hatással. Ezért fontos, hogy mielőtt valamely probiotikumot kipróbálnánk, nézzünk utána vagy kérdezzünk meg egy szakembert, hogy pontosan milyen baktériumok is találhatók az adott készítményben.
Az olyan ételek mint a joghurt, a kefír, a kimchi vagy a savanyúkáposzta tartalmazzák ezeket a baktériumkultúrákat és fogyasztásuk segíthet helyreállítani a bélrendszer normál működését.
Magától értetődő, hogy ha a probléma hátterében a mozgásszegény életmód is állhat, akkor ezen a fronton is érdemes tenni valamit. Ha a sportra nincs időnk vagy nem vonz minket, érdemes inkább a közlekedésünk részévé tenni a testmozgást, pl. gyalog vagy biciklivel járni munkába.
Bár szorulás esetén nem kell rögtön orvoshoz fordulnunk, azért nem árt ha végig gondoljuk vajon mi állhat a háttérben. Amennyiben a szorulás három hétnél tovább tart úgy jobban tesszük ha kivizsgáltatjuk magunkat mert ez a látszólag ártalmatlan állapot komoly betegségeket is jelezhet. Valóban változó, hogy kinél mi a normális székletürítés gyakorisága, azonban ha heti 3 alkalomnál kevesebb akkor érdemes egy orvossal konzultálnunk.
Mindemellett azt is érdemes észben tartanunk, hogy a folytonos erőlködés sem tesz jót a beleknek és hosszabb távon ennek következtében könnyen alakulhat ki aranyér vagy fisszúra.
https://www.medicalnewstoday.com/articles/318694
https://www.health.harvard.edu/blog/probiotics-may-ease-constipation-201408217377
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3938666/
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC6287516/
https://bmcgastroenterol.biomedcentral.com/articles/10.1186/s12876-020-01306-y
