Kamilla virág – Matricaria chamomilla

Ha valaki csupán egyetlen gyógynövényt ismer az jó eséllyel a kamilla (Matricaria chamomilla) lesz. Sokak emlékeiben ott él, amikor a nagymamájuk kamillateát főz nekik, tulajdonképpen bármilyen betegség ellen. Nem véletlenül ugyanis, hiszen a kamilla gyógyhatásai valóban szerteágazók, ami igen értékessé teszi ezt az egyébként igénytelen, út szélén is megtermő növényt. A kamillát ismerték már az ókori Egyiptomban is, de a rómaiak és a középkor embere szintén előszeretettel alkalmazta a legkülönfélébb problémák kezelésére. Egy időben úgy vélték, távol lehet vele tartani a pestist. Annak ellenére, hogy ez pusztán babona, az igaz, hogy a kamilla fertőtlenít.

Gyógyhatásai

A kamilla főbb hatóanyagai a glikozilált kumarinok, fenolos savak, az azulén és a flavonoidok. Az azulénnak köszönhetően fertőtlenítő és gyulladáscsökkentő is. Gyulladáscsökkentő hatásainak egyik legjobb alkalmazása az emésztési problémák kezelése.

A kamilla, illetve a belőle készített tea fertőtleníti a beleket, fokozza a bélmozgást, enyhíti a gázképződést, puffadást, valamint segít az IBS (irritábilis bél szindróma) a Crohn betegség és a vastagbélgyulladás tüneteinek enyhítésében.

Csillapítja a lázat és megizzaszt, ami segítséget jelent a méregtelenítés során. Tisztítja a veséket és vért, erősíti az immunrendszert illetve antibakteriális, gomba- és vírusölő hatású is. Allergiák és aszthma ellen is alkalmazható, de szintén használható a lumbágó, reumás panaszok, kólika, pelenka kiütés kezelésében.

Nyugtató és fájdalomcsillapító hatású, így kezelhető vele az ízületi panaszokon kívül a fogfájás, fejfájás, vagy akár a terhességből fakadó rosszullét. Ellazítja az izmokat és oldja a görcsöt, így a menstruációs fájdalmak kezelésében hatékony segítséget jelent. A bélférgek kiűzésében szintén fontos összetevő lehet a kamilla.

Nem pusztán belsőleg de külsőleg, borogatásként is vannak gyógyhatásai. Felületileg a bőr sérüléseinek kezelésében segít, használható ekcéma, rovarcsípés, szemgyulladás, sebek vagy bőrpír kezelésére. Míg belsőleg a féreghajtásban segít, addig borogatásként a fejtetvek elpusztításában tehet jó szolgálatot a kamilla.

A többi gyógynövényhez hasonlóan a kamilla antioxidánsai is csökkenthetik a rák kialakulásának esélyeit, illetve a bőr idő előtti ráncosodását elöregedését a szabad gyökök megkötése által.

Mit mond a tudomány?

Egy Philadelphiában végzett kutatás eredményei alapján a kamilla ha mérsékelten is, de képes csökkenteni a szorongást. A kísérletben szorongásos pácienseknek adtak kamillát 8 héten keresztül. A betegek a kísérlet végén javulást tapasztaltak a szorongásuk terén. Egy másik kutatás pedig a kamilla és az élettartam összefüggésére világít rá. A kutatás a mexikóiak élettartamát vizsgálta és megállapítható volt, hogy azoknál akik fogyasztottak kamillát jelentősen kisebb volt a halálozás mértéke. A kutatás egyéb szociális, gazdasági körülményeket is figyelembe vett az eredmények vizsgálatánál, de még így is kimutatható összefüggés volt a kamilla fogyasztása és az élettartam között.

A kamilla felhasználása

A kamilla felhasználása igen változatos. Mivel gyulladáscsökkentő és antibakteriális, gomba- és vírusölő hatású, így alkalmazható emésztési problémák, IBS, Crohn betegség, vastagbélgyulladás, puffadás kezelésére. Vírusfertőzések, láz, valamint aszthma, allergiák kezelésére szintén használható.

Gyulladáscsökkentő és fertőtlenítő hatásának köszönhetően külsőleg, borogatásként segít a bőrpír, sebek, csípések vagy az ekcéma kezelésében, illetve a fejtetű és a bélféreg ellen, igaz utóbbi belsőleges alkalmazás során.

Mivel ellazítja az izmokat, nyugtat és fájdalmat csillapít, a fejfájás, fogfájás, menstruációs görcsök és a terhesség alatti rosszullét, hányinger ellen szintén hasznát vehetjük. Ezen kívül az ízületi fájdalmak, lumbágó, reuma kezelésében is segítséget nyújt.

Kamillatea készítése

Egy evőkanálnyi kamillavirágot egy bögrében felöntünk forró vízzel, majd lefedve állni hagyjuk 5 percig. A főzetet leszűrjük és nem túl forrón, kortyolva elfogyasztjuk.

Érdemes étkezések után inni, így segít az IBS és egyéb emésztési problémák tüneteinek enyhítésében. Segíti az alvást, és gargalizálva a szájfekély gyógyulását.

Fontos! A kamillatea allergiás reakciót is kiválthat valamint fokozhatja a véralvadás gátló gyógyszerek hatását, így érdemes orvossal egyeztetni a fogyasztását illetően.

Hivatkozások

Ramos-e-Silva M, Ferreira AF, Bibas R, Carneiro S. Clinical evaluation of fluid extract of Chamomilla recutita for oral aphthae. J Drugs Dermatol. 2006;5:612–617.

Blumenthal M, Goldberg A, Brinckman J, eds. Herbal Medicine: Expanded Commission E Monographs. Newton, MA: Lippincott Williams & Wilkins; 2000:57–61.

Saller R, Beschomer M, Hellenbrecht D. Dose dependency of symptomatic relief of complaints by chamomile steam inhalation in patients with common cold. Eur J Pharmacol. 1990;183:728–729.

McKay DL, Blumberg JB. A review of the bioactivity and potential health benefits of chamomile tea (Matricaria recutita L.). Phytotherapy Research. 2006;20(7):519–530.

Gardiner P. Complementary, Holistic, and Integrative Medicine: Chamomile. Pediatr Rev. 2007;28:16–18

Avallone R, Zanoli P, Corsi L, Cannazza G, Baraldi M. Benzodiazepine compounds and GABA in flower heads of matricaria chamomilla. Phytotherapy Res.

Charuluxananan S, Sumethawattana P, Kosawiboonpol R, Somboonviboon W, Werawataganon T. Effectiveness of lubrication of endotracheal tube cuff with chamomile-extract for prevention of postoperative sore throat and hoarseness. J Med Assoc Thai. 2004;87:185–189.

Martins MD, Marques MM, Bussadori SK, Martins MA, Pavesi VC, Mesquita-Ferrari RA, Fernandes KP. Comparative analysis between Chamomilla recutita and corticosteroids on wound healing. An in vitro and in vivo study. Phytother Res. 2009;23:274–278.

Merfort I, Heilmann J, Hagedorn-Leweke U, Lippold BC. In vivo skin penetration studies of camomile flavones. Pharmazie. 1994;49:509–511.

Avallone R, Zanoli P, Puia G, Kleinschnitz M, Schreier P, Baraldi M. Pharmacological profile of apigenin, a flavonoid isolated from Matricaria chamomilla. Biochem Pharmacol. 2000;59:1387–1394.