arrow-leftarrow-rightchevron-downchevron-leftchevron-rightchevron-upenvelopeequalsfacebook-altfacebookfilterhamburgerinfoinstagramminuspackagephone-callpinterestplay-circleplusquotesearchsettingsshopping-carttiktoktrucktrustindexuseryoutube

Ingyenes szállítás már 15 000 Ft felett

Mi az emésztőrendszer és mi a szerepe?

Az emésztőrendszer 3D illusztrációja

Talán magától értetődő, hogy az emésztőrendszer nem egy szerv, hanem több, egymástól nagyban különböző szerv együttese. Sokan hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy csupán a gyomorból és a bélből áll, és annak ellenére, hogy az emésztés mint olyan nagyrészt valóban ezekben történik, korántsem ez a két szervünk alkotja ezt az összetett egységet. Az epe vagy épp a hasnyálmirigy ugyanúgy rendkívül fontos feladatokat lát el a megfelelő emésztés biztosításában.

Milyen részekből áll az emésztőrendszer, és mi a feladata?

Az emésztőrendszer feladata a szervezetbe bevitt folyadék és táplálék lebontása, felszívása és a salakanyag ürítése. (1) A szervezetünk mindennapi működése során a sejtjeinknek szükségük van energiára és különböző anyagokra (vitaminokra, nyomelemekre stb.), amelyek nélkül a működésük nem lenne lehetséges. Emellett rengeteg sejtünk pusztul el nap mint nap, és bár ez teljesen normális, valahonnan mégis gondoskodni kell a sejtek folyamatos utánpótlásáról, ehhez pedig a szervezetnek szintén energiára és építőanyagokra van szüksége, amelyeket a táplálékból nyer.

Ennek az energia- és anyagszükségletnek a kielégítésében játszik kulcsfontosságú szerepet az emésztőrendszer, amely a táplálékot a szervezet és a sejtek számára használható anyagokká bontja le és alakítja át. Ez egy sok lépésből álló, többszereplős és rendkívül összetett folyamat, amelyet szinte lehetetlen elejétől a végéig ismerni és érteni, néhány fontos dolgot azonban érdemes lehet tudni róla, ami a mindennapi életben és egészségünk megőrzésében fontos szerepet játszhat.

Az emésztőrendszer részei

Az emésztőrendszerünk nem a gyomrunknál, nem is a nyelőcsövünknél, hanem a szánknál kezdődik. Sőt, maga az emésztés sem akkor indul, amikor étel kerül a szánkba, hanem már előtte: az étel (például frissen sült kenyér, gabonák) illatától a nyálmirigyeink elkezdenek nagyobb mennyiségű nyálat termelni. A szájban a fogak aprítják az ételt, így az összekeveredik a nyállal, ami egyrészt segíti a nyelőcsőben való sima haladást, másrészt a nyálban található anyagok rögtön elkezdik a szénhidrátok lebontását.

Az étel a nyelőcsövön keresztül nem a gravitáció, hanem a perisztaltika nevű mozgás hatására kerül a gyomorba. Ez a nyelőcső izomzatának szabályozott, hullámszerű összehúzódása és elernyedése. Ugyanezt a mozgásformát használják például a giliszták is a helyváltoztatáshoz. Bár a mindennapi életben nem valószínű, hogy nagy szükségünk lesz rá, ennek a fajta mozgásnak köszönhetően akár fejjel lefelé is tudnánk nyelni. Gyakoribb példa, amely sokunknak fel sem tűnik, hogy az ágyban fekve is gond nélkül tudunk enni és inni, pedig ilyenkor félig vízszintes helyzetben van a nyelőcsövünk.

A táplálék ezután a gyomorba és a belekbe kerül – ezek felépítéséről és szerepéről korábbi cikkeinkben részletesebben írtunk. A gyomor és a belek mozgásuknak köszönhetően tovább aprítják a táplálékot, és összekeverik különböző emésztőenzimekkel. A táplálék nagy részét a vékonybél és a vastagbél felszívja, a maradékot pedig székletté alakítva üríti a szervezet.

Ennek a folyamatnak az ideje egyénenként eltérő lehet, a táplálék teljes kiürülése azonban akár egy hétig is eltarthat. Az emésztőrendszer részei (főként a gyomor és a belek) és szerepük viszonylag köztudottak. Amiről azonban átlagemberként már lényegesen kevesebbet tudunk, az a hormonok és az emésztőenzimek szerepe, az ezeket termelő és adagoló szervek, valamint az, hogy a kor előrehaladtával hogyan változik az emésztésünk.

A hormonok és enzimek szerepe az emésztőrendszer működtetésében

Tudjuk, hogy a táplálék az egyes szervek izomösszehúzódásainak köszönhetően halad végig az emésztőrendszerünkön, és azt is tudjuk, hogy a belekben szívódik fel. A kérdés az, hogy mindez hogyan és miért történik. Itt jönnek képbe a hormonok és az emésztőenzimek.

A hormonok hatása

A hormonok szerepét talán úgy a legkönnyebb megérteni, ha egyfajta kémiai parancsként tekintünk rájuk. (2) Ha egy szerv erre specializálódott sejtjei egy adott hormonnal találkoznak, azt a szerv egy bizonyos parancsként értelmezi.

Az emésztés folyamatában rengeteg hormon vesz részt, amelyeket felsorolni is nehéz lenne, íme azonban néhány, amely segíthet megérteni a folyamat működését.

Ghrelin: a gyomorban termelődik, és az éhségérzet kialakításában van szerepe.

Gasztrin: ez a hormon akkor termelődik, amikor a gyomor a belekerülő táplálék hatására megnagyobbodik. A gasztrin serkenti a gyomor sósavtermelését és egyéb enzimeinek kiválasztását, amelyek a táplálék emésztéséhez kellenek.

Kolecisztokinin: a patkóbélben termelődik. Szerepe, hogy lelassítsa a gyomortartalom ürülését – ami logikus, hiszen így marad ideje a beleknek az épp odakerült táplálékot megemészteni –, illetve összehúzódásra készteti az epehólyagot, hogy az epefolyadék a belekbe jusson, és ennek segítségével a táplálék le tudjon bomlani és fel tudjon szívódni.

GLP-1: a belekben termelődik, és többféle funkciót is ellát: szerepe van a gyomor ürülésének szabályozásában és az inzulin mennyiségének kontrollálásában. Ha a gyomor tartalma egyszerre ürülne a belekbe, az ott történő felszívódás miatt megugrana a vércukorszint, a fokozatossággal és a megfelelő inzulinadagolással azonban ez elkerülhető. Mivel – sok egyéb mellett – ezek a hormonok működtetik a gyomrot és a beleket, fontos, hogy az ezeket termelő szerveink (például a gyomor, a belek és a hasnyálmirigy) egészségére is odafigyeljünk, és rendszeresen járjunk szűrővizsgálatokra.

Az öregedés hatása az emésztőrendszerre

Korunk előrehaladtával sok változás megy végbe a szervezetünkben, és ez alól az emésztőrendszer sem kivétel. Önmagában véve az öregedés nem feltétlenül jelent gondot, néhány járulékos dolog miatt azonban mégis érdemes lehet odafigyelnünk az emésztésre.

A gyomrunk idősebb korban már kevesebb savat termel, ami kihathat az emésztésre, hiszen a sav nagyban hozzájárul az étel lebontásához. (3)

Ahogy a szervezetünk többi izma, úgy az emésztésben részt vevő szerveink izmai is hamarabb fáradnak, ahogy öregszünk, így a nyelés és a táplálék emésztőrendszeren való végigvezetése lelassulhat. Emiatt a táplálék több időt tölt a vastagbélben, amely így több vizet szív fel belőle, ez pedig könnyen székrekedéshez vezethet.

A gyógyszerek szerepe

Idősebb korunkra sok egyéb probléma, például magas vérnyomás vagy ízületi fájdalmak miatt több gyógyszert kell szednünk. Ezek a gyógyszerek azonban amellett, hogy megoldást kínálnak egy problémára, teremtenek egy másikat, ugyanis a hatóanyaguk befolyásolhatja az emésztés kémiai folyamatait, ami úgyszintén székrekedéshez, de esetenként akár fekélyesedéshez is vezethet. A gyulladáscsökkentők, például az ibuproféntartalmú gyógyszerek növelik a fekélyek kialakulásának kockázatát. (4)

Az emésztőrendszer és a rák kapcsolata

A korral sajnos együtt jár a daganatos betegségek kialakulásának megnövekedett kockázata is. Ezek gyakran a helytelenül működő emésztőrendszer miatt alakulnak ki, amelynek egyensúlyát a fent említett módon nagyon könnyű felborítani. Legjobb fegyverünk a rák ellen a rendszeres szűrés és a korunkra, egészségügyi állapotunkra szabott diéta lehet. Idősebb korban érdemesebb lehet kevesebb tejterméket és vörös húst fogyasztani, valamint jó, ha odafigyelünk a megfelelő vas-, kalcium-, B12- és D-vitamin-bevitelünkre is, amellett, hogy igyekszünk sok rostot fogyasztani.

Tudományos háttér:

  1. https://www.niddk.nih.gov/health-information/digestive-diseases/digestive-system-how-it-works
  2. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK537284/
  3. https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC4082571/
  4. https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC3890944/