Arabinogalaktán

Az arabinogalaktán egy poliszacharid, mely arabinóz és galaktóz molekulákból épül fel. Leginkább rostforrásként ismert. Vízben oldódó poliszacharid, mely szervezetünk számára emészthetetlen, de a bélben található probiotikus törzsek táplálékként használják fel. Megtalálható több zöldségben és gyógynövényben, azonban nagyobb mennyiségben a vörösfenyő és a bíbor kasvirág (Echinacea) tartalmazza.

Gyógyhatásai

Az arabinogalaktán gyulladáscsökkentő, fibrinolitikus, fájdalomcsillapító és immunerősítő hatással rendelkezik, támogatja az egészséges bélflórát, valamint növelheti a jótékony bélbaktériumok, különösen a Lactobacillusok és a Bifidobacteriumok (főként a Bifidobacterium longum) szintjét a vastagbélben. Tulajdonságainak köszönhetően védelmet nyújt a vírusos és bakteriális fertőzések ellen, valamint bizonyítottan rákellenes tulajdonságokkal is rendelkezik. Továbbá csökkenti a koleszterinszintet és a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát.

Az arabinogalaktán prebiotikus tulajdonságainak köszönhetően támogatja a gyomor és bélrendszer működését és táplálékul szolgál a prebiotikus baktériumoknak a vastagbélben, így nagyban hozzájárul a bélflóra egyensúlyának fenntartásához. Tevékenységük eredményeként rövid szénláncú zsírsav, butirát keletkezik. A butirát nélkülözhetetlen a vastagbél megfelelő működéséhez és egészségéhez, de ezen kívül számos egészségügyi előnnyel jár, beleértve az agyfunkció javítását, a neurodegeneratív betegségek elleni védelmet, a gyulladás és a depresszió csökkentését, valamint a rák elleni küzdelemben való potenciális szerepét. Az immunrendszer több mint 70 %-a a belekben található, ezért kulcsfontosságú a bélflóra állapota és működése. Ha a bélflóra egyensúlya felborul például egy emésztőrendszeri probléma hatására vagy antibiotikum szedése miatt, szükségessé válik a helyreállítása. Ellenkező esetben az immunrendszer legyengül és megnő az esélye különböző betegségek kialakulásának.

Mit mond a tudomány?

Egy 2013-ban publikált klinikai kutatás eredményei alapján az arabinogalaktán fogyasztása csökkentheti az influenzaszerű tünetekkel járó megbetegedések kialakulásának gyakoriságát. A napi 4,5 g arabinogalaktánnal történő kiegészítés 12 héten keresztül szignifikánsan csökkentette a megfázással érintett résztvevők számát és a megfázás előfordulási gyakoriságát az arabinogalaktánt szedőknél a placebot fogyasztókhoz képest. A tanulmány igazolja, hogy az arabinogalaktán fokozza a szervezet védekezőképességét a megfázásos természetű felső légúti fertőzések ellen.

Egy összehasonlító vizsgálat a vörösfenyő arabinogalaktán és a szerrapeptáz, egy proteolitikus enzim gyulladásgátló és fibrinolitikus hatását tesztelte mancsödémában szenvedő patkányokon. A vizsgálat kimutatta, hogy a vörösfenyő arabinogalaktán és a szerrapeptáz is csökkentette a patkányoknál a duzzanatot és a fájdalmat, de a vörösfenyő arabinogalaktán erősebb volt, mint a szerrapeptáz. A tanulmány azt is kimutatta, hogy mind a vörösfenyő arabinogalaktán, mind a szerrapeptáz csökkentette a vér viszkozitását és a fibrinogén szintjét, de a vörösfenyő arabinogalaktán hatékonyabb volt, mint a szerrapeptáz.

Kutatók csoportja egy vizsgálatban értékelte a Lonza ResistAid nevű, vörösfenyőből származó szabadalmaztatott arabinogalaktán kivonatát, hogy képes-e megváltoztatni az egészséges felnőttek immunválaszát tetanusz és influenza elleni vakcinák beadását követően, dózisfüggő módon, összehasonlítva a placebóval. A vizsgálatban 75 egészséges (18-61 éves) felnőtt vett részt. Az alanyokat véletlenszerűen úgy osztották be, hogy 1,5 vagy 4,5 g/nap ResistAid-et vagy placebót kapjanak 60 napon keresztül. A 30. napon az alanyoknak tetanusz és influenza elleni vakcinát is beadtak. A ResistAid 1,5 g/nap dózisban szignifikánsan növelte a tetanusz vakcina elleni IgG antitest választ a placebóhoz képest. A korábbi tanulmányokkal együtt ez igazolja a ResistAid hatását a bakteriális antigénekre adott válasz fokozására.