A leggyakoribb emésztőrendszeri megbetegedések – Ezért fáj a hasad?
Ami számunkra a hétköznapokban csupán hasfájás, az valójában egy sor többé-kevésbé komoly megbetegedést jelenthet. Pánikra ugyan nincs ok – már csak azért sem hiszen a stressz is egy lényeges kiváltó oka ezen betegségeknek – ugyanakkor fontos az elővigyázatosság. A legtöbb ilyesfajta betegség kezelhető illetve a belőlük fakadó esetleges súlyosabb problémák megelőzhetők, ehhez azonban elengedhetetlen, hogy időben felismerve megfelelő terápia alkalmazásával kezelve legyenek.
Szintén kiemelendő a megelőzés fontossága, mely nagyrészt az egészséges táplálkozás és életmód függvénye. De mik a leggyakoribb emésztőrendszeri betegségek? A teljesség igénye nélkül összegyűjtöttük a legvalószínűbb okokat ami a hasfájás és társai mögött állhatnak.
Betegség | Jellemzők, okok | Tünetei | Kezelése |
| Funkcionális betegségek | |||
| Colitis ulcerosa | A bélszakasz egy-egy összefüggő területét érintő gyulladásos bélbetegség. A bél nyálkahártyáján gyulladás alakul ki. Feltehetően autoimmun eredetű betegség melyre genetikai tényezők is hajlamosítanak. Jellemző rá, hogy hosszabb-rövidebb fellángolási időszakokban jelentkezik. Fennállása és kezeletlensége esetén magasabb a vastagbélrák kialakulásának kockázata. | A fekélyes vastagbélgyulladás tünetei a hasi fájdalmon kívül a gyakori, esetenként véres, gennyes széklet, esetenként láz. | Gyógyítására jelenleg nincs mód, így a kezelés a tünetek enyhítésére illetve a fellángolások közti időszakok elnyújtására koncentrál. Gyógyszerek tekintetében nagyrészt a kortikoszteroidok alkalmazása a bevett gyakorlat, azonban ha annyir súlyossá fajul a betegség, hogy a gyógyszer sem segíthet, szükségessé válhat a bél egy szakaszának műtéti úton való eltávolítása. |
| IBS | Az IBS azaz az irritábilis bél szindróma szintén egy funkcionális emésztőrendszeri megbetegedés. Okai ennek sem ismertek, ám a kutatók feltételezik, hogy lelki okok, gyermekkori trauma, stresszes életvitel illetve esetenként valamilyen korábbi bélbetegség és a bélflóra zavara állhat a háttérben. Az IBS ugyan nem növeli a rák kockázatát, a mindenappi életet azonban jelentősen megnehezíti. | Az IBS tünetei a hasi fájdalom, székrekedés és hasmenés váltakozása, a puffadás, esetenként hátfájás, kimerültség. A tünetek időtartama is változó; napoktól hónapokig bezárólag tarthatnak. | Az IBS – re egyelőre szintén nincsen tartós megoldás, a panaszok enyhítése azonban lehetséges. Bár a kezelésnek személyre szabottnak kell lennie, de az IBS kezelése többnyire életmódbeli változtatásokkal történik. A stressz csökkentése mellett fontos időt szánni a rendszeres testmozgásra illetve azon ételek kerülésére, melyek a tünetek fellángolását eredményezhetik. |
| Crohn betegség | A Crohn betegség hasonlóan a fekélyes vastagbélgyulladáshoz szintén egy gyulladásos megbetegedés. Lényeges különbség a kettő között, hogy itt a bélszakasz bármely területén megjelenhet a gyulladás, foltokban, míg a colitis esetén általában egy-egy szakaszra koncentrálódik a gyulladás. A Crohn betegség a vékonybél felületét is érintheti, nem korlátozódik pusztán a vastagbélre. A rák kockázatát ez is növeli, valamint amennyiben kezeletlen, kialakulhat bélelzáródás, fisztulák, fisszúrák, fekélyek illetve jelentkezhetnek olyan problémák mint alultápláltság vagy vérszegénység. Eredetét tekintve szintén feltehetően autoimmun eredetű illetve öröklött. | A Crohn betegség tünetei nagyban hasonlítanak a colitis ulcerosa tüneteihez. A hasmenés, véres széklet, hasi fájdalmak, láz és kimerültség gyakori tünetek, de a bőrgyulladás és a száj fekélyesedése is előfordulhat. | A colitis-hez hasonlóan erre sincs tartós gyógymód, így itt is csak a tünetek enyhítése lehetséges. A kezelés nagyon hasonló a fekélyes vastagbélgyulladáshoz. A kortikoszteroidok illetve antibiotikumok itt is széles körben alkalmazott terápiák, valamint a műtét is gyakori megoldás ha addig fajulna a betegség. Az étrend illetve az életmód terén ugyanúgy eszközölni kell változtatásokat; pl. bizonyos ételek kiiktatása illetve a dohányzás elhagyása által. |
| GERD | A GERD (gastroesophageal reflux disease) vagy ismertebb nevén a reflux is igen gyakori betegség ha az emésztőrendszerről van szó. Az eddigiekkel ellentétben azonban itt nem a bél hanem a nyelőcső gyomor felőli vége lesz a bűnös. A nyelőcső végén lévő szelep ugyanis – melynek feladata a gyomorsav nyelőcsőbe visszafolyásának megakadályozása lenne – nem zár rendesen, így a gyomorsav a nyelőcsőbe jutva elkezdi marni a nyálkahártyát. Okai lehetnek a terhesség, a dohányzás, az elhízás illetve a helytelen étkezés, mely tartalmát tekintve zsíros ételekből áll amelyeket gyakran késő este, egyszerre nagy adagban fogyasztunk el. A reflux és a következtében kialakuló károsodás a nyelőcső szövetében növeli a fekély illetve a nyelőcső daganat kialakulásának esélyeit. | A reflux tünete a gyomorégés, mely ahogy a neve is mutatja égető maró érzés. Előfordulhat még köhögés, mellkasi fájdalom valamint nehéz nyelés is. A gyomorégés éjjel is jelentkezhet amikor is a test fekvő helyzete miatt a gyomorból könnyebben tud visszaáramlani a sav a nyelőcsőbe. | A reflux kezelése sok esetben savlekötőkkel történik ám ezeknek a hátulütője, hogy demenciát okozhatnak. Van lehetőség azonban műtéti kezelésre is, mely a nyelőcső végének megerősítése céljából történik vagy valamilyen protézissel vagy a gyomor felső részének a nyelőcsőhöz erősítésével, hogy az izmok könnyebben zárhassanak. |
| Lisztérzékenység | A lisztérzékenység fennállása esetén az immunrendszer megtámadja a bél belső nyálkahártyáját amennyiben glutént tartalmazó ételeket – pl. különféle gabonákat fogyasztunk. A károsodott bél a tápanyagokat sem lesz képes rendesen felszívni. A gluténérzékenység szintén autoimmun eredetű betegség. A betegség következtében kialakulhat csontritkulás illetve vitaminhiány valamint vérszegénység. Ezek mellett a rák kialakulásának kockázatát is növeli. | A lisztérzékenység tünetei a hasfájáson kívül a hasmenés, puffadás, székrekedés, látszólagos ok nélküli fogyás, fáradtság valamint idegi problémák, pl. koordinációs és beszédproblémák. | A lisztérzékenységre sincs végleges gyógymód, kezelése a gluténmentes diétára történő átállással történik. |
| Laktózintolerancia | A laktózintoleranciában szenvedő beteg nem képes megemészteni a laktózt, vagyis a tejcukrot. A laktóz emésztése a laktáz nevű enzim segítségével történik, itt azonban valami miatt a vékonybél túl keveset termel belőle, így az emésztés sem lesz megfelelő. A laktózintolerancia nem olyan veszélyes mint a többi betegség, mindazonáltal igencsak kellemetlen tünetei lehetnek. | Tünetei a hasfájás, puffadás és a hasmenés. | A kezelés többnyire laktózmentes étrenddel történik, de bizonyos probiotikumok is szóba jöhetnek mint megoldás. |
| Strukturális betegségek | |||
| Divertikulitisz | A diverikulitisz egy olyan betegség mely során a vastagbél belső felületén apró, zsákszerű kitürmkedések alakulnak ki. Ezekben aztán megrekedhet a béltartalom, begyulladhatnak és akár ki is szakadhatnak, mely esetben a béltartalom a belső szervekre ömlik, fertőzést okozva. A kitüremkedések jelenléte a divertikulózis, ezek gyulladt állapota pedig a divertikulitisz. Civilizációs betegségként is emlegetik, ugyanis magas az előfordulási aránya a modern, ülő életmódot folytató társadalmakban. Kialakulásában szerepet játszik a helytelen táplálkozás mellett a székrekedés közbeni erőlködés is, de a kor előre haladtával is egyre nagyobb rá az esély, hiszen a bélfal izmai elgyengülnek. | A divertikulitisz szintén hasfájással jár, mely gyakran a bal oldalon jelentkezik, bélmozgások után. A véres széklet szintén divertikulitiszra utaló tünet lehet. | Kezelése a súlyosság függvényében történhet antibiotikumokkal illetve műtéti beavatkozással. Fontos eleme még a terápiának a sok folyadékot tartalmazó diéta. Ennek során eleinte csak folyadékokat kell fogyasztania a betegnek, majd fokozatosan visszatérhet a szilárdabb ételekhez is. |
| Polipok | A polipok a bél belső falán megjelenő különféle alakú kinövések. Lehetnek jóindulatúak is, azonban az adenómának nevezett polipok nagyobb eséllyel fajulnak rosszindulatú daganattá. Még ha jóindulatúak is, akkor is akadályozás a széklet útját, illetve begyulladhatnak, vérezhetnek is. A kialakulásuk pontos oka ismeretlen, de az elhízás, a dohányzás és a mozgásszegény életmód hajlamosító tényezők. A polipok tulajdonképpen abnormális sejtburjánzás eredményei. | A polipok lehetnek tünetmentesek is, de a véres széklet különböző árnyalatai, a hasfájás vagy a vashiány ugyanúgy utalhatnak polipok jelenlétére. | Eltávolításuk műtéti úton történik, elektromos áram és drót segítségével lecsippentve, vagy a hason keresztül. Súlyosabb esetekben szükség lehet egy egész bélszakasz eltávolítására is. |
| Daganatok | A daganatok nagyon hasonlók a polipokhoz, tulajdonképpen sokszor azok továbbfejlődött változatai. A daganatok is sokáig lehetnek tünetmenetesek, illetve esetükben az áttét kockázata is fennáll. A korábban felsorolt betegségek közül sok növeli a rák kialakulásának kockázatát, de az okai igen sokfélék lehetnek, a genetikai hajlamtól a helytelen táplálkozás és életmód kombinációjával bezárólag. | A daganatok tünetei lényegében megegyeznek a polipokéval, feltéve, hogy a daganat eljutott abba a fázisba ahol már tüneteket is produkál. | A rák kezelésére többféle lehetőség is rendelkezésre áll. Természetesen minden esetben személyre szabott terápia szükséges és nagyon sok múlik azon, hogy mikor diagnosztizálják. A műtéti eltávolítás mellett a kemoterápia és a sugárkezelés is szóba jöhet mint kezelés. |
| Gyomorfekély | A gyomorfekély a gyomor belső falán megjelenő fekélyeket vagyis sebeket jelenti. Normál esetben a gyomor nyálkahártyája védelmet nyújt a savval szemben, azonban ha ez a nyálkahártya valamiért elvékonyodik, a sav elkezdi szétmarni a gyomor falát alkotó szövetet és ez okozza a fekélyeket. A fekélyek jelenléte amellett, hogy fájdalommal jár a rák kialakulásának kockázatát is növeli. A gyomorfekély kialakulásában is több tényező játszhat szerepet, többek közt bizonyos gyógyszerek, túl fűszeres ételek, túlzott alkoholfogyasztás vagy H. pylori fertőzés. | A gyomorfekély tünetei a gyomorégés, puffadás, ami főként zsíros ételek után jelentkezik. Ezek mellett véres széklet, véres hányás vagy fogyás is jelezhet fekélyt. | A kiváltó okok függvényében a kezelése történhet antibiotikumokkal illetve savlekötőkkel, melyek mindegyikének vannak nem kívánt mellékhatásai. |
| Egyéb | |||
| Epeproblémák | Az epe, pontosabban az epehólyag igencsak észrevétlen szerv, azonban ha gond van vele azt garantáltan megérezzük. Epeproblémák alatt olyan betegségek értendők, mint epegyulladás, epekövek, epevezeték elzáródás vagy a daganat. Az epeproblémák kialakulásának okai változók, azonban a zsíros étrend mindenképp hajlamosító tényező. | Ha az epével van baj, a tünetek közt ugyanúgy ott lesz a hasfájás, tipikusan az epehólyag területén, de némely esetben a sárgaság, a sötét vizelet, és a hányás is utalhat arra, hogy az epével gond van. | Az epebajok kezelése is többféleképpen történik. Az epekövek eltávolíthatók műtéti úton vagy akár ultrahang segítségével is, ahogy szükség esetén maga az epehólyag eltávolítására is sor kerülhet. Étrend tekintetében a zsíros ételektől való tartózkodás ajánlott. |
| Májproblémák | A máj bár nem kifejezetten gondolnánk az emésztőrendszer részének, nagyon is az, hiszen az általa termelt epe segít a táplálék lebontásában. A májproblémák alatt értendő például a zsírmáj vagy a májcirrózis más néven májzsugor. Ezek közt létezik némi átfedés, hiszen a zsírmáj vezethet májzsugorhoz. A májra a legnagyobb veszélyforrás az alkoholfogyasztás illetve a zsíros étrend és a mozgásszegény életmód okozta elhízás. Ezek következtében csupán idő kérdése, hogy mikor alakul ki valamilyen probléma. | A májproblémák tüneteként is jelentkezhet hasfájás, azonban vannak jóval jellegzetesebb tünetek. A szellemi leépülés, zavartság, emlékezetzavarok, a folytonos fáradtság, gyengeség és végül a sárgaság mind jelezhetik, hogy gondok vannak a májjal. | A máj bajainak kezelése leginkább a károsító tényezők elhagyásával, pl. absztinenciával vagy fogyással, diétával történik. Extrém esetekben transzplantációra is sor kerülhet. |
Megelőzés
Legyen szó bármelyikről a fentebb említett betegségek közül, a megelőzés mindenféleképpen a jobbik megoldás. Az IBS szimplán „csak” megkeseríti a beteg életét, de a rák már követelheti is azt. A kezelések sokszínűségével ellentétben a megelőzés vagy legalább a kialakulás kockázatának mérséklése szinte mindegyiknél rendkívül hasonló. Értelemszerűen nincs garancia, hogy nem fog kialakulni pl. egy Crohn betegség, hiszen lehet pusztán genetikai eredetű, azonban abban a részben amiben mi magunk vagyunk felelősek igenis sokat tud segíteni a megelőzés.
Ez leginkább a rostban gazdag, zsírszegény táplálkozásban keresendő. A sok zöldség és gyümölcs a benne található rostoknak köszönhetően segít a széklet állagának normalizálásában, szabályosabb, könnyebb bélmozgást téve lehetővé amelynél nem kell annyit erőlködni (lásd divertikulózis). A rostok emellett a máj védelméért is igen sokat tesznek, hiszen csökkentik a koleszterinszintet, védve ezzel a májat az elzsírosodástól.
Szintén fontos szempont a bélflóra egyensúlya mely az immunrendszer működésére is nagy hatást gyakorol. A probiotikumok hozzájárulnak a mikrobiom optimális egyensúlyának kialakításához és fenntartásához, míg az antibiotikumok – amik sok fenti betegség esetén alkalmazott szerek – károsítják azt. A probiotikumok több olykor jelentéktelennek tűnő módon és hozzájárulnak a szervezet egészségének megóvásához, pl. vitamin termeléssel és az emésztés segítésével.
Fontos ezek mellett még az egészséges psziché is, hiszen pl. az IBS valószínűsíthetően lelki hátterű betegség. A stressz például csökkenthető megfelelő mennyiségű alvással valamint testmozgással. Utóbbival két legyet ütünk egy csapásra, hiszen a fogyást és az egészséges testműködést is segíti.
Forrás:
https://www.rcpjournals.org/content/clinmedicine/21/1/44
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC2153876/pdf/canfamphys00235-0104.pdf
https://www.med.unc.edu/ibs/wp-content/uploads/sites/450/2017/10/What-Is-Functional-GI.pdf
